Szokásos látkép ágyúkkal
Utána elmentünk egy közeli sörözőben, gyakorlatilag egy útszéli csehóba, tényleg nem több mint bádog lemezekből tákolt kis fészer nagyságú helység tengerre néző terasszal. Már rájöttem, hogy ez nem nyomorból fakad, hanem egyszerűen nincs szükség másra, mivel a hőmérséklet télen-nyáron, éjjel-nappal 30 fok és kívül esnek a hurrikán zónán. Sörözés közben jót beszélgettünk és megtudtuk például, hogy minden hónapban van egy-két nemzeti ünnepük, vezetésnél a limit két üveg sör, de azt vezetés közben is elfogyaszthatod!
Ez tuti, nem nyomor!
Ezek után még beugrottunk egy haverjukhoz, aki születésnapi bulit tartott (igaz, ez már a második nap volt azoknak akik lemaradtak az elsőről), nagyon vendégszeretők voltak, etettek-itattak minket. Érdekes élmény volt mert bár a hivatalos nyelv az angol, a helyi nyelvjárás gyakorlatilag érthetetlen, egy csomó helyi (angol) szóval. Ha figyelsz, akkor elkapsz szavakat és abból ha szerencséd van akkor vissza tudod fejteni a mondatot. Ők maguk is azt mondják hogy ők "broken english"-t beszélnek, de ez csak nyelvjárás, pl ha én azt mondom hogy 'bairn' egy londoni nem fogja tudni hogy miről beszélek de itt fent északon és a skótok tudni fogják (jelentése kisgyerek, kiejtese: ben).
A kilátás gyönyörű
A másik amit észrevettem, hogy elég lazán veszik az életet az itteniek, nem kell nekik különösebb indok egy kis kikapcsolódásra, gyakran jönnek össze egy kis bulizásra, vesznek pár üveg sört, jeget a hűtőtáskába és lemennek csapatostul a partra lazulni. Kétségkívül vonzó ez az életmód! :)
