December 18-an a jesmondi St. George temlomban karacsonyi koncert volt, amire mar joelore jegyet valtottam. A koncertet az Angol Filharmonikusok adtak es a kulonlegessege abban volt, hogy a templomot a koncert ideje alatt csak gyertyakkal vilagitottak meg.
Az oltar korul, ahol a zenekar es a korus volt, tobb sza gyertya egett, jol megvilagitva oket, mig a templom tobbi reszeben csak nehany tucat volt igy a nezoter gyakorlatilag sotetben maradt.
A koncert elott volt idom kicsit korulnezni a templomban (meg egtek a lampak), ami onmagaban is eleg szep, el is hataroztam, hogy kesobb visszajovok lefenykepezni.
Maga a koncert ket es fel oras volt, zenekari es korusmuvek hangzottak el a karacsony es a tel gondolatkorben. Elsosorban persze angol muveket jatszottak, de nehany klasszikust azert felismertem: Vivaldi 4 evszak c. muvebol a Tel, Az O Holly Night, a Csendes Ej (erdeks, ezt nemetul enekeltek) es az O Come All Ye Faithfull.
Volt kozben egy 15 perces szunet, amikor a church hall-ban (ez a templom muvelodesi haz jellegu resze, nem tudom magyarul mi a neve) forralt bort (mulled vine) es karacsony sutit (mince pie) szolgaltak fel. Az angol bor nem tul jo, talan ezert is csinalnak belolle forralt bor, ami viszont egeszen kituno! A mince pie pedig almakremmel, mazsolaval toltott edes sutemeny.
Erdekes, hogy a digitalis technologia, a csucsszuper hangtechnika ellenere az elo zene mennyivel tartamasabbnak tunik. Raadasnak a templomnak kituno akusztikaja volt, a zene szinte korulfolyta az embert. Ezt tetezte meg a gyertyafeny es tomjen illat, ami tenyleg felejthetetlen elemny volt.
2008. december 19., péntek
2008. december 12., péntek
Tel
Atyaeg! Jo regen nem irtam...Most ismet egy utazas elott allok, gondoltam felvezetem nehany gondolattal, addig is telik a lap!
Kedden valami gond volt a kazannal es hol volt futes, hol meg nem az irodaban igy faztam, hiaba vettem fel meg egy pulovert, ugyhogy elhataroztam hogy elmegyek valahova delre. Egyebkent is elegem volt mar a taknyos angol telbol, ami oktoberben kezdodott es aprilisig tart: a homerseklet ingazik 0 es 5-10 kozott, csak latyak van mert ahhoz nincs eleg hideg, hogy ho essen, ezert csak valami jeges eso fele szital.
Gondolatban mar ki is neztem Marseilles-t, bar nem tudom, hogy miert? Talan a Taxi filmek miatt, esetleg a Harman egymas ellen c. konyv miatt? Talan mindketto, de valamiert nagyon szeretnek oda elmenni. Persze mikor este megneztem a jaratokat, oda csak Londonbol ment volna gep, de nem akartam nagyon bonyolitani az utat, ugyhogy csak azt neztem, hogy innen hova megy jarat delfele. Igy esett a valasztasom Faro-ra, a kis del-Portugal kikoto varosra, Algarve tartomany szekhelyere. Sikerult hotelt is talanom olcson (4 ejszaka 100 euro) es talan meg egy kis kiruccanas is belefer Sevilla-ba, ami ugye mar Spanyolorszag, tehat rogton ket orszagot is kipipalhatok! :)
A gep 24-en delutan jon vissza, es egy kis szerencsevel a karacsonyt egy portugal repteren fogom tolteni! Ami anyagilag is tiszta haszon lenne, mert a megkotott premium plus (a fenykepezo miatt kenytelen vagyok) biztositas vastagon fizet jaratkesesek eseten. Kalandvagybol bevallalnam, az eddigi negativ rekord az a bergamoi tornaterem a repter mellett, ahol az emberek a foldon aludtak meg ultek, mert nem volt eleg hely.
Ezek voltak jo hirek: a sokk akkor ert mikor meglattam, hogy majdnem egy az egyben valtjak a fontot eurora...Jelenleg 1,092 volt a Tesco-ban, remelem holnapig nem esik.
Marseilles-t pedig megnezem februarban.
Kedden valami gond volt a kazannal es hol volt futes, hol meg nem az irodaban igy faztam, hiaba vettem fel meg egy pulovert, ugyhogy elhataroztam hogy elmegyek valahova delre. Egyebkent is elegem volt mar a taknyos angol telbol, ami oktoberben kezdodott es aprilisig tart: a homerseklet ingazik 0 es 5-10 kozott, csak latyak van mert ahhoz nincs eleg hideg, hogy ho essen, ezert csak valami jeges eso fele szital.
Gondolatban mar ki is neztem Marseilles-t, bar nem tudom, hogy miert? Talan a Taxi filmek miatt, esetleg a Harman egymas ellen c. konyv miatt? Talan mindketto, de valamiert nagyon szeretnek oda elmenni. Persze mikor este megneztem a jaratokat, oda csak Londonbol ment volna gep, de nem akartam nagyon bonyolitani az utat, ugyhogy csak azt neztem, hogy innen hova megy jarat delfele. Igy esett a valasztasom Faro-ra, a kis del-Portugal kikoto varosra, Algarve tartomany szekhelyere. Sikerult hotelt is talanom olcson (4 ejszaka 100 euro) es talan meg egy kis kiruccanas is belefer Sevilla-ba, ami ugye mar Spanyolorszag, tehat rogton ket orszagot is kipipalhatok! :)
A gep 24-en delutan jon vissza, es egy kis szerencsevel a karacsonyt egy portugal repteren fogom tolteni! Ami anyagilag is tiszta haszon lenne, mert a megkotott premium plus (a fenykepezo miatt kenytelen vagyok) biztositas vastagon fizet jaratkesesek eseten. Kalandvagybol bevallalnam, az eddigi negativ rekord az a bergamoi tornaterem a repter mellett, ahol az emberek a foldon aludtak meg ultek, mert nem volt eleg hely.
Ezek voltak jo hirek: a sokk akkor ert mikor meglattam, hogy majdnem egy az egyben valtjak a fontot eurora...Jelenleg 1,092 volt a Tesco-ban, remelem holnapig nem esik.
Marseilles-t pedig megnezem februarban.
2008. szeptember 7., vasárnap
Kezdetben vala a koltozes, avagy viszontagsagos ut Romaba!
2008. szeptember 1-je, 19.31, Fresh Pizza Company etterem, Viktoria palyaudvar, London. Most van egy kis idom irni, miutan az elmult masfel oraban vegigettem az olasz bufeasztalt £5,99-ert. Ez a jo abban, ha az ember mar sokszor volt Londonban, hogy ismer ilyen helyeket, ahol olcson jot lehet enni. A tanyeron meg mindig van nemi pizza maradek, narancs, ananasz es egy kis dinnye hagymas, majonezes krumplival nyakonontve (a dinnye kulonosen rossz ezzel a szosszal...)
Kozben kiderult, hogy mit hagytam otthon: a magyar SIM kartyamat es a napszemuvegemet. Elobbi nem erdekes, mar le is mondtam az elofizetest es atvaltottam Dominora, az utobbi viszont fajo hiany ebben a verofenyben!
Emlekszem, a blogon az elso bejegyzes az volt, hogy "Kezdetben vala az indulas", ennek a mostaninak lehetne mondjuk: Kezdetben vala a koltozes! Mar regota tervbe volt veve, hogy koltozunk, allandoan beszeltunk rola, csak nehez feladni a biztost, amit megszoktunk. Vegul aztan csak talaltunk egy megfelelot es mivel nekem ez egybeesett az eves hazauttal, ezert az utolso harom napban elkezdtem a koltozest. Mivel nem fizetek olyasmiert, amit en is meg tudok csinalni, ezert magam cigoltem at a cuccaimat a ket lakas kozott. Talan hatszor fordultam, mig az osszes "ertektelen" holmit atvittem (ruhak, konyvek, stb.). Az ertekesebbeket majd szegeny Balint viszi at kocsival, mivel en kozben eljottem szabadsagra. Az ut soran busszal es metroval is kell utazni es mivel a harom napbol ketto hetvege volt, amikor ritka a tomegkozlekedes, ezert gyakorlatilag egy konyvet is sikerult kiolvasnom, mig a megallokban varakoztam. Ennek kapcsan egy erdekesseg: Newcastle-ben csak ket kocsibol all a metroszerelveny, es ilyenkor hetvegeken 6-8 biztonsagi or es rendor utazik az utasokkal, hogy a hangoskodokat, rendbontokat kiszurjek es az utasok biztonsagara ugyeljenek. Ezt eleg pozitiv hozzaallasnak tartom, nagyban noveli az elegedettsegemet, ami egyebkent is eleg magas az itt elok kozott: multkor olvastam egy statisztikat, hogy az itteniek 88%-a orul hogy itt elhet es elegedett a kapott szolgaltatasokkal.
A 36-os busz, ami a palyaudvarra visz, pont az orrom elott ment el. Mikozben varakoztam (es elengedtem ket 12-est is) arra gondoltam, hogy a repulojegyeket betettem-e. De aztan megnyugodtam, elvegre ha lekesem a ket oras expresst Londonba, akkor oly mindegy, hogy nalam vannak-e a jegyek vagy nem!
Az uticel: Roma, az Orok Varos
Feleslegesen aggodtam: a vonat jo angol szokas szerint kesett vagy husz percet, raadasul Edinburgh-ban muszaki hiba miatt az egyik kocsit is le kellett kapcsolni, igy volt akinek nem jutott hely. Nekem szerencsere jutott: G kocsi, 57A szek, ablak mellett, menetiranynak hattal, ahogy a neten megrendeltem. Ja, a helyjegy termeszetesen ingyenes, csak a vonatjegyet kell fizetni (mintahogy az logikus is...). Az utazas unalmat csak a szomszed asztalnal ulo ket gyerek ricsajozasa zavarta meg, de olyan szinten, hogy elhataroztam maradok a Megabusnal.
Vegul is azert valasztottam a vonatot, hogy megnezzem az angol tajat eszakrol del fele haladva, ami sikerult is, bar eleg faradt voltam az elmult napok rohangszasa utan, el is bobiskoltam neha. Rengeteg legelo van birkakkal, lovakkal, tehenekkel. Ritkan erdosavok is voltak, de nem szabalyosan ultetve, hanem csak ugy ossze-vissza. A mezok a zold kulonbozo arnyalataiban jatszanak, a szantofoldek az ultetett novenyeknek megfeleloen valtogatjak szinuket es bar magas hegy meg a tavolban sem tori meg a horizontot, azert a taj nem lapos: az erdosavok, szantok, legelok es persze a varosok a dombok vegtelen hullamain terulnek el.
Persze bementem: A Piccadilly Circus fenyreklamjai
Ugy latszik agyamra ment a sok kaja, kezdek nagyon koltoi lenni! Kenyelmetlen ez a pamplag: vagy hatradolok, de akkor nehezen tudok irni, vagy elorehajolok, akkor viszont nem tudom a hasamat hova tenni. Szerencsere az etterem nincs tele, igy nem neznek ki, hogy mar ket oraja itt ucsorgok.
Szoval a vonaton ugyanaz a koltoi hangulat ragadott magaval, amibol csak a londoni metro pokoli valosaga zokkentett ki. A szerelveny padkaja buszken hirdette az 1962-es gyartasi evet. Newcastle annyibol elonyosebb, hogy az ottani metrok a 80-as evekbol szarmaznak es rendszeresen felujitjak oket (tudom, mert mi csinaljuk, a legutobi szerianal en kszitettem el a gyartasi rajzokat az uj rozsdamentes utkozokhoz). Az arakrol ne is beszeljunk: 1 jegy a King's Cross allomastol a Victoria Station-ig £4,00-ba kerult!
Ugyhogy itt vagyok az etteremben es azon gondolkodom, hogy bemenjek-e a varosba csinalni nehany ejszakai kepet, vagy menjek egyenesen a repterre. Meg azon is gondolkodom, hogy hogyan tudnam feltunesmentesen begombolni a nadragomat es becsatolni az ovemet, amit eves kozben kenytelen voltam kioldani...
Mivel a gep csak reggel indult, tengernyi idom volt, ezert bementem meg a belvarosba, hogy fotozak egy kicsit, fo celom a Piccadilly Circus fenyreklamja volt, a kepek egeszen jok lettek. Miutan a csomagokat visszacigoltem a palyaudvarra, vettem egy jegyet a repteri buszra, de nem kozvetlen jaratra, hanem olyanra, amelyik a kornyezo telepuleseket is vegigjarja (persze ezt nem tudtam, en csak felszalltam az elso repteri buszra). Az utazas ig egy kellemes, 2 oras kirandulassa valtozott, el is bobiskoltam neha. Az 50 fos buszon csak 7-en voltunk, egy 5 fos tarsasag es ket maganyos farkas.
A repter indulasi oldal osszes szeke foglalt volt, mindefele emberek hevertek, es nem ertettem, hogy miert neznek ram kajanul mosolyogva, mikor elindultam az erkezesi oldal fele. Pedig ott eleg sok ures hely volt, igaz, az hogy mindenki nagykabatban ult, picit riasztoan hatott. Kiderult, hogy az allando joves-menes miatt az ajtok gyakorlatilag allandoan nyitva vannak es a kinti 10-12 fokos levego (rasegitve a viharos szeltol) akadaytalanul aramlik befele. Azert annak ellenere, hogy en is faztam, nem kis orommel figyeltem a kulonbozo meleg helyrol erkezo embereket, amint mosollyal az arcukkal kilepnek a fogadocsarnok melegebol egyszal sortban es poloban, hogy aztan arcukra fagyott mosollyal, elgemberedo kezekkel azonnal megprobaljanak nehany meleg holmit elobanyaszni borondjuk mellyerol. Ha valakinek nem volt mit felvennie, az egyszeruen a torolkozojebe csavarta magat, amin meg ott fenylett a Szahara homokja, mig a fuvarjara vart.
Trevi kut
A hideg miatt alvasrol szo sem lehetett, igy zenet hallgattam, focit jatszottam a PSP-n (nyertunk 3-0-ra Bulgaria ellen), majd az elsok kozott mentem a check in-hez. A csomag 19,8kg-ot nyomott, igy ra kellett fizetnem potom £48,00, ami nyilvanvaloan rablas (Ryanair-nek hivjak a rablobandat), de ez van. Illetve uzenem mindenkinek, hogy tobbet nem hozok semmit, mert a fapados olcso jegye akkor valt kodde, amikor leszurkoltam a 48 fontos felarat!
A gepen a szarnyon levo veszkijarathoz ultem szokas szerint (csak azert, hogy onzetlenul segitsem utastarsaim menekuleset, remelem ez egyertelmu!) es az ut nagyjat sikerult vegigaludnom. Roma felett repulve sikerult felismernem a St. Peter Bazilikat es azt hasznalva tampontnak meg tobb nevezetesseget is. Meg a repulon vettem egy €8,00 kupont, amivel varosba lehetett bejutni egy express jaraton.
Az ut alatt jegyzeteket keszitek, hgoy konnyebb legyen utolag megirni a blogot. Az utobbi szakaszt a Tiberis szigeten irtam jeges cappuccinot iszogatva, de mennem kell mert a zsinagogaba 6.15-kor indul az utolso idegenvezetes.
Szoval a 8 euros jegy. Kilepve a vamon szembe talaltam magam a legkulonbozobb fuvar ajalnlatokkal a kozpontig. Volt itt vonat, kisbusz, tavolsagi busz, tomegkozlekedes: az egyetlen kozos, hogy mind olcsobb volt, mint az en jegyem... Jo, ketsegtelen, hogy a busz a gephez volt igazitva, varni se kellett es mar indultunk is be a varosba.
Ha Angliat a zold valtozatos arnyalatai jellemzik, akkor Olaszorszagot a napegette fu sargaja. Minden ilyen volt, nehany deli orokzoldtol eltekintve. A masodik, ami szemet szur, a merhetetlen mennyisegu por, a harmadik mellbevago kulombseg pedig a 33 fokos hoseg es szelcsend volt. Az elmult ket evben nemigen ereztem 20 foknal melegebbet es azt is csak ritkan. A szel pedig folyamatosan fuj, nincs is olyan, hogy szelcsend. A hoseg annyira tomeny volt, mintha egy falnak mentem volna neki, kilepve a huvos repteri csarnokbol. Rajtam meg mindig a londoni hideghez valasztott polo, pulover, szeldszeki kombo volt, ami nem tul elonyos ilyen melegbe.
Elso tennivalo a bazis kiepitese, ugyhogy a megerkezes utan a Hotel fele vettem az iranyt. Azaz vettem volna, ha a palyaudvar olasz nyelvu feliratai kozott el tudtam volna igazodni. A terkepem jelzett egy informacios irodat es az utikony is emlitette, hogy ott valthatok RomaPass-t, ami jo minden tomegkozlekedesre 3 napig, illetve ingyen/olcsoban mehetek be vele kulonbozo muzeumokba, kiallitasokra.
Miutan sikerult korbejarnom az egesz palyaudvart anelkul, hogy megtalaltam volna az informaciot (mindezt meg mindig puloverben, taskakat cipelve), szokas szerint a hatosaghoz fordultam es megkerdeztem az Arma dei Carabinieri egy tagjat, aki megmagyarazta, hogy merre talalom. A kovetkezo ember tovabb finomitotta az iranyt, vegul a harmadik mar egeszen konkret volt: kovetkezo ajto balra. Viszont kiirva meg itt se volt, pedig egeszen hosszan huzodik a 24-es vagany mellett (ha valaki arra jar, olyan kozeptajt keresse).
A Pass birtokaban vegre folytathattam utam a hotelbe, ami egyebkent 10 perc setara volt a St. Peter tertol. Milanohoz hasonloan itt is a hotel elott kertem utbaigazitast egy notol. Persze nem tudta, de ezt olyan hangosan nem tudta (olaszul, angolul nem beszelt), hogy egszer csak nyilt az ajto es jon felem egy ficko mosolyogva, hogy Mr. Pinter, orulok, hogy megerkezett, udvozoljuk Romaban!
A kicsi, de tiszta szoba
Foglalashoz mindig a www.booking.com oldalt hasznalom, mert eleg sok, foleg olcso hotel kozul lehet valogatni, a vevoi eszrevetelek pedig segitenek a dontesbe. A 207Inn hotelre is igy akadtam (Viale Giulio Cesare N°207, 00192 Rome, csak ajanlani tudom!), ahol a negativumok kozt csak az szerepelt, hogy kicsi a szoba es keves a reggeli. Ez kulonosebben nem erdekel: aki lakosztalyt akar az ne olcso hotelek kozott bogarasszon. A reggeli pedig normal olasz reggeli (kave + pastry), ami ketsegkivul nem Full English Breakfast (tojas, kolbasz, paradicsom, bab, gomba, szalona, veres hurka, tea es toast), de alenyeg, hogy a panasza a mennyisegre vonatkozott, nem pedig a minosegre (es csak az angolok tiltakoztak).
Volt olcsobb hotel is a palyaudvar kornyeken, de ott a negativumok kozt az is szereplet, hogy a kornyek meglehetosen gazos, eleg sok a rossz arcu szomszed, en meg nem akartam egy meregdraga fenykepezovel a nyakamba ilyen helyen setallni, mikor az utikony egyebkent is figyelmeztet a tolvajokra, meg garazdalkodo gyermekbandakra (egyet se lattam). Igy is Premium Plus biztositast kellett kotnom, hogy a szemelyes targyak biztositasa eleg magas legyen.
A szoba tenyleg kicsi, gyakorlatilag csak egy agy van benne, viszont izleses es tiszta, a furdoszoba nemkulonben es jart hozza erkely is. 60 euro volt egy ejszaka es biztos, hogy legkozelebb is itt szallok majd meg.
Megerkezes utan rogton lefurodtem es pihentem egy orat, majd nyakamba vettem a varost kicsit lazabban oltozve. Persze tul lazan nem lehetett, mert a templomokba nem lehet bemenni meg bermudaba se, nemhogy rovidnadragban. Elso utam rogton egy kisvendeglobe vezetett, ahol ettem egy adag tesztat. Eloszor persze eltortem az asvanyvizhez kapott poharat, csak hogy erdekesebbe tegyem magam. A teszta finom volt, valami hal, meg zoldsegek voltak benne, de nem volt egy nagy adag, ugyhogy ettem meg egy tanyer sult hust krumplival, ami szinten egeszen kituno volt, hazias izu, tepkedett friss fuszerekkel.
A kesoi ebed utan vegigmentem a Via del Corso setallo utcan egeszen a Vittorio Emanuele II emlekmuig. Utkozben letertem jobbra-balra a kis utcakba, ha meglattam valami erdekeset. Egyebkent az utikonyv is ezt javasolta, hogy tomegkozlekedes helyett csak setalgassunk. A kozlekedes borzalmas, kulonosen, ha az ember az udvarias angolokhoz van szokva. Angliaban gyakorlatilag korul se kell nezni atkeles elott, mert ugyis megallnak. Itt viszont az autok megallas nelkul hompolyognek a gyakran savok nelkuli utakon, mikozben millio kismotor es moped cikazik korulottuk. Kerekparost ritkan latni, a gyalogosok pedig nagyon korultekintoek! :)
Amit a setallo utcaban rogton kiszurtam!
Lepten-nyomon templomokba botlik az ember, amikbe be is tertem, nemcsak azert, hogy a belso diszites gazdagsagat megcsodaljam, hanem hogy pihenjek is egy kicsit a huvosben. Ittam egy jeges cappucciont a szamtalan kis kavezo egyikeben, majd elindultam visszafele, de egy masik uton, celba veve a Trevi-kútat (Fontana di Trevi) es a Spanyol lepcsot (Scalinata della Trinità dei Monti). Mindketto tomve volt turistakkal, furtokben logtak mindenutt, alig lehetett jo szoget talalni egy-egy kep elkeszitesehez. Kozben beesteledett en meg elegge elfaradtam ugyhogy hazametroztam, a Viale Giulio Cesare es a Via Ottaviano sarkan meg vettem vacsorara egy szelet pizzat es egy sziciliai cannoli-t ("-Mit hozzak? -Hagyd a puskat, hozd a cannoli-t!"). Mindketto nagyon izletes volt, kulonosen a cannoli, nehezen is alltam meg, hogy masnap ne azt vegyem, de annyi jellegzetes olasz edesseg volt kirakva, hogy muszaly volt mast valasztani.
Az alvassal - sejthetoen - nem volt gond, ugy aludtam, mint akit fejbe vertek. A szoba egy forgalmas utcara nezett, de aki a Bartokon nott fell, ahol meg ejszaka is villamosok duborogtek, annak ez ismeros larma volt! :) Eredetileg reggel 6.30-kor akartam kellni, mert az utikonyv azt irta, hogy a Vatikant koran kell kezdeni, hogy a tomeget elkeruljuk (kesobb kiderult, hogy azert nem ennyire koran gondolta...). Vegul aztan fel kilenc lett, mire osszeszedtem magam. A reggeli tenyleg nem volt sok, de kulonosebben nem voltam ehes, ugyhogy eleg volt. Regeli utan rogton indultam es nem is kellett tomegkozlekednem, csak lesetalltam ket utcat es mar ott is voltam. A teren meg csak kezdett gyulekezni a tomeg, a hatizsak leadasa utan (csak ketszer kellett visszamennem: eloszor a penztarcamat hagytam ott, aztan a 55-250mm-es teleobjektivet vettem ki) mar be is mehettem. Elozo nap is lattam szep templomokat, volt kozte nagy is, de a Bazilika lenyugozo mereteire nincs felkeszulve az ember. Mind a merete, mind pedig a diszites gazdagsaga lenyugozo. Ilyenkor mindig elmelazok azon, hogy az igazi keresztenyseg szegenyseget hirdet, elveti a foldi javak halmozasat, a pompat...
Mondjuk Michelangelo Pietà-ja inkabb tukrozi ezt a mentalitast...
Lementem a kincseskamraba is, ahol szinten rengeteg diszes targyat lehetett latni europa legnagyszerubb arany- es ezustmuveseitol. Az apro reszletekig kidolgozott targyak egesz jok voltak, a makettekre emlekeztettek. Lattam az Igaz Kereszt egy darabjat is: az egyszeru fadarab egy diszes arany es dragako foglalatba lathato. A papak sirjat viszont nem neztem meg, arra nem voltam kivancsi.
Utolso nap Paul-lal beszelgettem es mikor megtudta, hogy Romaba jovok rogton elkezdte sorolni, hogy mit erdemes megnezni, sot az ebedszunetben meg kepeket is kuldott le: az egyik kulonosen jol sikerult, kerdezetem, hogy ezt honnan csinalta. Kiderult, hogy fel lehet menni a Bazilika tetejere, egeszen a legfelso szintre, ahonnan Roma nagyresze belathato.
Lehetett valasztani a lift es lepcso kozott, en az utobbira vasaroltam belepojegyet. Ugy ereztem a hely szellemmebol adodoan mutatok egy kis alazatot a lepcsomaszassal mielott megkapnam a jutalmat a latkep formajaban. Az elso resz nem volt veszes, plane mivel bevitt a Bazilika belsejebe es fentrol is lehetett fotozni. Persze volt egy ket meter magas suru vasracs, ami erosen rontja az elkeszult kep erteket. Erthetetlen, hogy miert nem vagtak legalabb neha egy kis teglalap alaku nyilast. Nem hiszem, hogy egy 10x50cm-es luk barkit veszelyeztetett volna. Az utolso szakasz a kupolaban eleg meredek volt, keskeny lepcsok, raadasul a kupola forma miatt az oldalfalak nem egyenesek, hanem befele dolnek. A latvany persze karpotol az izzaszto lepcsozesert: 360 fokos panorama Romara. Sikerult nehany szep kepet kesziteni a Vatikan Kertorol is, ahova nem akartam bemenni, valamint a varosrol es a St. Peter terrol is. Ideje volt indulni, mivel mar delutan egy ora volt es meg hatra volt a Vatikan Muzeum benne a sixtusi kapolnaval (Cappella Sistina). Eloszor siman kisetalltam a terrol, majd visszakeredzkedtem a taskamert, amit a megorzoben felejtettem. Hiaba, mar a gyomrom vezetett, nyoma sem volt mar a reggelire fogyasztott croissant-nak...
St. Peter ter a Bazilika tornyabol
A ter korul allo egyik kajas mikrobuszbol (tele van veluk a varos, de eleg egyseges az arculat meg az arlista, meg az is lehet, hogy egy tarsasag) vettem egy szelet pizzat meg fel liter asvanyvizet. A pizza 3 euro, a viz 2 volt. Figyeltem egy csaladot, a ficko haromszor vette el es tette vissza vizet, mire megvette, de akkor is latszott rajta, hogy sokalja az arat. Egyetertek: ket euro tenyleg sok fel liter vizert, de akkor miert nem hozott magaval egy ureset es toltotte fel a szamtalan kut egyikebol? A pizzanak volt egy pikans mellekize, gondolom a rajta levo sajt nem szerette hutes nelkul a 30 fokos meleget. A rovid kajaszunet utan atballagtam a muzeumhoz es leszurkoltam 14 eurot a belepojegyert es meg hatot az audioguide-ert. A kiallitas itt is szenzacios es nemcsak a targyak, hanem a szobak diszitettsege is. Van, hogy maga a szoba, illetve a falakon levo freskok a kiallitott targyak. Volt egy terem, ahol a falakat a korabeli Italia tartomanyainak terkepe boritott fresko formajaban! Azert atvillant az agyamon, hogy a kozszemlere tett gazdag gyujtemeny ellenere mi mindent orizhetnek meg a pinceben? Vajon a Templomosoktol lefoglalt kincsek is koztuk vannak?
Hosszan boklasztam a muzeumban, neha szemtelenul hozzacsapodtam angol nyelvu idegenvezetos csoportokhoz, sot, egyszer meg pofatlanul kerdeseket is feltettem az idegenvezetonek. Vegul aztan eljutottam a sixtusi kápolnaba, ahol sajnos nem lehetett fenykepeket kesziteni. Rogton leultem es elkezdtem hosszan csodalni a mennyezeten es az oldalfalon levo freskokat. Egy picit csalodott voltam, mert eloszor az Adam teremteset kerestem a terembe es mikor gyorsan atfutottam a falakat nem talaltam meg, mert en arra szamitottam, hogy az egesz falat beboritja, hiaba tudtam, hogy ez csak egy sorozat resze, de mivel mindig ezt az egy kepet mutatjak, az ember ohatatlanul nagyobbra szamit. Aztan megtalaltam es persze lenyugozo volt, plane ha az ember egybe nezte az egesz sorozatot. Nem is ertem miert nem mindig igy abrazoljak? Az Utolso Teremtessel minden rendbe volt, beboritotta az egesz falat es nem gyoztem megtalalni benne a kulonbozo figurakat es formakat. Mikor kigyonyorkodtem magamat, akkor meghallgattam az audioguide reszletes ismertetojet is, hogy a magamtol fel nem fedezett erdekessegeket is megismerjem. Egyebkent is ez volt a modszer, hogy elobb mindent korbejartam es csak aztan utottem fel az utikonyvet. Ez volt az utolso helyiseg a muzeumba, de itt legalabb egy orat nezelodtem, mert nehez betelni a kepek sokszinusegevel es reszletgazdagsagaval. A muzeum ettermeben (menza jellegu) meg ettem egy szelet pizzat, aztan utnak indultam a Zsido getto fele.
A Romai Getto, bal aslo sarokban a peksek, ahol megkostoltam a sutemenyeket
Eloszor elmentem a St. Angelo varhoz, majd atmentem az azonos nevu hidon, vegul a kis utcakon barangolva eljutottam a getto szivebe, a Piazza delle Cinque Scole, ahol regen az ot zsinagoga allt, az ot vallasi iranyzatnak megfeleloen (innen a ter neve). Roma zsido lakossaga itt elt falak koze szoritva 1555-tol 1870-ig, a falakat mar leromboltak, nincsenek meg. Szuk, sotet, hangulatosan lepukkant kis utcak jellemzik, szinte mintha egy kulon kis varosba csoppent volna az ember, nincs autoforgalom, csond volt, a varos zaja is csak tavolrol szurodott ide. Vettem eredeti zsido edesseget egy kis hazi sutodebol, amit egy padon ucsorogve a teren meg is ettem (eleg jo volt). Aztan elmentem megnezi a zsinagogat is, amit 1901 es 1904 kozott epitettek, ralatassal a regi gettora. Mivel varni kellett az idegenvezetesre, atmentem a kozeli szigetre (Isola Tiberina, ami az egyetlen a Tiberis folyon, es eleg kicsi: 270 meter hosszu es csak 27 meter szeles!) meginni egy cappuccinot.
Na most tartok ott a tortenetben, ahol multkor az irasban!
Egy idos no tartott eloadast nemcsak a zsinagogarol, hanem az itt elo izraelitak torteneterol is. Maga templom szep volt, de a St. Peter Bazilika utan kicsit szegenyesen hatott, elsosorban amiatt, hogy csak novenyeket abrazoltak, se allat, se ember nem szerepelt a festmenyeken, faragvanyokon. Erdekes volt, ahogy elmeselte, hogy mikent volt konnyu a getto kialakitasa: a zsidok eleve kozel laktak egymashoz nemcsak a szoros csaladi kotelekek miatt, hanem a szamukra szukseges szolgaltatasok kozelsege miatt is (koser kaja, furdo a ritualis mosdashoz, iskola, zsinagoga, stb.). A zsinagogaban minden padba be volt fesve egy femlapba az ott ulo neve is, ami egy zarhato kis tarolora volt felerositve. Valaki kerdezte, hogy ott tartanak is valamit, mire az idegenvezeto mondta, hogy az imadkozashoz szukseges dolgokat, mert sabbathkor nem vihetnek magukkal targyakat, ezert azt itt tartjak.
A getto utan elmentem megnezni Pantheont, igaz csak kivulrol mert addigra bezart. Kicsit meg boklasztam a teren, aztan hazamentem. Vacsora a tegnapi menetrend szerint, a boltban megismertek es mosolyogva fogadtak: ismet pizzat vettem meg valami almas sutit, ami a cannoli-hoz hasonloan szinten felseges volt.
A S.Maria del Popolo es a S.Maria dei Miracoli templomok tornyai
Mivel a gep reggel indult, ezert csak 2 ejszakara foglaltam szallast. Igy reggel kiejelentkeztem, de olyan rendesek voltak, hogy mondtak, hogy nyugodtan otthagyhatom a csomagot, ha nem akarom magammal cipelni egesz nap. Mondtam, hogy koszonom, de a palyaudvari megorzot hasznalom, ugyis onnan indul a vonat a repterre. Megettem utolso reggelimet a szemkozti kavezoban, majd harmadszorra is nyakamba kaptam a varost. Elso utam a palyaudvarra vezetett, ahol beadtam a nagy taskat a megorzobe, majd metroval elmentem a Colosseumig. Ezen a metrovonalon meg regi ocska szerelvenyek vannak, legkondi nelkul, szerencsere csak ket megallot mentem.
Ahogy felertem a felszinre, szembe talaltam magam a Colosseum hatalmas tombjevel es a bejaratnal levo kilometeres sorral. A RomaPass-nak hala ezt sikerult rogton kikerulni es egy kulon bejaraton azonnal bejutottam. Erdekes dolog ez a Colosseum: tavolrol hihetetlen impozans, ott van szinte minden olaszorszagi kepen, fenykeprol ismeri mindenki. Regi vagyam volt, hogy eloben is megnezhessem es a koveket megerintve valamit megerezzek a regmult idokbol. Amikor viszont bejutottam kicsit csalodott voltam: a sok turista miatt eselyed sincs arra, hogy a falak kozt bolyongva kicsit elmerengj, megprobald elkepzelni a regi korokat, a kepzeletben feloltoztetni a kopasz falakat. Raadasul ahova be lehet menni, ott a falak teglaval szinte teljesen fel vannak falazva, ugyhogy meg az "osi" koveket sem olyan konnyu megerinteni.
A Colosseum (marmint a tavolban, kozepen)
Aztan a felso szintrol lenezve, mikor a szem befogja az egesz belso reszt egybe, akkor azert elkezd valamit erezni az ember, kezdi megerteni, hogy micsoda hatalmas epulet volt ez annak idejen. Kulonosen, ha lenez a porond alatt huzodo tobb emelet mely folyosorendszerre, cellakra, kamrakra, ahol peldaul az allatokat is tartottak. Ekkor ereztem valamit, de ez inkabb csak a mernoki munka elotti fohajtas volt, ahogy ezt annak idejen mukodtettek, mindenfele rasegites nelkul, pusztan emberekkel (azert vagy ket orat igy is elnezelodtem).
Utanna atmentem, hogy bebarangoljam a Palatino hegyen levo romokat, amit hala a kartyanak ismet ingyen es ismet sorban allas nelkul kezdhettem meg. A romok ellenere az egesz hely lenyugozo, foleg ha az ember odakepzeli a nyuzsgo tomeget, a szolgak hadat, gazdag patriciusokat, amint gyaloghintot vitetik magukat. A Palatinon belul van egy-ket muzeum is kulonbozo ingyenes kiallitasokkal, de az igazi latvanyossag, amiert erdemes idejonni (szerintem) az a Circus Maximus illetve a Forum, amikre kituno ralatas nyilik. Ott terul el az ember elott az okori Roma (es az akkori vilag) kozpontja: csak romok vannak megis, ahogy egy idegenvezeto mondta mellettem a csoportjanak, konnyu kepzeletben felepiteni az egeszet es megtolteni emberekkel. A legfurcsabb az egeszben, hogy dacara a technologiai fejlodesnek, az akkori embereknek ugyanazok voltak az almaik, vagyaik, mint nekunk most! Azt hiszem az volt a pillanat, ott fent a Palatino hegyen, ahogy leneztem a Forumra, hogy megtortent amire vartam, es megerintett a Tortenelem.
Foro Romano
A hegyrol lejovet meg vegigbarangoltam a Forumot (Forum Romanum) is, mad kerestem egy csondes kis ettermet, ahol meg tudtam ebedelni. A Piazza Venezia es a Vicolo Doria sarkan levo Napoleon ettermet valasztottam, a szekek es asztalok a szuk kis Vicolo Doria utcaban voltak kiteve. Elkovettem azt a hibat, hogy olyan helyre ultem be, ahol a kitett etlapon nem szerepeltek az arak. Mikor a pincer nagysokara kihozta az etlapot es eloszor lattam meg az arjegyzeket mar ciki volt felallni (kulonben nem is volt olyan draga). Elso fogasnak rendeltem bolognai spagettit (€9,00), kerdem mekkora adagra szamithatok? A pincer megnyugtat, hogy nem tul nagyra, nyugodtan rendeljek masodik fogast is. A borjuszelet krumplival jol hangzott, az lett a masodik (€10,00) meg kertem egy uveg asvanyvizet (€3,00). A pincernek igaza volt, az adagok valoban nem voltak nagyok, sajnos az izuk se volt a toppon. Mindegy, idom volt, gondoltam kenyelmesen megebedelek s kozben figyelem a varos forgatagat. Tervemet egy galamb erkezese zavarta meg, ami majdnem a tanyeromra szallt. Akik ismernek, tudjak, hogy keves dologtol felek, de a galambtol sikito fraszt kapok, kulonosen ha egy meteren belul van.
Szerintem a galamb tisztátalan állat, legalabbis a varosban szabadon garazdalkodok, belterjes tenyeszet, genhibas mindegyik, mindefele testi hibaval. Termeszetesen ez is ilyen volt: nem tudott rendesen lepkedni, csak feloldalasan szokdecselt es kozben a szarnyaival csapokodott, hogy egyensulyba tartsa magat.
Mivel leszallas kozben elhessintettem, a szomszed asztalra kenyszerleszallt es a kajamaradekot elkezdte leszorni a foldre. Ahogy ott bukdacsolt eszrevettem, hogy nem is beteg (bar a laban volt valami véres kelésféle), hanem egy hajgumi tekeredett a labaira es amiatt nem tud lepkedni. Persze mindegy, ha azzal a trutyis lábával hozzámér, valoszinuleg holtan fordulok le a szekrol. A galamb miutan szetdulta a szomszed asztalt, ugy kezdte el meregetni az enyemen felhalmozott eteleket, hogy ellentamadasba mentem at es a felszolgalt kenyerbol vetettem neki egy szeletet az utca tulso vegit megcelozva. A galamb, mit se torodve a kis utcan folyamatosan jovo-meno motorokkal, a kenyerre vette magat es meglepo sebesseggel elkezdte betermelni. Titokban remeltem, hogy egy moped elcsapja es ezzel mintegy pontot tesz nyomorusagos kis foldi eletre, de nem volt szerencsem, a galamb mindig arreb szokdecselt az utolso pillanatban. Mielott befejezte volna az elso szelet, dobtam neki megegyet, aztan eszbe kaptam, hogy meg mindig csak a bolognaival vacakolok es mar csak egy szelet kenyerem van!
Spanyol lepcso: valoszinuleg mindenki a Romai vakacio cimu filmbol emlekszik ra, egyebkent teljesen erdektelen lepcsosor
Fel szememet a galmbon tartva gyorsan megettem az osszes kajat, hogy minel elobb szabadulhassak, mert a galamb szemen latszott, hogyha elfogy a kenyer, akkor a torkomnak ugrik. Mikor az utolso szeltet is odavetttem neki gyorsan kertem a szamlat. Ilyen elmenyek hatasara nem akartam nagy borravalot adni, ugy okoskodtam, hogy 9+10+3 az 22, adok 25 eurot es meg en voltam gavaller. Erre a pincer kihozza a szamlat 27 eurorol. Mondom mi az az S.V. 5 euroert? Mire vidaman kozli, hogy a szerviz. Mikozben fanyar mosollyal leszurkoltam a 27 eurot, arra gondoltam, biztos megerezete, hogy keves jatott akarok adni (meg az is lehet, hogy a galamb valami idomitott joszagfele volt!). Mielott a tollas rém befejezte volna az utolso kenyeret, gyorsan eljottem es visszamentem abba a cukraszdaba, amit mar korabban kineztem.
Az ijedsegre valo tekintettel engedelyeztem egy 4 euros fagyit, amiert 3 gombocot kaptam papirpoharban, amit a poros jardaszigetre ulve, mikozben emberek jottek-mentek korulottem, el is nyaltam. Idill. Viszont ha beulsz a legkondis belso helyisegbe, akkor felarat kellett volna fizetni. Mondnom se kell, hogy a fiatalabb korosztaly ott ucsorgott a jardan korulottem.
A Piazza Navona esti forgataga
Kozben elmult 3 ora es kinyitottak a Santa Maria in Aracoeli templomot, ami Roma egyik legosibb bazilikaja, egy regi Jupiter szentely romjaira epult. A belso tartooszlopok mind kulonbozoek, a kornyezo romokbol szarmaznak es ez felismerheto is rajtuk. Vegul visszamentem a Pantheonhoz, hogy vegre belulrol is megnezhessem. Erdemes volt, bar inkabb epiteszetileg erdekes, nem szakralisan. A csomag kivaltasa utan mar csak a repterre kellett kivonatoznom, hogy eltoltsek egy ujabb almatlan ejszakat egy tokures repteren (egyedul voltam az egesz varocsarnokba).
Vegezetul nehany gondolat Magyarorszagrol:
- Haza akarok menni! (marmint Angliaba, teljesen idegen az itteni vilag)
- MELEG VAN!
- Piszok es por mindenutt, utcakon, jarmuveken
- 479Ft egy liter etolaj? Hat mi van itt? Utoljara mikor vasaroltam meg csak 260Ft volt.
Meg egy kis vicces helyzet a vegere: Vasaroltam egy csokit meg egy asvanyvizet 238Ft-ert, leszurkoltam 240-et, az elado elteszi es becsukja a kasszat. Mondom mi van mar onkiszolgaljuk magunkat a borravaloval? Es a visszajaro 2 forintom? A no dobbenten ramnez es kozli, hogy mar nincs is forgalomba, se az egyes. Mondom, ja igen, tegnap emlitette valaki, erre meg dobbentebb arcot vag: tegnap? Dehat mar marciusban bevontak oket! Mondom van szerencsem nem itt lakni, ugyhogy nem ertesulok ezekrol a dolgokrol...
Kozben kiderult, hogy mit hagytam otthon: a magyar SIM kartyamat es a napszemuvegemet. Elobbi nem erdekes, mar le is mondtam az elofizetest es atvaltottam Dominora, az utobbi viszont fajo hiany ebben a verofenyben!
Emlekszem, a blogon az elso bejegyzes az volt, hogy "Kezdetben vala az indulas", ennek a mostaninak lehetne mondjuk: Kezdetben vala a koltozes! Mar regota tervbe volt veve, hogy koltozunk, allandoan beszeltunk rola, csak nehez feladni a biztost, amit megszoktunk. Vegul aztan csak talaltunk egy megfelelot es mivel nekem ez egybeesett az eves hazauttal, ezert az utolso harom napban elkezdtem a koltozest. Mivel nem fizetek olyasmiert, amit en is meg tudok csinalni, ezert magam cigoltem at a cuccaimat a ket lakas kozott. Talan hatszor fordultam, mig az osszes "ertektelen" holmit atvittem (ruhak, konyvek, stb.). Az ertekesebbeket majd szegeny Balint viszi at kocsival, mivel en kozben eljottem szabadsagra. Az ut soran busszal es metroval is kell utazni es mivel a harom napbol ketto hetvege volt, amikor ritka a tomegkozlekedes, ezert gyakorlatilag egy konyvet is sikerult kiolvasnom, mig a megallokban varakoztam. Ennek kapcsan egy erdekesseg: Newcastle-ben csak ket kocsibol all a metroszerelveny, es ilyenkor hetvegeken 6-8 biztonsagi or es rendor utazik az utasokkal, hogy a hangoskodokat, rendbontokat kiszurjek es az utasok biztonsagara ugyeljenek. Ezt eleg pozitiv hozzaallasnak tartom, nagyban noveli az elegedettsegemet, ami egyebkent is eleg magas az itt elok kozott: multkor olvastam egy statisztikat, hogy az itteniek 88%-a orul hogy itt elhet es elegedett a kapott szolgaltatasokkal.
A 36-os busz, ami a palyaudvarra visz, pont az orrom elott ment el. Mikozben varakoztam (es elengedtem ket 12-est is) arra gondoltam, hogy a repulojegyeket betettem-e. De aztan megnyugodtam, elvegre ha lekesem a ket oras expresst Londonba, akkor oly mindegy, hogy nalam vannak-e a jegyek vagy nem!
Az uticel: Roma, az Orok VarosFeleslegesen aggodtam: a vonat jo angol szokas szerint kesett vagy husz percet, raadasul Edinburgh-ban muszaki hiba miatt az egyik kocsit is le kellett kapcsolni, igy volt akinek nem jutott hely. Nekem szerencsere jutott: G kocsi, 57A szek, ablak mellett, menetiranynak hattal, ahogy a neten megrendeltem. Ja, a helyjegy termeszetesen ingyenes, csak a vonatjegyet kell fizetni (mintahogy az logikus is...). Az utazas unalmat csak a szomszed asztalnal ulo ket gyerek ricsajozasa zavarta meg, de olyan szinten, hogy elhataroztam maradok a Megabusnal.
Vegul is azert valasztottam a vonatot, hogy megnezzem az angol tajat eszakrol del fele haladva, ami sikerult is, bar eleg faradt voltam az elmult napok rohangszasa utan, el is bobiskoltam neha. Rengeteg legelo van birkakkal, lovakkal, tehenekkel. Ritkan erdosavok is voltak, de nem szabalyosan ultetve, hanem csak ugy ossze-vissza. A mezok a zold kulonbozo arnyalataiban jatszanak, a szantofoldek az ultetett novenyeknek megfeleloen valtogatjak szinuket es bar magas hegy meg a tavolban sem tori meg a horizontot, azert a taj nem lapos: az erdosavok, szantok, legelok es persze a varosok a dombok vegtelen hullamain terulnek el.
Persze bementem: A Piccadilly Circus fenyreklamjaiUgy latszik agyamra ment a sok kaja, kezdek nagyon koltoi lenni! Kenyelmetlen ez a pamplag: vagy hatradolok, de akkor nehezen tudok irni, vagy elorehajolok, akkor viszont nem tudom a hasamat hova tenni. Szerencsere az etterem nincs tele, igy nem neznek ki, hogy mar ket oraja itt ucsorgok.
Szoval a vonaton ugyanaz a koltoi hangulat ragadott magaval, amibol csak a londoni metro pokoli valosaga zokkentett ki. A szerelveny padkaja buszken hirdette az 1962-es gyartasi evet. Newcastle annyibol elonyosebb, hogy az ottani metrok a 80-as evekbol szarmaznak es rendszeresen felujitjak oket (tudom, mert mi csinaljuk, a legutobi szerianal en kszitettem el a gyartasi rajzokat az uj rozsdamentes utkozokhoz). Az arakrol ne is beszeljunk: 1 jegy a King's Cross allomastol a Victoria Station-ig £4,00-ba kerult!
Ugyhogy itt vagyok az etteremben es azon gondolkodom, hogy bemenjek-e a varosba csinalni nehany ejszakai kepet, vagy menjek egyenesen a repterre. Meg azon is gondolkodom, hogy hogyan tudnam feltunesmentesen begombolni a nadragomat es becsatolni az ovemet, amit eves kozben kenytelen voltam kioldani...
Mivel a gep csak reggel indult, tengernyi idom volt, ezert bementem meg a belvarosba, hogy fotozak egy kicsit, fo celom a Piccadilly Circus fenyreklamja volt, a kepek egeszen jok lettek. Miutan a csomagokat visszacigoltem a palyaudvarra, vettem egy jegyet a repteri buszra, de nem kozvetlen jaratra, hanem olyanra, amelyik a kornyezo telepuleseket is vegigjarja (persze ezt nem tudtam, en csak felszalltam az elso repteri buszra). Az utazas ig egy kellemes, 2 oras kirandulassa valtozott, el is bobiskoltam neha. Az 50 fos buszon csak 7-en voltunk, egy 5 fos tarsasag es ket maganyos farkas.
A repter indulasi oldal osszes szeke foglalt volt, mindefele emberek hevertek, es nem ertettem, hogy miert neznek ram kajanul mosolyogva, mikor elindultam az erkezesi oldal fele. Pedig ott eleg sok ures hely volt, igaz, az hogy mindenki nagykabatban ult, picit riasztoan hatott. Kiderult, hogy az allando joves-menes miatt az ajtok gyakorlatilag allandoan nyitva vannak es a kinti 10-12 fokos levego (rasegitve a viharos szeltol) akadaytalanul aramlik befele. Azert annak ellenere, hogy en is faztam, nem kis orommel figyeltem a kulonbozo meleg helyrol erkezo embereket, amint mosollyal az arcukkal kilepnek a fogadocsarnok melegebol egyszal sortban es poloban, hogy aztan arcukra fagyott mosollyal, elgemberedo kezekkel azonnal megprobaljanak nehany meleg holmit elobanyaszni borondjuk mellyerol. Ha valakinek nem volt mit felvennie, az egyszeruen a torolkozojebe csavarta magat, amin meg ott fenylett a Szahara homokja, mig a fuvarjara vart.
Trevi kutA hideg miatt alvasrol szo sem lehetett, igy zenet hallgattam, focit jatszottam a PSP-n (nyertunk 3-0-ra Bulgaria ellen), majd az elsok kozott mentem a check in-hez. A csomag 19,8kg-ot nyomott, igy ra kellett fizetnem potom £48,00, ami nyilvanvaloan rablas (Ryanair-nek hivjak a rablobandat), de ez van. Illetve uzenem mindenkinek, hogy tobbet nem hozok semmit, mert a fapados olcso jegye akkor valt kodde, amikor leszurkoltam a 48 fontos felarat!
A gepen a szarnyon levo veszkijarathoz ultem szokas szerint (csak azert, hogy onzetlenul segitsem utastarsaim menekuleset, remelem ez egyertelmu!) es az ut nagyjat sikerult vegigaludnom. Roma felett repulve sikerult felismernem a St. Peter Bazilikat es azt hasznalva tampontnak meg tobb nevezetesseget is. Meg a repulon vettem egy €8,00 kupont, amivel varosba lehetett bejutni egy express jaraton.
Az ut alatt jegyzeteket keszitek, hgoy konnyebb legyen utolag megirni a blogot. Az utobbi szakaszt a Tiberis szigeten irtam jeges cappuccinot iszogatva, de mennem kell mert a zsinagogaba 6.15-kor indul az utolso idegenvezetes.
Szoval a 8 euros jegy. Kilepve a vamon szembe talaltam magam a legkulonbozobb fuvar ajalnlatokkal a kozpontig. Volt itt vonat, kisbusz, tavolsagi busz, tomegkozlekedes: az egyetlen kozos, hogy mind olcsobb volt, mint az en jegyem... Jo, ketsegtelen, hogy a busz a gephez volt igazitva, varni se kellett es mar indultunk is be a varosba.
Ha Angliat a zold valtozatos arnyalatai jellemzik, akkor Olaszorszagot a napegette fu sargaja. Minden ilyen volt, nehany deli orokzoldtol eltekintve. A masodik, ami szemet szur, a merhetetlen mennyisegu por, a harmadik mellbevago kulombseg pedig a 33 fokos hoseg es szelcsend volt. Az elmult ket evben nemigen ereztem 20 foknal melegebbet es azt is csak ritkan. A szel pedig folyamatosan fuj, nincs is olyan, hogy szelcsend. A hoseg annyira tomeny volt, mintha egy falnak mentem volna neki, kilepve a huvos repteri csarnokbol. Rajtam meg mindig a londoni hideghez valasztott polo, pulover, szeldszeki kombo volt, ami nem tul elonyos ilyen melegbe.
Elso tennivalo a bazis kiepitese, ugyhogy a megerkezes utan a Hotel fele vettem az iranyt. Azaz vettem volna, ha a palyaudvar olasz nyelvu feliratai kozott el tudtam volna igazodni. A terkepem jelzett egy informacios irodat es az utikony is emlitette, hogy ott valthatok RomaPass-t, ami jo minden tomegkozlekedesre 3 napig, illetve ingyen/olcsoban mehetek be vele kulonbozo muzeumokba, kiallitasokra.
Miutan sikerult korbejarnom az egesz palyaudvart anelkul, hogy megtalaltam volna az informaciot (mindezt meg mindig puloverben, taskakat cipelve), szokas szerint a hatosaghoz fordultam es megkerdeztem az Arma dei Carabinieri egy tagjat, aki megmagyarazta, hogy merre talalom. A kovetkezo ember tovabb finomitotta az iranyt, vegul a harmadik mar egeszen konkret volt: kovetkezo ajto balra. Viszont kiirva meg itt se volt, pedig egeszen hosszan huzodik a 24-es vagany mellett (ha valaki arra jar, olyan kozeptajt keresse).
A Pass birtokaban vegre folytathattam utam a hotelbe, ami egyebkent 10 perc setara volt a St. Peter tertol. Milanohoz hasonloan itt is a hotel elott kertem utbaigazitast egy notol. Persze nem tudta, de ezt olyan hangosan nem tudta (olaszul, angolul nem beszelt), hogy egszer csak nyilt az ajto es jon felem egy ficko mosolyogva, hogy Mr. Pinter, orulok, hogy megerkezett, udvozoljuk Romaban!
A kicsi, de tiszta szobaFoglalashoz mindig a www.booking.com oldalt hasznalom, mert eleg sok, foleg olcso hotel kozul lehet valogatni, a vevoi eszrevetelek pedig segitenek a dontesbe. A 207Inn hotelre is igy akadtam (Viale Giulio Cesare N°207, 00192 Rome, csak ajanlani tudom!), ahol a negativumok kozt csak az szerepelt, hogy kicsi a szoba es keves a reggeli. Ez kulonosebben nem erdekel: aki lakosztalyt akar az ne olcso hotelek kozott bogarasszon. A reggeli pedig normal olasz reggeli (kave + pastry), ami ketsegkivul nem Full English Breakfast (tojas, kolbasz, paradicsom, bab, gomba, szalona, veres hurka, tea es toast), de alenyeg, hogy a panasza a mennyisegre vonatkozott, nem pedig a minosegre (es csak az angolok tiltakoztak).
Volt olcsobb hotel is a palyaudvar kornyeken, de ott a negativumok kozt az is szereplet, hogy a kornyek meglehetosen gazos, eleg sok a rossz arcu szomszed, en meg nem akartam egy meregdraga fenykepezovel a nyakamba ilyen helyen setallni, mikor az utikony egyebkent is figyelmeztet a tolvajokra, meg garazdalkodo gyermekbandakra (egyet se lattam). Igy is Premium Plus biztositast kellett kotnom, hogy a szemelyes targyak biztositasa eleg magas legyen.
A szoba tenyleg kicsi, gyakorlatilag csak egy agy van benne, viszont izleses es tiszta, a furdoszoba nemkulonben es jart hozza erkely is. 60 euro volt egy ejszaka es biztos, hogy legkozelebb is itt szallok majd meg.
Megerkezes utan rogton lefurodtem es pihentem egy orat, majd nyakamba vettem a varost kicsit lazabban oltozve. Persze tul lazan nem lehetett, mert a templomokba nem lehet bemenni meg bermudaba se, nemhogy rovidnadragban. Elso utam rogton egy kisvendeglobe vezetett, ahol ettem egy adag tesztat. Eloszor persze eltortem az asvanyvizhez kapott poharat, csak hogy erdekesebbe tegyem magam. A teszta finom volt, valami hal, meg zoldsegek voltak benne, de nem volt egy nagy adag, ugyhogy ettem meg egy tanyer sult hust krumplival, ami szinten egeszen kituno volt, hazias izu, tepkedett friss fuszerekkel.
A kesoi ebed utan vegigmentem a Via del Corso setallo utcan egeszen a Vittorio Emanuele II emlekmuig. Utkozben letertem jobbra-balra a kis utcakba, ha meglattam valami erdekeset. Egyebkent az utikonyv is ezt javasolta, hogy tomegkozlekedes helyett csak setalgassunk. A kozlekedes borzalmas, kulonosen, ha az ember az udvarias angolokhoz van szokva. Angliaban gyakorlatilag korul se kell nezni atkeles elott, mert ugyis megallnak. Itt viszont az autok megallas nelkul hompolyognek a gyakran savok nelkuli utakon, mikozben millio kismotor es moped cikazik korulottuk. Kerekparost ritkan latni, a gyalogosok pedig nagyon korultekintoek! :)
Amit a setallo utcaban rogton kiszurtam!Lepten-nyomon templomokba botlik az ember, amikbe be is tertem, nemcsak azert, hogy a belso diszites gazdagsagat megcsodaljam, hanem hogy pihenjek is egy kicsit a huvosben. Ittam egy jeges cappucciont a szamtalan kis kavezo egyikeben, majd elindultam visszafele, de egy masik uton, celba veve a Trevi-kútat (Fontana di Trevi) es a Spanyol lepcsot (Scalinata della Trinità dei Monti). Mindketto tomve volt turistakkal, furtokben logtak mindenutt, alig lehetett jo szoget talalni egy-egy kep elkeszitesehez. Kozben beesteledett en meg elegge elfaradtam ugyhogy hazametroztam, a Viale Giulio Cesare es a Via Ottaviano sarkan meg vettem vacsorara egy szelet pizzat es egy sziciliai cannoli-t ("-Mit hozzak? -Hagyd a puskat, hozd a cannoli-t!"). Mindketto nagyon izletes volt, kulonosen a cannoli, nehezen is alltam meg, hogy masnap ne azt vegyem, de annyi jellegzetes olasz edesseg volt kirakva, hogy muszaly volt mast valasztani.
Az alvassal - sejthetoen - nem volt gond, ugy aludtam, mint akit fejbe vertek. A szoba egy forgalmas utcara nezett, de aki a Bartokon nott fell, ahol meg ejszaka is villamosok duborogtek, annak ez ismeros larma volt! :) Eredetileg reggel 6.30-kor akartam kellni, mert az utikonyv azt irta, hogy a Vatikant koran kell kezdeni, hogy a tomeget elkeruljuk (kesobb kiderult, hogy azert nem ennyire koran gondolta...). Vegul aztan fel kilenc lett, mire osszeszedtem magam. A reggeli tenyleg nem volt sok, de kulonosebben nem voltam ehes, ugyhogy eleg volt. Regeli utan rogton indultam es nem is kellett tomegkozlekednem, csak lesetalltam ket utcat es mar ott is voltam. A teren meg csak kezdett gyulekezni a tomeg, a hatizsak leadasa utan (csak ketszer kellett visszamennem: eloszor a penztarcamat hagytam ott, aztan a 55-250mm-es teleobjektivet vettem ki) mar be is mehettem. Elozo nap is lattam szep templomokat, volt kozte nagy is, de a Bazilika lenyugozo mereteire nincs felkeszulve az ember. Mind a merete, mind pedig a diszites gazdagsaga lenyugozo. Ilyenkor mindig elmelazok azon, hogy az igazi keresztenyseg szegenyseget hirdet, elveti a foldi javak halmozasat, a pompat...
Mondjuk Michelangelo Pietà-ja inkabb tukrozi ezt a mentalitast...Lementem a kincseskamraba is, ahol szinten rengeteg diszes targyat lehetett latni europa legnagyszerubb arany- es ezustmuveseitol. Az apro reszletekig kidolgozott targyak egesz jok voltak, a makettekre emlekeztettek. Lattam az Igaz Kereszt egy darabjat is: az egyszeru fadarab egy diszes arany es dragako foglalatba lathato. A papak sirjat viszont nem neztem meg, arra nem voltam kivancsi.
Utolso nap Paul-lal beszelgettem es mikor megtudta, hogy Romaba jovok rogton elkezdte sorolni, hogy mit erdemes megnezni, sot az ebedszunetben meg kepeket is kuldott le: az egyik kulonosen jol sikerult, kerdezetem, hogy ezt honnan csinalta. Kiderult, hogy fel lehet menni a Bazilika tetejere, egeszen a legfelso szintre, ahonnan Roma nagyresze belathato.
Lehetett valasztani a lift es lepcso kozott, en az utobbira vasaroltam belepojegyet. Ugy ereztem a hely szellemmebol adodoan mutatok egy kis alazatot a lepcsomaszassal mielott megkapnam a jutalmat a latkep formajaban. Az elso resz nem volt veszes, plane mivel bevitt a Bazilika belsejebe es fentrol is lehetett fotozni. Persze volt egy ket meter magas suru vasracs, ami erosen rontja az elkeszult kep erteket. Erthetetlen, hogy miert nem vagtak legalabb neha egy kis teglalap alaku nyilast. Nem hiszem, hogy egy 10x50cm-es luk barkit veszelyeztetett volna. Az utolso szakasz a kupolaban eleg meredek volt, keskeny lepcsok, raadasul a kupola forma miatt az oldalfalak nem egyenesek, hanem befele dolnek. A latvany persze karpotol az izzaszto lepcsozesert: 360 fokos panorama Romara. Sikerult nehany szep kepet kesziteni a Vatikan Kertorol is, ahova nem akartam bemenni, valamint a varosrol es a St. Peter terrol is. Ideje volt indulni, mivel mar delutan egy ora volt es meg hatra volt a Vatikan Muzeum benne a sixtusi kapolnaval (Cappella Sistina). Eloszor siman kisetalltam a terrol, majd visszakeredzkedtem a taskamert, amit a megorzoben felejtettem. Hiaba, mar a gyomrom vezetett, nyoma sem volt mar a reggelire fogyasztott croissant-nak...
St. Peter ter a Bazilika tornyabolA ter korul allo egyik kajas mikrobuszbol (tele van veluk a varos, de eleg egyseges az arculat meg az arlista, meg az is lehet, hogy egy tarsasag) vettem egy szelet pizzat meg fel liter asvanyvizet. A pizza 3 euro, a viz 2 volt. Figyeltem egy csaladot, a ficko haromszor vette el es tette vissza vizet, mire megvette, de akkor is latszott rajta, hogy sokalja az arat. Egyetertek: ket euro tenyleg sok fel liter vizert, de akkor miert nem hozott magaval egy ureset es toltotte fel a szamtalan kut egyikebol? A pizzanak volt egy pikans mellekize, gondolom a rajta levo sajt nem szerette hutes nelkul a 30 fokos meleget. A rovid kajaszunet utan atballagtam a muzeumhoz es leszurkoltam 14 eurot a belepojegyert es meg hatot az audioguide-ert. A kiallitas itt is szenzacios es nemcsak a targyak, hanem a szobak diszitettsege is. Van, hogy maga a szoba, illetve a falakon levo freskok a kiallitott targyak. Volt egy terem, ahol a falakat a korabeli Italia tartomanyainak terkepe boritott fresko formajaban! Azert atvillant az agyamon, hogy a kozszemlere tett gazdag gyujtemeny ellenere mi mindent orizhetnek meg a pinceben? Vajon a Templomosoktol lefoglalt kincsek is koztuk vannak?
Hosszan boklasztam a muzeumban, neha szemtelenul hozzacsapodtam angol nyelvu idegenvezetos csoportokhoz, sot, egyszer meg pofatlanul kerdeseket is feltettem az idegenvezetonek. Vegul aztan eljutottam a sixtusi kápolnaba, ahol sajnos nem lehetett fenykepeket kesziteni. Rogton leultem es elkezdtem hosszan csodalni a mennyezeten es az oldalfalon levo freskokat. Egy picit csalodott voltam, mert eloszor az Adam teremteset kerestem a terembe es mikor gyorsan atfutottam a falakat nem talaltam meg, mert en arra szamitottam, hogy az egesz falat beboritja, hiaba tudtam, hogy ez csak egy sorozat resze, de mivel mindig ezt az egy kepet mutatjak, az ember ohatatlanul nagyobbra szamit. Aztan megtalaltam es persze lenyugozo volt, plane ha az ember egybe nezte az egesz sorozatot. Nem is ertem miert nem mindig igy abrazoljak? Az Utolso Teremtessel minden rendbe volt, beboritotta az egesz falat es nem gyoztem megtalalni benne a kulonbozo figurakat es formakat. Mikor kigyonyorkodtem magamat, akkor meghallgattam az audioguide reszletes ismertetojet is, hogy a magamtol fel nem fedezett erdekessegeket is megismerjem. Egyebkent is ez volt a modszer, hogy elobb mindent korbejartam es csak aztan utottem fel az utikonyvet. Ez volt az utolso helyiseg a muzeumba, de itt legalabb egy orat nezelodtem, mert nehez betelni a kepek sokszinusegevel es reszletgazdagsagaval. A muzeum ettermeben (menza jellegu) meg ettem egy szelet pizzat, aztan utnak indultam a Zsido getto fele.
A Romai Getto, bal aslo sarokban a peksek, ahol megkostoltam a sutemenyeketEloszor elmentem a St. Angelo varhoz, majd atmentem az azonos nevu hidon, vegul a kis utcakon barangolva eljutottam a getto szivebe, a Piazza delle Cinque Scole, ahol regen az ot zsinagoga allt, az ot vallasi iranyzatnak megfeleloen (innen a ter neve). Roma zsido lakossaga itt elt falak koze szoritva 1555-tol 1870-ig, a falakat mar leromboltak, nincsenek meg. Szuk, sotet, hangulatosan lepukkant kis utcak jellemzik, szinte mintha egy kulon kis varosba csoppent volna az ember, nincs autoforgalom, csond volt, a varos zaja is csak tavolrol szurodott ide. Vettem eredeti zsido edesseget egy kis hazi sutodebol, amit egy padon ucsorogve a teren meg is ettem (eleg jo volt). Aztan elmentem megnezi a zsinagogat is, amit 1901 es 1904 kozott epitettek, ralatassal a regi gettora. Mivel varni kellett az idegenvezetesre, atmentem a kozeli szigetre (Isola Tiberina, ami az egyetlen a Tiberis folyon, es eleg kicsi: 270 meter hosszu es csak 27 meter szeles!) meginni egy cappuccinot.
Na most tartok ott a tortenetben, ahol multkor az irasban!
Egy idos no tartott eloadast nemcsak a zsinagogarol, hanem az itt elo izraelitak torteneterol is. Maga templom szep volt, de a St. Peter Bazilika utan kicsit szegenyesen hatott, elsosorban amiatt, hogy csak novenyeket abrazoltak, se allat, se ember nem szerepelt a festmenyeken, faragvanyokon. Erdekes volt, ahogy elmeselte, hogy mikent volt konnyu a getto kialakitasa: a zsidok eleve kozel laktak egymashoz nemcsak a szoros csaladi kotelekek miatt, hanem a szamukra szukseges szolgaltatasok kozelsege miatt is (koser kaja, furdo a ritualis mosdashoz, iskola, zsinagoga, stb.). A zsinagogaban minden padba be volt fesve egy femlapba az ott ulo neve is, ami egy zarhato kis tarolora volt felerositve. Valaki kerdezte, hogy ott tartanak is valamit, mire az idegenvezeto mondta, hogy az imadkozashoz szukseges dolgokat, mert sabbathkor nem vihetnek magukkal targyakat, ezert azt itt tartjak.
A getto utan elmentem megnezni Pantheont, igaz csak kivulrol mert addigra bezart. Kicsit meg boklasztam a teren, aztan hazamentem. Vacsora a tegnapi menetrend szerint, a boltban megismertek es mosolyogva fogadtak: ismet pizzat vettem meg valami almas sutit, ami a cannoli-hoz hasonloan szinten felseges volt.
A S.Maria del Popolo es a S.Maria dei Miracoli templomok tornyaiMivel a gep reggel indult, ezert csak 2 ejszakara foglaltam szallast. Igy reggel kiejelentkeztem, de olyan rendesek voltak, hogy mondtak, hogy nyugodtan otthagyhatom a csomagot, ha nem akarom magammal cipelni egesz nap. Mondtam, hogy koszonom, de a palyaudvari megorzot hasznalom, ugyis onnan indul a vonat a repterre. Megettem utolso reggelimet a szemkozti kavezoban, majd harmadszorra is nyakamba kaptam a varost. Elso utam a palyaudvarra vezetett, ahol beadtam a nagy taskat a megorzobe, majd metroval elmentem a Colosseumig. Ezen a metrovonalon meg regi ocska szerelvenyek vannak, legkondi nelkul, szerencsere csak ket megallot mentem.
Ahogy felertem a felszinre, szembe talaltam magam a Colosseum hatalmas tombjevel es a bejaratnal levo kilometeres sorral. A RomaPass-nak hala ezt sikerult rogton kikerulni es egy kulon bejaraton azonnal bejutottam. Erdekes dolog ez a Colosseum: tavolrol hihetetlen impozans, ott van szinte minden olaszorszagi kepen, fenykeprol ismeri mindenki. Regi vagyam volt, hogy eloben is megnezhessem es a koveket megerintve valamit megerezzek a regmult idokbol. Amikor viszont bejutottam kicsit csalodott voltam: a sok turista miatt eselyed sincs arra, hogy a falak kozt bolyongva kicsit elmerengj, megprobald elkepzelni a regi korokat, a kepzeletben feloltoztetni a kopasz falakat. Raadasul ahova be lehet menni, ott a falak teglaval szinte teljesen fel vannak falazva, ugyhogy meg az "osi" koveket sem olyan konnyu megerinteni.
A Colosseum (marmint a tavolban, kozepen)Aztan a felso szintrol lenezve, mikor a szem befogja az egesz belso reszt egybe, akkor azert elkezd valamit erezni az ember, kezdi megerteni, hogy micsoda hatalmas epulet volt ez annak idejen. Kulonosen, ha lenez a porond alatt huzodo tobb emelet mely folyosorendszerre, cellakra, kamrakra, ahol peldaul az allatokat is tartottak. Ekkor ereztem valamit, de ez inkabb csak a mernoki munka elotti fohajtas volt, ahogy ezt annak idejen mukodtettek, mindenfele rasegites nelkul, pusztan emberekkel (azert vagy ket orat igy is elnezelodtem).
Utanna atmentem, hogy bebarangoljam a Palatino hegyen levo romokat, amit hala a kartyanak ismet ingyen es ismet sorban allas nelkul kezdhettem meg. A romok ellenere az egesz hely lenyugozo, foleg ha az ember odakepzeli a nyuzsgo tomeget, a szolgak hadat, gazdag patriciusokat, amint gyaloghintot vitetik magukat. A Palatinon belul van egy-ket muzeum is kulonbozo ingyenes kiallitasokkal, de az igazi latvanyossag, amiert erdemes idejonni (szerintem) az a Circus Maximus illetve a Forum, amikre kituno ralatas nyilik. Ott terul el az ember elott az okori Roma (es az akkori vilag) kozpontja: csak romok vannak megis, ahogy egy idegenvezeto mondta mellettem a csoportjanak, konnyu kepzeletben felepiteni az egeszet es megtolteni emberekkel. A legfurcsabb az egeszben, hogy dacara a technologiai fejlodesnek, az akkori embereknek ugyanazok voltak az almaik, vagyaik, mint nekunk most! Azt hiszem az volt a pillanat, ott fent a Palatino hegyen, ahogy leneztem a Forumra, hogy megtortent amire vartam, es megerintett a Tortenelem.
Foro RomanoA hegyrol lejovet meg vegigbarangoltam a Forumot (Forum Romanum) is, mad kerestem egy csondes kis ettermet, ahol meg tudtam ebedelni. A Piazza Venezia es a Vicolo Doria sarkan levo Napoleon ettermet valasztottam, a szekek es asztalok a szuk kis Vicolo Doria utcaban voltak kiteve. Elkovettem azt a hibat, hogy olyan helyre ultem be, ahol a kitett etlapon nem szerepeltek az arak. Mikor a pincer nagysokara kihozta az etlapot es eloszor lattam meg az arjegyzeket mar ciki volt felallni (kulonben nem is volt olyan draga). Elso fogasnak rendeltem bolognai spagettit (€9,00), kerdem mekkora adagra szamithatok? A pincer megnyugtat, hogy nem tul nagyra, nyugodtan rendeljek masodik fogast is. A borjuszelet krumplival jol hangzott, az lett a masodik (€10,00) meg kertem egy uveg asvanyvizet (€3,00). A pincernek igaza volt, az adagok valoban nem voltak nagyok, sajnos az izuk se volt a toppon. Mindegy, idom volt, gondoltam kenyelmesen megebedelek s kozben figyelem a varos forgatagat. Tervemet egy galamb erkezese zavarta meg, ami majdnem a tanyeromra szallt. Akik ismernek, tudjak, hogy keves dologtol felek, de a galambtol sikito fraszt kapok, kulonosen ha egy meteren belul van.
Szerintem a galamb tisztátalan állat, legalabbis a varosban szabadon garazdalkodok, belterjes tenyeszet, genhibas mindegyik, mindefele testi hibaval. Termeszetesen ez is ilyen volt: nem tudott rendesen lepkedni, csak feloldalasan szokdecselt es kozben a szarnyaival csapokodott, hogy egyensulyba tartsa magat.
Mivel leszallas kozben elhessintettem, a szomszed asztalra kenyszerleszallt es a kajamaradekot elkezdte leszorni a foldre. Ahogy ott bukdacsolt eszrevettem, hogy nem is beteg (bar a laban volt valami véres kelésféle), hanem egy hajgumi tekeredett a labaira es amiatt nem tud lepkedni. Persze mindegy, ha azzal a trutyis lábával hozzámér, valoszinuleg holtan fordulok le a szekrol. A galamb miutan szetdulta a szomszed asztalt, ugy kezdte el meregetni az enyemen felhalmozott eteleket, hogy ellentamadasba mentem at es a felszolgalt kenyerbol vetettem neki egy szeletet az utca tulso vegit megcelozva. A galamb, mit se torodve a kis utcan folyamatosan jovo-meno motorokkal, a kenyerre vette magat es meglepo sebesseggel elkezdte betermelni. Titokban remeltem, hogy egy moped elcsapja es ezzel mintegy pontot tesz nyomorusagos kis foldi eletre, de nem volt szerencsem, a galamb mindig arreb szokdecselt az utolso pillanatban. Mielott befejezte volna az elso szelet, dobtam neki megegyet, aztan eszbe kaptam, hogy meg mindig csak a bolognaival vacakolok es mar csak egy szelet kenyerem van!
Spanyol lepcso: valoszinuleg mindenki a Romai vakacio cimu filmbol emlekszik ra, egyebkent teljesen erdektelen lepcsosorFel szememet a galmbon tartva gyorsan megettem az osszes kajat, hogy minel elobb szabadulhassak, mert a galamb szemen latszott, hogyha elfogy a kenyer, akkor a torkomnak ugrik. Mikor az utolso szeltet is odavetttem neki gyorsan kertem a szamlat. Ilyen elmenyek hatasara nem akartam nagy borravalot adni, ugy okoskodtam, hogy 9+10+3 az 22, adok 25 eurot es meg en voltam gavaller. Erre a pincer kihozza a szamlat 27 eurorol. Mondom mi az az S.V. 5 euroert? Mire vidaman kozli, hogy a szerviz. Mikozben fanyar mosollyal leszurkoltam a 27 eurot, arra gondoltam, biztos megerezete, hogy keves jatott akarok adni (meg az is lehet, hogy a galamb valami idomitott joszagfele volt!). Mielott a tollas rém befejezte volna az utolso kenyeret, gyorsan eljottem es visszamentem abba a cukraszdaba, amit mar korabban kineztem.
Az ijedsegre valo tekintettel engedelyeztem egy 4 euros fagyit, amiert 3 gombocot kaptam papirpoharban, amit a poros jardaszigetre ulve, mikozben emberek jottek-mentek korulottem, el is nyaltam. Idill. Viszont ha beulsz a legkondis belso helyisegbe, akkor felarat kellett volna fizetni. Mondnom se kell, hogy a fiatalabb korosztaly ott ucsorgott a jardan korulottem.
A Piazza Navona esti forgatagaKozben elmult 3 ora es kinyitottak a Santa Maria in Aracoeli templomot, ami Roma egyik legosibb bazilikaja, egy regi Jupiter szentely romjaira epult. A belso tartooszlopok mind kulonbozoek, a kornyezo romokbol szarmaznak es ez felismerheto is rajtuk. Vegul visszamentem a Pantheonhoz, hogy vegre belulrol is megnezhessem. Erdemes volt, bar inkabb epiteszetileg erdekes, nem szakralisan. A csomag kivaltasa utan mar csak a repterre kellett kivonatoznom, hogy eltoltsek egy ujabb almatlan ejszakat egy tokures repteren (egyedul voltam az egesz varocsarnokba).
Vegezetul nehany gondolat Magyarorszagrol:
- Haza akarok menni! (marmint Angliaba, teljesen idegen az itteni vilag)
- MELEG VAN!
- Piszok es por mindenutt, utcakon, jarmuveken
- 479Ft egy liter etolaj? Hat mi van itt? Utoljara mikor vasaroltam meg csak 260Ft volt.
Meg egy kis vicces helyzet a vegere: Vasaroltam egy csokit meg egy asvanyvizet 238Ft-ert, leszurkoltam 240-et, az elado elteszi es becsukja a kasszat. Mondom mi van mar onkiszolgaljuk magunkat a borravaloval? Es a visszajaro 2 forintom? A no dobbenten ramnez es kozli, hogy mar nincs is forgalomba, se az egyes. Mondom, ja igen, tegnap emlitette valaki, erre meg dobbentebb arcot vag: tegnap? Dehat mar marciusban bevontak oket! Mondom van szerencsem nem itt lakni, ugyhogy nem ertesulok ezekrol a dolgokrol...
2008. augusztus 24., vasárnap
Great North Bike Ride
A Great North Bike Ride 2000 oktobereben indult azzal a cellal, hogy segitsenek penzt gyujteni a Chris Lucas alapitvanynak. Chris azon a nyaron halt meg rakban es a szulei letrehoztak egy alapitvanyt a gyermek- es fiatalkori rakos betegek megsegitesere, a kutatas elomozditasara. Az elso turan csak Chris 6 baratja vett reszt, azota ez a szam evrol evre no, iden tobb, mint 1500-an alltak rajthoz. A tav Seahouses-tol Tynemouth-ig tart, durvan 54 merfold. A start reggel kilenckor van, idot nem mernek, a lenyeg, hogy mindenki megprobalja teljesiteni a tavot. A jutalom egy emlekerem es egy Nike polo, plussz a menetkozben rendelkezesre allo frissitok, csoki, banan. A nevezesi dij 10 font volt es lehetet meg mellette penzt gyujteni, amit aztan csekken befizet az ember az alapitvany szamlajara. Mivel Tony mar korbejarta a gyarat (o elobb jelentkezett mint en), ezert en azt gondoltam, hogy majd kiallitok egy csekkett 10 fontrol es befizetem.
Seahouses innen jo masfel ora autoutra van, ezert reggel 7-kor talalkoztunk a Heworth-nel, folraktuk a kocsira az en bringamat is es nekiindultunk az autopalyanak. Utkozben at kellett mennunk az Tyne alaguton is (meglehetosen hosszu) es a vegen a sorompos kapunal, mint az amcsi filmekben, be kellett dobni £1,20-at a femdobozba, hogy felnyiljon a sorompo. Kerdeztem, hogy ez az utopalyaert vagy csak az alagutert. Mondtak, hogy csak az alagutert. Mondtam eleg draga, mondtak igen az. :)
Tony-val a start elott
Aztan jott eloszor az autopalya, majd kisebb utak, vegul olyan fel kilenc magassagaban megerkeztunk a starthelyre, ahol mar rengeteg bringas es kisegito fogadott. Gyorsan felszerelkeztunk, veteleztunk vizet, csokit, banant. A rajt utemesen tortent kb. 5 perces inditasokkal, mi a harmadik eresztessel indultunk, a felhos, de nem huvos idoben.
Gyulekeznek a bringasok
A verseny orszaguton, kerekparuton zajlott vegyesen, az utirany folyamatosan ki volt plakatolva, ennek ellenere nekem sikerult elkeverednem: az tunt fel, hogy mar egy ideje nem latom a tablakat, ugyhogy elindultam visszafele, aztan meglattam a tobbi bringast, akik rogton integettek, hogy erre menjek. Egyebkent is eleg rendes volt mindenki, ha valaki allt az ut szelen (pihent pl.) mar rogton kerdeztek, hogy minden okes-e, ker-e segitseget. Voltak "sarga angyalok" is, ha valakinek komolyabb javitasra volt szuksege.
Versenyben
Kicsit tartottam a turatol, bar abban biztos voltam, hogy le tudom tekerni a tavot, hiszen az csak sebesseg kerdese: ha eleg lassan megy az ember, akkor elobb-utobb celba er. Regen sokat kerekeztem, de az utobbi ket evben nem nagyon (jobban mondva semmennyit a kozelmultig), Tony viszont rendszeresen tekert, bar az utobbi idoben o is hanyagolta.
Az ut jo minosegu volt vegig, az orszaguti kerekparutnak szebb volt a burkolata, mint a budai rakparton levoe...A tekeres konnyen ment bar meg kell mondjam a brittek eleg fittnek tuntek: oreglanyok huztak el mellettunk, hogy csak neztunk! Eleg sok defektet lattunk, volt olyan aki a rajt utan mar az elso utcaban benezett egyett, de a verseny alatt vagy 50 bringast lattam, akik kereket cserelnek. En vegig remenykedtem, hogy meguszom, mert tartalek belso az volt nalam, de kulcs, amivel a kerekanyat meglazithatom, az nem. Vegul aztan Tony kapott egyett kb. 4 merfolddel a vege elott, az elhaladok meg meg is jegyeztek, hogy mar szinte latni a celszallagot!
A taj persze csodalatos volt, mint mindig, minden faluban, varoskaban az emberek ott alltak az ut szelen es tapsoltak nekunk mikor elhaladtunk.
Angol taj
Az elso 30 merfold viszonylag jol ment, utanna azonban elegge lefaradtam, igazabol nem fajt semmim, egyszeruen csak faradt voltam. Az atlagsebessegem visszaesett 13,5 merfold/orarol 8-10-re, azt viszont eleg konstans tudtam tartani. Az utolso 5 merfold gyilkos volt, bar gondolom mindenkinek, a legutolso viszont ujra konnyu. Az pedig kulon elmeny volt, ahogy az ember tapsvihar es udvrivalgas kozt atrobog a celvonalon! Pont egyedul voltam, ugyhogy minden nekem szolt, en gyozelemittasan a levegobe csaptam az oklommel, majd odagurultam a varakozo Tonyhoz.
A celegyenes
Elmentem osszeszedni a medalt meg a polot, aztan indultunk haza. Elemeletileg ugy volt, hogy beulunk valahova egy hideg sorre, de annyira faradtak voltunk, hogy inkabb indultunk. Azt meg lattuk, hogy az igazan kemenyek elindultak vissza az autojukert Seahouses-ba!
A meglepoen nyugodt tenger
En lezuhanyoztam, es lefekudtem aludni egy par orat. Holnap Bank Holiday, szoval regeneralodhatok, nem kell dolgozni!
Vegezetul a szaraz tenyek:
Megtett tav: 55.5 merfold
Atlag seb.: 10.8 merfold/ora
Max. seb.: 29.5 merfold/ora
Nyeregben toltott ido: 5 ora 52 perc 8 mp
Seahouses innen jo masfel ora autoutra van, ezert reggel 7-kor talalkoztunk a Heworth-nel, folraktuk a kocsira az en bringamat is es nekiindultunk az autopalyanak. Utkozben at kellett mennunk az Tyne alaguton is (meglehetosen hosszu) es a vegen a sorompos kapunal, mint az amcsi filmekben, be kellett dobni £1,20-at a femdobozba, hogy felnyiljon a sorompo. Kerdeztem, hogy ez az utopalyaert vagy csak az alagutert. Mondtak, hogy csak az alagutert. Mondtam eleg draga, mondtak igen az. :)
Tony-val a start elottAztan jott eloszor az autopalya, majd kisebb utak, vegul olyan fel kilenc magassagaban megerkeztunk a starthelyre, ahol mar rengeteg bringas es kisegito fogadott. Gyorsan felszerelkeztunk, veteleztunk vizet, csokit, banant. A rajt utemesen tortent kb. 5 perces inditasokkal, mi a harmadik eresztessel indultunk, a felhos, de nem huvos idoben.
Gyulekeznek a bringasokA verseny orszaguton, kerekparuton zajlott vegyesen, az utirany folyamatosan ki volt plakatolva, ennek ellenere nekem sikerult elkeverednem: az tunt fel, hogy mar egy ideje nem latom a tablakat, ugyhogy elindultam visszafele, aztan meglattam a tobbi bringast, akik rogton integettek, hogy erre menjek. Egyebkent is eleg rendes volt mindenki, ha valaki allt az ut szelen (pihent pl.) mar rogton kerdeztek, hogy minden okes-e, ker-e segitseget. Voltak "sarga angyalok" is, ha valakinek komolyabb javitasra volt szuksege.
VersenybenKicsit tartottam a turatol, bar abban biztos voltam, hogy le tudom tekerni a tavot, hiszen az csak sebesseg kerdese: ha eleg lassan megy az ember, akkor elobb-utobb celba er. Regen sokat kerekeztem, de az utobbi ket evben nem nagyon (jobban mondva semmennyit a kozelmultig), Tony viszont rendszeresen tekert, bar az utobbi idoben o is hanyagolta.
Az ut jo minosegu volt vegig, az orszaguti kerekparutnak szebb volt a burkolata, mint a budai rakparton levoe...A tekeres konnyen ment bar meg kell mondjam a brittek eleg fittnek tuntek: oreglanyok huztak el mellettunk, hogy csak neztunk! Eleg sok defektet lattunk, volt olyan aki a rajt utan mar az elso utcaban benezett egyett, de a verseny alatt vagy 50 bringast lattam, akik kereket cserelnek. En vegig remenykedtem, hogy meguszom, mert tartalek belso az volt nalam, de kulcs, amivel a kerekanyat meglazithatom, az nem. Vegul aztan Tony kapott egyett kb. 4 merfolddel a vege elott, az elhaladok meg meg is jegyeztek, hogy mar szinte latni a celszallagot!
A taj persze csodalatos volt, mint mindig, minden faluban, varoskaban az emberek ott alltak az ut szelen es tapsoltak nekunk mikor elhaladtunk.
Angol tajAz elso 30 merfold viszonylag jol ment, utanna azonban elegge lefaradtam, igazabol nem fajt semmim, egyszeruen csak faradt voltam. Az atlagsebessegem visszaesett 13,5 merfold/orarol 8-10-re, azt viszont eleg konstans tudtam tartani. Az utolso 5 merfold gyilkos volt, bar gondolom mindenkinek, a legutolso viszont ujra konnyu. Az pedig kulon elmeny volt, ahogy az ember tapsvihar es udvrivalgas kozt atrobog a celvonalon! Pont egyedul voltam, ugyhogy minden nekem szolt, en gyozelemittasan a levegobe csaptam az oklommel, majd odagurultam a varakozo Tonyhoz.
A celegyenesElmentem osszeszedni a medalt meg a polot, aztan indultunk haza. Elemeletileg ugy volt, hogy beulunk valahova egy hideg sorre, de annyira faradtak voltunk, hogy inkabb indultunk. Azt meg lattuk, hogy az igazan kemenyek elindultak vissza az autojukert Seahouses-ba!
A meglepoen nyugodt tengerEn lezuhanyoztam, es lefekudtem aludni egy par orat. Holnap Bank Holiday, szoval regeneralodhatok, nem kell dolgozni!
Vegezetul a szaraz tenyek:
Megtett tav: 55.5 merfold
Atlag seb.: 10.8 merfold/ora
Max. seb.: 29.5 merfold/ora
Nyeregben toltott ido: 5 ora 52 perc 8 mp
2008. augusztus 10., vasárnap
Hexham
Kisvaros nem messze Newcastle-tol nyugatra 25 merfoldre, a Carlisle vasutvonalon. Talan mezovarosnak lehetne jol forditani, lenyegeben arrol van szo, hogy rendszeresen tartottak vasarokat (keddenkent, az elso vasart 1222-ben), ahol a kornyeken elo parasztok eladhattak portekajukat. Ma alig tobb, mint 11 ezer ember lakja, Tynedale kerulet adminisztrativ kozpontja.
A helyi kilencluku HDR-ben
Kezdetben csak a St. Wilfrid altal 647-ben alapitott kolostor volt itt, a varos neve is elre utal (jelentese fiatal harcos, ez Wilfrid-et jelkezpezi mielott az egyhaz szolgallataba lepett volna). Az apatsag alatt levo kriptaban meg lathatok a regi kolostor romjai, illetve nehany latin felirat is, jelezve, hogy abban az idoben a regi romai epuletek romjait hasznaltak fel az epitkezeshez. A vikingek persze porig egettek az egeszet, a mostani apatsag lenyegeben a XI. szazadtol epult, es a XIX. szazadban jelentosen atepitettek.
Az apatsag kivulrol...
Hexham is hatarmenti varso, sokat szenvedett a skot-angol viszalykodastol: William Wallace (igen, a Rettenthetetlen) 1297-ben felgyujtotta a varost, 1312-ben Robert Bruce 2000 fontot kert es kapott, hogy ne gyujtsa fel a varost. A Rozsak haborujaban a hexham-i csatat a varos hataraban vivtak 1464-ben, 1761-ben a piacteren osszegyult tomeg a hadkotelezettsegben beallott valtozasok ellen tuntettek, mire a kivonult North Yorkshire Militia a tomegbe lott, ahol 51-en haltak meg. Ezzel elnyertek a "Hexham-i meszarosok" nem tul hizelgo becenevet.
A XVIII. es XIX. szazadban a bőrkereskedelem (kenytelen voltam berakni egy ekezetet, mert e nelkul egeszen mas jelentese lett volna a szonak!) kozpontja volt, hogy most mibol elnek az itteniek azt nem tudom, mert iparnak nagyon nem lehetett nyomat latni.
A varosban nincs olyan sok latnival, leginkabb csak az apatsag epulete, illetve egy regi borton. Mondjuk ez a borton anglia legregebbi, ilyen cellal (vagyis kimondottan bortonnek) emelt epulete. Az erdekessege az, hogy valojaban nem is borton, hiszen az akkori jogrend nem is ismerte a bortonbuntetest!
Az elso borton Angliaban, ma muzeum (copyright)
A birosag evente negyszer ult ossze (bekeidoben, haboru eseten esetelg tovabb kellett varni) es a foglyokat addig itt tartottak (lehet artatlanul!), raadasul a "szallasert es az ellatasert" fizetni is kellett! A borton pincejeben voltak azok, akik nem tudtak fizetni: ez egy ablaktalan szoba, dongolt foldpadloval, nyirkos falakkal, patkanyokkal, kenyeren es vizen tengodve. Egy szinttel feljebb mar ablakok is voltak, meg rendszeres etkezes, a felso szinten pedig kulon szoba, furdoszobaval, WC-vel. Az egyik muzeumi kurator nagyon erdekes dolgokat mutatott be a kozepkori eletbol, illetve megtudtam, hogy a "square meal" kifejezes onnan ered, hogy abban az idoben az emberek nem tanyerbol ettek, hanem egy egyszeru falapot vittek magukkal, aminek a kozepe egy kicsit ki volt melyitve. Mivel a fa-tanyer negyzet alaku volt, innen a kifejezes. A masik ilyen a "secret" szo erdete: regen az utazok egy domboru, fembol keszult lapot viseltek a fejukon a sapka alatt. Ezt a kis femtargyat hivtak secret-nek, ebbol szarmazik a titok, elrejtes jelentese. Volt egy terem, ahol az ember megkereshette a nevet es egy terkepen kigyulladt lampak jeleztek, hogy az ilyen vezeteknevu emberek melyik teruletrol szarmaztak. Lent a penztarosnovel beszelgettunk egy kicsit es kerdezte, hogy megtalaltuk e a nevunket? Mondtuk, hogy nem, magyarok vagyunk es a Pinter nem egy gyakori nev a kornyeken, de a lenyeg az volt, hogy a beszelgetes alatt fel se tunt neki, hogy nem angolok vagyunk! Ez jolesett.
A terkep, melyen a Pinter nev nem talalhato...(most meg, de majd!)
Visszaterve a jogrendre: mivel az osszeulo birosag nagyreszt helyiekbol allt, ezert ismertek mind a vadlotatt, mind pedig a bunteny korulmenyeit. A targyalast viszonylag gyorsan lezavartak, egy-egy esetre ritkan forditottak fel oranal tobbet. Az eset lezarasa haromfelekeppen tortenhetett:
1, felmentes: a vadlottat artatlannak nyilvanitottak es szabadon bocsatottak (termeszetesen a bortonben toltott ido koltsegeit meg kellett fizetnie!)
2, enyhe itelet: ez altalabana a nyilvanos megszegyenites kulonbozo valfajaitol (sardobalas, botozas, kalodaba zaras, stb), a penzbirsagon at az egyszeru csonkitasokig (ful, ujjak, kez levagasa, megbellyegzes, stb) terjedt.
3, sulyos itelet: ezek mind halallal vegzodtek (lefejezes, akasztas).
Az iteletet a piacteren azonnal vegre is hajtottak, nem sokat piszmogtak a piprmunkaval! :)
A masik erdekesseg az apatsag volt, ami nem meglepo, hiszen tobb, mint 1300 eve szakralis helynek szamit, amiota Etheldreda kiralyno isz.674 korul Wilfrednek, York ersekenek adomanyozta a foldet.
...es belulrol.
Az eredeti templom 1170–1250 kozott epult, korai angol stilusban. A regi szallashelyhez vezeto lepcsosor eredeti, a XIII. szazad elejebol valo, 35 ossze-vissza kopott kolapok, amit ki tudja hanyan tapodtak mar elottem?
A kopott lepcsosor
Ebedre a szokasos angol lunch volt (square meal, hogy egeszen pontos legyek!), de akkora adag, hogy most a desszertet kihagytam!
Malacsult, krumpli, parolt zoldsegek es gravy szosz!
Az ebedet jofele Budweiser sorrel es egy cappuccinoval oblitettem le.
Copyright:
Az Old Goal-rol keszult kep Steven Fruitsmaak munkaja, koszonet erte!
A helyi kilencluku HDR-benKezdetben csak a St. Wilfrid altal 647-ben alapitott kolostor volt itt, a varos neve is elre utal (jelentese fiatal harcos, ez Wilfrid-et jelkezpezi mielott az egyhaz szolgallataba lepett volna). Az apatsag alatt levo kriptaban meg lathatok a regi kolostor romjai, illetve nehany latin felirat is, jelezve, hogy abban az idoben a regi romai epuletek romjait hasznaltak fel az epitkezeshez. A vikingek persze porig egettek az egeszet, a mostani apatsag lenyegeben a XI. szazadtol epult, es a XIX. szazadban jelentosen atepitettek.
Az apatsag kivulrol...Hexham is hatarmenti varso, sokat szenvedett a skot-angol viszalykodastol: William Wallace (igen, a Rettenthetetlen) 1297-ben felgyujtotta a varost, 1312-ben Robert Bruce 2000 fontot kert es kapott, hogy ne gyujtsa fel a varost. A Rozsak haborujaban a hexham-i csatat a varos hataraban vivtak 1464-ben, 1761-ben a piacteren osszegyult tomeg a hadkotelezettsegben beallott valtozasok ellen tuntettek, mire a kivonult North Yorkshire Militia a tomegbe lott, ahol 51-en haltak meg. Ezzel elnyertek a "Hexham-i meszarosok" nem tul hizelgo becenevet.
A XVIII. es XIX. szazadban a bőrkereskedelem (kenytelen voltam berakni egy ekezetet, mert e nelkul egeszen mas jelentese lett volna a szonak!) kozpontja volt, hogy most mibol elnek az itteniek azt nem tudom, mert iparnak nagyon nem lehetett nyomat latni.
A varosban nincs olyan sok latnival, leginkabb csak az apatsag epulete, illetve egy regi borton. Mondjuk ez a borton anglia legregebbi, ilyen cellal (vagyis kimondottan bortonnek) emelt epulete. Az erdekessege az, hogy valojaban nem is borton, hiszen az akkori jogrend nem is ismerte a bortonbuntetest!
Az elso borton Angliaban, ma muzeum (copyright)A birosag evente negyszer ult ossze (bekeidoben, haboru eseten esetelg tovabb kellett varni) es a foglyokat addig itt tartottak (lehet artatlanul!), raadasul a "szallasert es az ellatasert" fizetni is kellett! A borton pincejeben voltak azok, akik nem tudtak fizetni: ez egy ablaktalan szoba, dongolt foldpadloval, nyirkos falakkal, patkanyokkal, kenyeren es vizen tengodve. Egy szinttel feljebb mar ablakok is voltak, meg rendszeres etkezes, a felso szinten pedig kulon szoba, furdoszobaval, WC-vel. Az egyik muzeumi kurator nagyon erdekes dolgokat mutatott be a kozepkori eletbol, illetve megtudtam, hogy a "square meal" kifejezes onnan ered, hogy abban az idoben az emberek nem tanyerbol ettek, hanem egy egyszeru falapot vittek magukkal, aminek a kozepe egy kicsit ki volt melyitve. Mivel a fa-tanyer negyzet alaku volt, innen a kifejezes. A masik ilyen a "secret" szo erdete: regen az utazok egy domboru, fembol keszult lapot viseltek a fejukon a sapka alatt. Ezt a kis femtargyat hivtak secret-nek, ebbol szarmazik a titok, elrejtes jelentese. Volt egy terem, ahol az ember megkereshette a nevet es egy terkepen kigyulladt lampak jeleztek, hogy az ilyen vezeteknevu emberek melyik teruletrol szarmaztak. Lent a penztarosnovel beszelgettunk egy kicsit es kerdezte, hogy megtalaltuk e a nevunket? Mondtuk, hogy nem, magyarok vagyunk es a Pinter nem egy gyakori nev a kornyeken, de a lenyeg az volt, hogy a beszelgetes alatt fel se tunt neki, hogy nem angolok vagyunk! Ez jolesett.
A terkep, melyen a Pinter nev nem talalhato...(most meg, de majd!)Visszaterve a jogrendre: mivel az osszeulo birosag nagyreszt helyiekbol allt, ezert ismertek mind a vadlotatt, mind pedig a bunteny korulmenyeit. A targyalast viszonylag gyorsan lezavartak, egy-egy esetre ritkan forditottak fel oranal tobbet. Az eset lezarasa haromfelekeppen tortenhetett:
1, felmentes: a vadlottat artatlannak nyilvanitottak es szabadon bocsatottak (termeszetesen a bortonben toltott ido koltsegeit meg kellett fizetnie!)
2, enyhe itelet: ez altalabana a nyilvanos megszegyenites kulonbozo valfajaitol (sardobalas, botozas, kalodaba zaras, stb), a penzbirsagon at az egyszeru csonkitasokig (ful, ujjak, kez levagasa, megbellyegzes, stb) terjedt.
3, sulyos itelet: ezek mind halallal vegzodtek (lefejezes, akasztas).
Az iteletet a piacteren azonnal vegre is hajtottak, nem sokat piszmogtak a piprmunkaval! :)
A masik erdekesseg az apatsag volt, ami nem meglepo, hiszen tobb, mint 1300 eve szakralis helynek szamit, amiota Etheldreda kiralyno isz.674 korul Wilfrednek, York ersekenek adomanyozta a foldet.
...es belulrol.Az eredeti templom 1170–1250 kozott epult, korai angol stilusban. A regi szallashelyhez vezeto lepcsosor eredeti, a XIII. szazad elejebol valo, 35 ossze-vissza kopott kolapok, amit ki tudja hanyan tapodtak mar elottem?
A kopott lepcsosorEbedre a szokasos angol lunch volt (square meal, hogy egeszen pontos legyek!), de akkora adag, hogy most a desszertet kihagytam!
Malacsult, krumpli, parolt zoldsegek es gravy szosz!Az ebedet jofele Budweiser sorrel es egy cappuccinoval oblitettem le.
Copyright:
Az Old Goal-rol keszult kep Steven Fruitsmaak munkaja, koszonet erte!
2008. július 27., vasárnap
Sunderland Air Show 2008
Julius 26-27-en volt a 20. Nemzetkozi legishow Sunderlandben, amire iden nagyon keszultem, mert tavaly a partraszallast nem sikerult elcsipnem, pont olyan helyen alltam, ahonnan nem lehetett latni. Ennek fenyeben nem biztam semmit a veletlenre, hanem megkerdeztem az egyik felvigyazot, hogy honnan lehet majd jol latni az egeszet. A musor az ugyanaz volt mint tavaly (vagy lett volna, ha...), az angolok szokas szerint fesztival jelleggel kivonultak a beach-re, meg be a vizbe furdeni.
Itt meg nem volt olyan veszes a helyzet
Ugy latszik fagyalloval vannak feltoltve, mert a viz tenyleg hideg (nyilvan nem veletlenul hivjak Eszaki-tengernek). Az ido kellemesnek igerkezett, bar volt egy kis kod, de meg volt hatra 2-3 ora a kezdesig, ugyhogy nem aggodtunk (Balint is eljott elete elso legishowjara, ami vegul a nulladik lett, merthogy...).
Itt azert mar erzodott, hogy lesznek gondok...
Aki rendszeresen olvassa a blogot, az a korabbi beszamolobol tudhat a tavalyi leanykeresrol a legishow alatt. A par diszvendeg volt iden es beszelgettek veluk egy kicsit, oktoberben megvolt az eskuvo, februarban pedig mar a tronorokos is megerkezett! A lany elmondta, hogy varatlanul erte a dolog, mert ugy volt hogy 3 hettel kesobb mennek nyaralni es ott keri meg a kezet a ficko.
Lassan kezdodott volna a musor, de sajnos a kod nem akart felszallni, csoro riporter ketsegbeesetten probalta a kozonseget szorakoztati, a sorra lefujt akrobata-pilotakat kerdezte, hogy mit lattunk volna. Az emberek nyugodtan ucsorogtek, vagy setallgattak, show hianyaban az erdeklodes az arusok fele fordult, akik betegre kerestek magukat.
Ilyen idoben persze nem repultek a gepek
A partraszallas termeszetesen elmaradt, pedig lettek volna keteltu jarmuvek, hajorol soertuz, raketatamadas, tankok, ejtoernyosok, tengereszgyalogsag. Ehelyett volt egy kis bemutato, eljatszottak egy jelenetet, ahol fegyveresek (zsoldosok) valahol Afrikaban elrabolnak ket ENSZ megfigyelot es a kommandosok kiszabaditjak oket. Volt lovoldozes, robbantas (ez azert eleg latvanyos volt), teruletfoglalas, fogolyszabaditas. A kod miatt tul sok mindent persze nem lehetett latni, a robbantasok utan pedig gyakorlatilag semmit: a riporter poenosan meg is jegyezte, hogy most kapunk egy kis izelitot a Fog of War-bol! :)
A zsoldosok tabora, illetve a mi latszik belole - a kep meg a tamadas elott keszult
Volt egy pilota akinek a szulei Uj Zelandbol repultek ide, hogy megnezzek a fiuk repuleset, mivel 3 ev show repules utan jovore masnak adja at a helyet.
Pilotak a kodben
A varakozasokkal ellentetben ez nem ugy alakult ahogy terveztem, de majd jovore!
A nap egyetlen rejtelye az maradt, hogy az allando kod ellenere miert sikerult ugy leegnem, hogy 3 napig dolgozni se mentem, mert folyamatosan hideg vizzel borogattam magam?!
Itt meg nem volt olyan veszes a helyzetUgy latszik fagyalloval vannak feltoltve, mert a viz tenyleg hideg (nyilvan nem veletlenul hivjak Eszaki-tengernek). Az ido kellemesnek igerkezett, bar volt egy kis kod, de meg volt hatra 2-3 ora a kezdesig, ugyhogy nem aggodtunk (Balint is eljott elete elso legishowjara, ami vegul a nulladik lett, merthogy...).
Itt azert mar erzodott, hogy lesznek gondok...Aki rendszeresen olvassa a blogot, az a korabbi beszamolobol tudhat a tavalyi leanykeresrol a legishow alatt. A par diszvendeg volt iden es beszelgettek veluk egy kicsit, oktoberben megvolt az eskuvo, februarban pedig mar a tronorokos is megerkezett! A lany elmondta, hogy varatlanul erte a dolog, mert ugy volt hogy 3 hettel kesobb mennek nyaralni es ott keri meg a kezet a ficko.
Lassan kezdodott volna a musor, de sajnos a kod nem akart felszallni, csoro riporter ketsegbeesetten probalta a kozonseget szorakoztati, a sorra lefujt akrobata-pilotakat kerdezte, hogy mit lattunk volna. Az emberek nyugodtan ucsorogtek, vagy setallgattak, show hianyaban az erdeklodes az arusok fele fordult, akik betegre kerestek magukat.
Ilyen idoben persze nem repultek a gepekA partraszallas termeszetesen elmaradt, pedig lettek volna keteltu jarmuvek, hajorol soertuz, raketatamadas, tankok, ejtoernyosok, tengereszgyalogsag. Ehelyett volt egy kis bemutato, eljatszottak egy jelenetet, ahol fegyveresek (zsoldosok) valahol Afrikaban elrabolnak ket ENSZ megfigyelot es a kommandosok kiszabaditjak oket. Volt lovoldozes, robbantas (ez azert eleg latvanyos volt), teruletfoglalas, fogolyszabaditas. A kod miatt tul sok mindent persze nem lehetett latni, a robbantasok utan pedig gyakorlatilag semmit: a riporter poenosan meg is jegyezte, hogy most kapunk egy kis izelitot a Fog of War-bol! :)
A zsoldosok tabora, illetve a mi latszik belole - a kep meg a tamadas elott keszultVolt egy pilota akinek a szulei Uj Zelandbol repultek ide, hogy megnezzek a fiuk repuleset, mivel 3 ev show repules utan jovore masnak adja at a helyet.
Pilotak a kodbenA varakozasokkal ellentetben ez nem ugy alakult ahogy terveztem, de majd jovore!
A nap egyetlen rejtelye az maradt, hogy az allando kod ellenere miert sikerult ugy leegnem, hogy 3 napig dolgozni se mentem, mert folyamatosan hideg vizzel borogattam magam?!
2008. július 14., hétfő
Este
Estenkent olyan vilagos van, hogy olvasni lehetne az utcan. Nyilvan az ember elmeletileg felkeszulhet ra, ha megnezi a terkepet es latja, hogy Budapesthez kepest Newcastle mintegy 7,5 fokkal van eszakabbra, igy nyaron tovabb van vilagos.
A fenykep ma keszult, este tizkor pontban, semmilyen utomunkat nem vegeztem, nincs rajta vilagositas, expozicio eltolas, stb.
A fenykep ma keszult, este tizkor pontban, semmilyen utomunkat nem vegeztem, nincs rajta vilagositas, expozicio eltolas, stb.
2008. július 9., szerda
Aberdeen Angus
Aberdeen Angus-nak hivjak az eredeti, fekete skot marhat, amibol a legkivalobb steaket lehet kesziteni. A skociaban oshonos fajt csak a XIX. szazadban kezdtek el tudomanyosan is tenyeszteni, ennek volt uttoroje Hugh Watson, aki tokejre nemesitette a szarvatlan fekete marhat. Husaert tenyesztik, tejet nem fogyasztjak.
Aberdeen Angus marhak, Scott Bauer kepe, United States Department of Agriculture
A husospultnal boklaszva meglatni es megszeretni egy pillanat muve volt, csak a koretnek valot kellett kivalasztani, de mivel a baby krumplijuk fuszervajjal egeszen kituno, az sem volt nehez.
A cimke, ami elnyerte tetszesem
A hust besoztam, megszortam borssal, aztan raraktam a grill-racsra, ala pedig a krumplikat. rendszeresen forgatva, lassu tuzon szepen atsutottem, a vege fele meg egy kis Steakhouse Pepper fuszerkeverekkel es egy kis fustolt izu BBQ szosszal is meglocsoltam, ami a huslevel egyutt az alant pirulo krumplikra csopogott. Meg megpiritottam a hagymat egy kis chilivel es mar keszen is voltam.
Sutes kozben
A ramp steak az hatszin, ennek megfeleloen finom porhanyos volt a hus, szalkas, megis szaftos. A fuszerek miatt enyhen csipos, de csak nagyon halvanyan, hogy az ember vegig a marhahus izere tudjon koncentralni.
A vegeredmeny: Steak krumplival, piritott hagyma agyon
Holnapra is maradt meg egy adag szerencsere, mert nehez betelni az izevel!
Copyright: AngusCattle.jpg: Scott Bauer, United States Department of Agriculture
Aberdeen Angus marhak, Scott Bauer kepe, United States Department of AgricultureA husospultnal boklaszva meglatni es megszeretni egy pillanat muve volt, csak a koretnek valot kellett kivalasztani, de mivel a baby krumplijuk fuszervajjal egeszen kituno, az sem volt nehez.
A cimke, ami elnyerte tetszesemA hust besoztam, megszortam borssal, aztan raraktam a grill-racsra, ala pedig a krumplikat. rendszeresen forgatva, lassu tuzon szepen atsutottem, a vege fele meg egy kis Steakhouse Pepper fuszerkeverekkel es egy kis fustolt izu BBQ szosszal is meglocsoltam, ami a huslevel egyutt az alant pirulo krumplikra csopogott. Meg megpiritottam a hagymat egy kis chilivel es mar keszen is voltam.
Sutes kozben A ramp steak az hatszin, ennek megfeleloen finom porhanyos volt a hus, szalkas, megis szaftos. A fuszerek miatt enyhen csipos, de csak nagyon halvanyan, hogy az ember vegig a marhahus izere tudjon koncentralni.
A vegeredmeny: Steak krumplival, piritott hagyma agyonHolnapra is maradt meg egy adag szerencsere, mert nehez betelni az izevel!
Copyright: AngusCattle.jpg: Scott Bauer, United States Department of Agriculture
2008. július 7., hétfő
Berwick-upon-Tweed
Most vasarnapi turam celallomasanak kivalasztasa soran nem kis reszben esett latban Berwick-upon-Tweed eseteben, hogy legeszakibb angol varoskent mindosszesen 2,5 merfoldre van a skot hatartol. Persze itt is van szokasos English Heritage, bar a var nemhogy romosnak, de romnak se nevezheto, mivel mindossze egy faldarabja arvalkodik csupaszon a palyaudvar kozeleben. Viszont itt allomasozott a King's Own Scottish Borderers Regiment (KOSB) is, szep muzeummal a regi barakkban, amit erdemesnek igerkezett megnezni. Kivetelesen vonattal mentem, mivel a kb. 65 merfoldes tavolsag lekuzdesehez a kis videki utakon a busznak 3 orara, a gyorsvonatnak viszont csak 53 percre volt szuksege. Igaz, a return jegy 19 fontba kerult, de ennyit szantam ra.
Newcastle, Central Station
Most nem kovettem el ugyanazt a hibat, mint mult heten: idoben fekudtem es kelltem, igy reggel kenyelmesen kiertem az allomasra es megvettem a jegyet. Egy skot csaladdal ultem egyutt egy asztal korul, a masodosztaly uti a magyar IC elso osztalyat, kenyelmes szekek, ket ember boven elfer egymas mellett. A skotokat egyebkent iszonyat volt megerteni, folyamatosan kellett koncentralnom, hogy az eros akcentusuk ellenere megertsem, hogy mit mondanak. Neha azert kedvem volna itt mondani az angoloknak, hogy az egyetlen problemam, hogy en beszelek angolul, ti viszont nem. A vonat egy hosszu viadukton keresztul erkezett meg a varosba, ami magasan a Tweed folyo felett ivalt at.
Royal Border Bridge, 659m hosszu, 28 arkad alkottja es 38 meterrel huzodik a folyo felett.
Royal Border Bridge a varfalrol fenykepezve
Az ido kellemes volt, a szokasos 13-15 fok, a lehelletem meg eppen meglatszott, az eso rendszeresen eleredt, de csak nagyon finoman, szitalva, ahogy szeretem. Mivel a legkorabbi vonat reggel 10:10-kor indult, 11-re ertem Berwick-be ezert rogton a muzeumba mentem, ahol ismet elszegyeltem magam, hiszen a tagsagival ingyen bemegyek, az eladok pedig kedvesen kinaljak mindig a hely igenyes, fenykepekkel gazdagon ilusztralt, bemutatoanyagot 2,5-3,5 fontos aron, amit mindig visszautasitok, pedig tenyleg szep anyag es kello alapossaggal mutatja be a hely tortenetet. Viszont mindezt az interneten is elolvashatom, ingyen. Legkozelebb azert veszek egyet.
Berwick Barracks Museum, eletkep a katonak mindennapjaibol
A muzeum erdekes volt, reszletesen bemutatta az angol hadsereget a XVII. szazadtol egeszen napjainkig, egy masik kiallitas a KOSB csatait mutatta be, egy harmadik pedig a hadseregbeli eletet, vegul a negyedik kiallitas magarol a varosrol szolt. Mindegyik igenyesen, a megszokott formaban, babukkal, hanggal, fenykepekkel, ilusztraciokkal es rengeteg kiallitott targgyal. Ennek megfeleloen jo 2,5 orat eltoltottem itt es utanna indultam felfedezni a varost. Igaz is, mielott a muzeumba bementem volna, meg beneztem a kozeli Szentharomsag tempolomba, ami azert erdekes, mert Cromwell idejen epult, igy nem epult templomtorny, szently, oltar, vagy harang. Azota persze igen, de harangtorony meg most sincs, igy a harangok a varoshaza 45 meter magas tornyabol szolnak.
Church of the Holy Trinity, harangtorony nelkul
A templom egyik diszes ablaka
A varos elso lakoi viking telepesek lehettek, kesobb a romai idok utan britonok, angolok, danok mondhattak magukenak e foldet. 1018-ban kerul a skotok kezere a Carham-i csata utan. Hatarmenti varoskent folyamatosan az angol-skot viszalyok kozeppontjaban volt, 1147 es 1482 kozott 13 alkalommal cserelt gazdat. William Wallace (Braveheart) egyik karja itt volt kiallitva 1305 augusztus 5-i kivegzese es felengyelese utan. 1482-ben Richard, Gloucester hercege (a kesobbi III. Richard) elfoglalja a varost es innentol kezdve mar vegig angol kezen marad, habar hivatalosan Anglia sosem annektalta. A varos hovatartozasanak kerdesere tett pontot a ket orszag unioja 1707-ben, kesobb ra is vonatkozott az 1746-os Wales es Berwick torveny (Wales and Berwick Act), amely kimondja, hogy Weles es Berwick Angliahoz tartozik, ugyanazok a torvenyek vonatkoznak rajuk is, kiveve, ha errol kulon maskeppen nem rendelkeznek. Az utobbi evekben szarnyra kapott egy torekves, miszerint a varos keruljon vissza skociahoz, amit a varos lakossaganak 60%-a tamogat. ugy nez ki beloluk nem lesz huseges varos! Vagy pont igen, hiszen kozel 1000 ev utan is vissza akarnak terni a skot gyokerekhez?
Kert angol modra
Ehhez kapcsolodik egy koholt legenda, miszerint a Krimi haboru soran Viktoria, anglia kiralynoje, a kovetkezokeppen jegyezte ellen a haduzenetet: Viktoria, Nagy Britannia, Irorszag, Berwick-upon-Tweed es minden Britt Dominiumok kiralynoje. Az 1856-os parizsi bekeszerzodesbol viszont a varos neve kimaradt igy a monda szerint az Egyesult kiralysag egyik legkisebb varosa (11500 fo) hadban all a vilag egyik legnagyobb orszagaval! A hetvenes evekben a BBC kinyomozta, hogy nemcsak a bekeszerzodesben nem emlitik a varost, hanem a haduzenetben sem, hiszen a tobb, mint 100 evvel korabbrol valo Wales es Barwick torveny mar rendelkezett a varosrol. Ennek ellenere 1966-ban egy orosz delegacio atnyujtott egy formalis bekekotesi nyilatkozatot, amit a varos akkori polgarmestere, Robert Knox tanacsos, el is fogadott. Knox allitolag azt mondta a kuldottsegnek, hogy mondjak meg az orosz embereknek, hogy most mar bekesen alhatnak az agyukban. Hogy a kerdest meg tovabb bonyolitsak, nehanyan megjegyeztek, hogy Knoxnak semmilfele felhatalmazasa nem volt, hogy egy idegen orszag kepviseloit fogadja es veluk barmifele megallapodast alairjon. Koholmanynak viszont eleg jolsikerult! :)
Siralyokkal volt tele a varos, hiaba, kozel a tenger!
A varos a tenger es a folyo talalkozasnal fekszik, ezert a partra is lesetalltam, ahol rengeteg golfpalya van, mivel a viz furdesre alkalmatlan (nem ugy ertem, hogy koszos, hanem nehez olyan embert talalni, aki hajlando csobbani egyet a 4-6 fokos vizben...). Latvanynak viszont szep a sziklas part, van is egy nagy Holiday Park, ahol nagy, 3-4 szobas, oszkomfortos karavanokat lehet berelni vagy vasarolni.
Lakokocsi a Holiday Park-ban
A regi varfal maradvanyai korbeveszik a varos belso reszet, ahol sok "uj" haz is van mivel az 1200as evekik az egyik leggyorsabban fejlodo skot varos volt es az elso varostervezo, Maynard the Fleming, meggyozte a varosi tanacsot, hogy a varos hataranak kijelolesekor hagyjanak helyet a kesobb epulo hazaknak. Ez azonban a kirobbano haboruskodas miatt csak az 1700-as evek kozepetol valosult meg. Addig csupasz zold teruletek voltak a varos korul, ezert hivjak a mai napig is azt a teruletet Greenses-nek.
Berwick Barracks Museum a setallo utta alakitott regi varfalrol fenykepezve
Erdekes elmenyben volt reszem, mikor WC-re mentem. A helyiseg hasznalata 20p, de azt nem az ott levo nonek kellett adni, hanem be kellett dobni egy automataba, ami nyomtatott egy biletat es azt kellett odadni a nonek! Szedulet, ennel mar csak az volt jobb, mikor a bringaert mentunk, de elotte beugrottunk Bethanyert a suliba es a keresztezodesnel volt egy no, aki egy stoptablaval megalitotta forgalmat, hogy a gyerekek atmehessenek (ilyen minden iskolanal van). Pont aznap olvastam egy cikket, hogy nemely autos nem tiszteli ezeket az emebreket pedig csak a munkajukat vegzik. Az ujsag ugy hivatkozott rajuk, hogy "nyalokas emberek". Kerdezem Tonyekat, hogy ez e az, mire mondjak, hogy igen ezek a nyalokasok, mert a kezukben levo, hosszunyelu stoptabla olyan mint egy nyaloka. Mondom ertem, de miert csak egy van, miert nincs az ut mindket oldalan egy-egy. Mire Bethany mondja, hogy ketto van, de a masik sztrajkol. Felnevettunk es Tony megkerdezte, hogy miert sztrajkol, Bethany meg mondta, hogy tobb penzt akar. Mondom es akkor ez a masik miert nem sztrajkol. Erre elmeselte, hogy itt ezek a nenik tobb allast is betoltenek es az aki az uton volt, o a bufes is es neki abbol van eleg penze, a masik viszont csak takaritono, neki kisebb a bere ezert sztrajkol! :)
Ebedre probaltam keresni egy kellemesnek igerkezo ettermet, de nem volt szerencsem, ugyhogy a varos foteren levo vasarban vasaroltam egy adag nemet sult kolbaszt zsomleben, ezt szeretem, mert a kolbasz nem a verszegeny angol fajta, hanem igazi paprikas, valamint helyben sutik grillen, ami szinten nem elhanyagolhato szempont (raadasul nagy is, laktato is). Utana ettem egy Thorntons fagyit eperbol es csokibol. Az eper felejtheto, de a csokira igaz a Thorntons szlogenje: The Art Of The Chocolatier, felseges volt. Amint ezzel vegeztem, a kovetkezo sarkon rogton 3 ettermet is talaltam, de akkorra mar mindegy volt. Majd legkozelebb.
Meg elmentem megnezni a var maradvanyat, de sok nem latszik belole, a vasutallomas epult a helyere es csak egy falmaradvany emlekeztet a regi dicsosegre. utanna viszont egy harangtorony kovetkezett, ami 1577-ben epult a korabbi helyere es ez az utolso peldany az orszagban! Eredetileg meg ket szint volt rajta fabol es az eszak, illatve a tenger felol erkezo ellent figyeltek es harangoztak veszely eseten. Eleg komolyan vettek a feladatot, mert az orszem, aki nem tett eleget kotelessegenek, azt rovid uton kivegeztek.
Ennyi maradt az egykor impozans varbol
Veszjelzo harangtorony
Meg elertem a 17:10-es londoni gyorst es hatra mar otthon is voltam. A vonaton azert elgondolkodtam azon, hogy jo kis utazas ez Edinburgh-bol, hiszen az innen meg egy legalabb fel ora, innen Newcastle 1 ora es onnan London meg 3, vagyis osszesen legalabb 4,5-5 oras vonatuttal kell szamolni. A fulke viszont kenyelmes, ugyhogy lehet, hogy nem is olyan rossz. Meg mindig gondolkodom, hogy egyszer Londonba vonattal megyek le, hogy kozben nezhessem a tajat vegig eszakrol del fele haladva. Kozben megneztem es ha most foglalom, az online foglalasi kedvezmennyel egyutt, akkor csak £11,50, indul 14:05-kor, erkezik 17:30-kor. Azt hiszem ezt le is foglalom hamarosan!
Vegul: A vegtelen tenger
Newcastle, Central StationMost nem kovettem el ugyanazt a hibat, mint mult heten: idoben fekudtem es kelltem, igy reggel kenyelmesen kiertem az allomasra es megvettem a jegyet. Egy skot csaladdal ultem egyutt egy asztal korul, a masodosztaly uti a magyar IC elso osztalyat, kenyelmes szekek, ket ember boven elfer egymas mellett. A skotokat egyebkent iszonyat volt megerteni, folyamatosan kellett koncentralnom, hogy az eros akcentusuk ellenere megertsem, hogy mit mondanak. Neha azert kedvem volna itt mondani az angoloknak, hogy az egyetlen problemam, hogy en beszelek angolul, ti viszont nem. A vonat egy hosszu viadukton keresztul erkezett meg a varosba, ami magasan a Tweed folyo felett ivalt at.
Royal Border Bridge, 659m hosszu, 28 arkad alkottja es 38 meterrel huzodik a folyo felett.
Royal Border Bridge a varfalrol fenykepezveAz ido kellemes volt, a szokasos 13-15 fok, a lehelletem meg eppen meglatszott, az eso rendszeresen eleredt, de csak nagyon finoman, szitalva, ahogy szeretem. Mivel a legkorabbi vonat reggel 10:10-kor indult, 11-re ertem Berwick-be ezert rogton a muzeumba mentem, ahol ismet elszegyeltem magam, hiszen a tagsagival ingyen bemegyek, az eladok pedig kedvesen kinaljak mindig a hely igenyes, fenykepekkel gazdagon ilusztralt, bemutatoanyagot 2,5-3,5 fontos aron, amit mindig visszautasitok, pedig tenyleg szep anyag es kello alapossaggal mutatja be a hely tortenetet. Viszont mindezt az interneten is elolvashatom, ingyen. Legkozelebb azert veszek egyet.
Berwick Barracks Museum, eletkep a katonak mindennapjaibolA muzeum erdekes volt, reszletesen bemutatta az angol hadsereget a XVII. szazadtol egeszen napjainkig, egy masik kiallitas a KOSB csatait mutatta be, egy harmadik pedig a hadseregbeli eletet, vegul a negyedik kiallitas magarol a varosrol szolt. Mindegyik igenyesen, a megszokott formaban, babukkal, hanggal, fenykepekkel, ilusztraciokkal es rengeteg kiallitott targgyal. Ennek megfeleloen jo 2,5 orat eltoltottem itt es utanna indultam felfedezni a varost. Igaz is, mielott a muzeumba bementem volna, meg beneztem a kozeli Szentharomsag tempolomba, ami azert erdekes, mert Cromwell idejen epult, igy nem epult templomtorny, szently, oltar, vagy harang. Azota persze igen, de harangtorony meg most sincs, igy a harangok a varoshaza 45 meter magas tornyabol szolnak.
Church of the Holy Trinity, harangtorony nelkul
A templom egyik diszes ablakaA varos elso lakoi viking telepesek lehettek, kesobb a romai idok utan britonok, angolok, danok mondhattak magukenak e foldet. 1018-ban kerul a skotok kezere a Carham-i csata utan. Hatarmenti varoskent folyamatosan az angol-skot viszalyok kozeppontjaban volt, 1147 es 1482 kozott 13 alkalommal cserelt gazdat. William Wallace (Braveheart) egyik karja itt volt kiallitva 1305 augusztus 5-i kivegzese es felengyelese utan. 1482-ben Richard, Gloucester hercege (a kesobbi III. Richard) elfoglalja a varost es innentol kezdve mar vegig angol kezen marad, habar hivatalosan Anglia sosem annektalta. A varos hovatartozasanak kerdesere tett pontot a ket orszag unioja 1707-ben, kesobb ra is vonatkozott az 1746-os Wales es Berwick torveny (Wales and Berwick Act), amely kimondja, hogy Weles es Berwick Angliahoz tartozik, ugyanazok a torvenyek vonatkoznak rajuk is, kiveve, ha errol kulon maskeppen nem rendelkeznek. Az utobbi evekben szarnyra kapott egy torekves, miszerint a varos keruljon vissza skociahoz, amit a varos lakossaganak 60%-a tamogat. ugy nez ki beloluk nem lesz huseges varos! Vagy pont igen, hiszen kozel 1000 ev utan is vissza akarnak terni a skot gyokerekhez?
Kert angol modraEhhez kapcsolodik egy koholt legenda, miszerint a Krimi haboru soran Viktoria, anglia kiralynoje, a kovetkezokeppen jegyezte ellen a haduzenetet: Viktoria, Nagy Britannia, Irorszag, Berwick-upon-Tweed es minden Britt Dominiumok kiralynoje. Az 1856-os parizsi bekeszerzodesbol viszont a varos neve kimaradt igy a monda szerint az Egyesult kiralysag egyik legkisebb varosa (11500 fo) hadban all a vilag egyik legnagyobb orszagaval! A hetvenes evekben a BBC kinyomozta, hogy nemcsak a bekeszerzodesben nem emlitik a varost, hanem a haduzenetben sem, hiszen a tobb, mint 100 evvel korabbrol valo Wales es Barwick torveny mar rendelkezett a varosrol. Ennek ellenere 1966-ban egy orosz delegacio atnyujtott egy formalis bekekotesi nyilatkozatot, amit a varos akkori polgarmestere, Robert Knox tanacsos, el is fogadott. Knox allitolag azt mondta a kuldottsegnek, hogy mondjak meg az orosz embereknek, hogy most mar bekesen alhatnak az agyukban. Hogy a kerdest meg tovabb bonyolitsak, nehanyan megjegyeztek, hogy Knoxnak semmilfele felhatalmazasa nem volt, hogy egy idegen orszag kepviseloit fogadja es veluk barmifele megallapodast alairjon. Koholmanynak viszont eleg jolsikerult! :)
Siralyokkal volt tele a varos, hiaba, kozel a tenger!A varos a tenger es a folyo talalkozasnal fekszik, ezert a partra is lesetalltam, ahol rengeteg golfpalya van, mivel a viz furdesre alkalmatlan (nem ugy ertem, hogy koszos, hanem nehez olyan embert talalni, aki hajlando csobbani egyet a 4-6 fokos vizben...). Latvanynak viszont szep a sziklas part, van is egy nagy Holiday Park, ahol nagy, 3-4 szobas, oszkomfortos karavanokat lehet berelni vagy vasarolni.
Lakokocsi a Holiday Park-banA regi varfal maradvanyai korbeveszik a varos belso reszet, ahol sok "uj" haz is van mivel az 1200as evekik az egyik leggyorsabban fejlodo skot varos volt es az elso varostervezo, Maynard the Fleming, meggyozte a varosi tanacsot, hogy a varos hataranak kijelolesekor hagyjanak helyet a kesobb epulo hazaknak. Ez azonban a kirobbano haboruskodas miatt csak az 1700-as evek kozepetol valosult meg. Addig csupasz zold teruletek voltak a varos korul, ezert hivjak a mai napig is azt a teruletet Greenses-nek.
Berwick Barracks Museum a setallo utta alakitott regi varfalrol fenykepezveErdekes elmenyben volt reszem, mikor WC-re mentem. A helyiseg hasznalata 20p, de azt nem az ott levo nonek kellett adni, hanem be kellett dobni egy automataba, ami nyomtatott egy biletat es azt kellett odadni a nonek! Szedulet, ennel mar csak az volt jobb, mikor a bringaert mentunk, de elotte beugrottunk Bethanyert a suliba es a keresztezodesnel volt egy no, aki egy stoptablaval megalitotta forgalmat, hogy a gyerekek atmehessenek (ilyen minden iskolanal van). Pont aznap olvastam egy cikket, hogy nemely autos nem tiszteli ezeket az emebreket pedig csak a munkajukat vegzik. Az ujsag ugy hivatkozott rajuk, hogy "nyalokas emberek". Kerdezem Tonyekat, hogy ez e az, mire mondjak, hogy igen ezek a nyalokasok, mert a kezukben levo, hosszunyelu stoptabla olyan mint egy nyaloka. Mondom ertem, de miert csak egy van, miert nincs az ut mindket oldalan egy-egy. Mire Bethany mondja, hogy ketto van, de a masik sztrajkol. Felnevettunk es Tony megkerdezte, hogy miert sztrajkol, Bethany meg mondta, hogy tobb penzt akar. Mondom es akkor ez a masik miert nem sztrajkol. Erre elmeselte, hogy itt ezek a nenik tobb allast is betoltenek es az aki az uton volt, o a bufes is es neki abbol van eleg penze, a masik viszont csak takaritono, neki kisebb a bere ezert sztrajkol! :)
Ebedre probaltam keresni egy kellemesnek igerkezo ettermet, de nem volt szerencsem, ugyhogy a varos foteren levo vasarban vasaroltam egy adag nemet sult kolbaszt zsomleben, ezt szeretem, mert a kolbasz nem a verszegeny angol fajta, hanem igazi paprikas, valamint helyben sutik grillen, ami szinten nem elhanyagolhato szempont (raadasul nagy is, laktato is). Utana ettem egy Thorntons fagyit eperbol es csokibol. Az eper felejtheto, de a csokira igaz a Thorntons szlogenje: The Art Of The Chocolatier, felseges volt. Amint ezzel vegeztem, a kovetkezo sarkon rogton 3 ettermet is talaltam, de akkorra mar mindegy volt. Majd legkozelebb.
Meg elmentem megnezni a var maradvanyat, de sok nem latszik belole, a vasutallomas epult a helyere es csak egy falmaradvany emlekeztet a regi dicsosegre. utanna viszont egy harangtorony kovetkezett, ami 1577-ben epult a korabbi helyere es ez az utolso peldany az orszagban! Eredetileg meg ket szint volt rajta fabol es az eszak, illatve a tenger felol erkezo ellent figyeltek es harangoztak veszely eseten. Eleg komolyan vettek a feladatot, mert az orszem, aki nem tett eleget kotelessegenek, azt rovid uton kivegeztek.
Ennyi maradt az egykor impozans varbol
Veszjelzo harangtoronyMeg elertem a 17:10-es londoni gyorst es hatra mar otthon is voltam. A vonaton azert elgondolkodtam azon, hogy jo kis utazas ez Edinburgh-bol, hiszen az innen meg egy legalabb fel ora, innen Newcastle 1 ora es onnan London meg 3, vagyis osszesen legalabb 4,5-5 oras vonatuttal kell szamolni. A fulke viszont kenyelmes, ugyhogy lehet, hogy nem is olyan rossz. Meg mindig gondolkodom, hogy egyszer Londonba vonattal megyek le, hogy kozben nezhessem a tajat vegig eszakrol del fele haladva. Kozben megneztem es ha most foglalom, az online foglalasi kedvezmennyel egyutt, akkor csak £11,50, indul 14:05-kor, erkezik 17:30-kor. Azt hiszem ezt le is foglalom hamarosan!
Vegul: A vegtelen tenger
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
