Burns Night

Januar 25-en este emlekezunk a XVIII. szazadban elt nagy skot koltore, Robert Burnsre (1759 januar 25 – 1796 julius 21), aki leginkabb skot nyelven irt verseirol ismert, amivel segitett hazajnak nemzeti tudatat erositeni. Legismertebb verse talan az Auld Lang Syne, amit angolszasz orszagokban eroszeretettel enekelnek szilveszterkor, mi ballagaskor enekeltuk.

Emlekszem mikor Tony eloszor mondta, hogy lesz ez az esemeny es szivesen latnak, eloszor azt kerdeztem, hogy ismet egy ujabb angol hagyomany (ez nemsokkal a karacsonyi ebed utan tortent), de mondta, hogy igazabol ez skot, de a lenyeg, hogy lesz kaja, ugyhogy biztos jol fogom erezni magam!

Maga a Burns Night egy kicsit hasonlit a szakestekre, abban az ertelemben, hogy kotott programja van, amit a ceremoniamester vezet le. Tulajdonkeppen egy vacsorarol van szo, amit kis kozossegek toltenek el egyutt, beszelgetve, kulturaltan szorakozva.

Program es belepojegy

A jelen esetben a kis kozosseg a St.Barnabas templom gyulekezete Burnmoor-bol es tenyleg kis gyulekezet, sajat lelkeszuk sincs, ugy szokott egy atjarni a szomszedos egyhazkozsegbol. Mindenki nagyon kedves volt, a ceremoniamester kulon be is jelentette, hogy ma este kulonleges vendegunk van Magyarorszagrol, meg is tapsoltak, en meg hajlongtam.

A rogram a kovetkezo volt:

Eloszor koszontot mondott a ceremoniamester, elmondta, hogy milyen apropobol gyultunk most ossze, majd kovetkezett az asztali aldas, ami hagyomanyosan a Selkikr Grace, a koltonek tulajdonitott aldas.

The Selkirk Grace:
Some hae meat and canna eat,
And some wad eat that want it,
But we hae meat and we can eat,
Sae the Lord be thankit.

Selkirk egy telepules a skot hatar kozeleben, a VI.szazadtol lakott, erdeti neve Seleschirche, ami azt jelenti hogy Templom-az-erdoben. Nagyon sok szalon kotodik a skot tortenelemhez, itt alapitottak az elso hatarmenti apatsagot, itt kialtottak ki Skocia Vedelmezoejul William Wallace-t. Van magyar vonatkozasa is: 1856 decembereben a varoshaza erkelyerol szonokolt Kossuth az egybegyult szimpatizansoknak.

Utan a jott a leves, tradicionalis skot etel, a Scotch broth, fo alkotoresze arpa, baranyhus es zoldesegek, sokaig fozve, mig az izek teljesen ossze nem ernek. Forro pogacsaval es vajjal talaljak (es aki most magaban azt gondolja, hogy "Mintha ilyet mar evett volna hosunk!", annak igaza van: Alnwick-ban a Sanctuary etteremben ilyen levest ettem). Aki esetleg otthon ki akarja probalni, annak itt egy eredeti viktorianus recept az 1881-es Haztartasi Enciklopediabol:
Sot on the fire 4 ounces of pearl barley, with 6 quarts of salt water. When it boils skim it, and add what quantity of salt beef or fresh brisket you choose, and a marrow-bone or a fowl, with 2 pounds of either lean beef or mutton, and a good quantity of leeks, cabbages, or savoy, or you may use turnips, onions, and grated carrots; keep it boiling for at least 4 or 5 hours, but, if a fowl be used, let it not be put in till just time enough to bring it to table when well done, for it must be served separately.

A leves utan jott a foetel, a Haggis! Szinten skot etel, sot nemzeti etel, ugyhogy volt kulon koszonto, talcan korbehordoztak, hogy mindenki megcsodalhassa, aztan talaltak krumplipurevel, fott borsoval, kolbasszal es feherrepa purevel. Termeszetesen nem hianyozhatott az elmaradhatatlan gravy szosz sem. En nagyon rakattantam, mar itthon is van granulatumban, csak forro vizet kell hozza adnom es kesz is a suru martas, minden azzal locsolok meg.

A Haggis olyasmi mint a hurka a kovetkezo osszetevokkel: baranysziv, -tudo es -maj, piritott hagyma, zab, birkafaggyu (ettol lesz olyan "ellenallhatatlan" az illata!) csontlevel es fusszerekkel osszedolgozva. Ezt az egeszet birkagyomorba toltik es 3 oraig fozik. Ez igy persze eleg gusztustalannak hat, meg az illata - bocsanat, az nem illat, hanem szag, meghozza eleg eroteljes (es amikor azt mondom eroteljes, akkor ugy ertem, hogy gyomorkavaro) - is eleg eros, de az ize az meglepoen jo! A melle fogyasztott pohar fuszeres vorosborral kimondottal izlet. Persze nagyobb, mint a hurka, ez kb. 50 cm hosszu, legalabb 15 cm atmeroju henger volt, pattanasig fozve, ugyhogy mikor a ceremoniamester a koszonto alatt megbokte a kessel, reccsent egyett a jelenlevok tetszesere. Felszolgallaskor egyebkent kiveszik a gyomorbol, csak a "tolteleket" kapjuk.

A foetel utan jott a dessert, szinten skot, Tipsy Laird, ami egy gyumolcsos, tejsodos, piskotas etel (a piskotat termeszetesen whisky-be aztatjak), szinten nagyon finom volt.

Volt kviz jatek Skociarol, meg tombola, amin nyertem egy Twilight csokit Tony nagy banatara, mert elotte megmondta, hogy eddig minden evben legalabb ketszer huztak ki a szamat, szoval ha most nem fog nyerni, akkor az miattam lesz, mert elatkoztam a szerencsejet. Mikor mar csak ket ajandek volt hatra, akkor mondtam neki, hogy az a ketto biztos az ove lesz, mire mondta, hogy o is ezt mondogatja magaban! :) Sajna neki, az en szamomat huztak, ugyhogy nagy taps kozepette en vehettem at a csokit (ami egyebkent mentas).

A vegen volt egy kis kave, tea, skot sajttal egy kis zabpogacsaval, vajjal. Zarasnal mindenki felallt es ittunk a kiralyore egy aldast. Erdekes volt, mert latszott, hogy ok komolyan gondoltak. Vegul osszekapszkodva elenekeltuk az Auld Lang Syne elso verszakat, amit indulas elott itthon gyorsan megtanultam, igy en is veluk tudtam enekelni.

Bucsuzaskor sokan odajottek beszelgetni, hogy hogy ereztem magam, meghivtak a tovabbi alkalmakra (rendszeresen kirandulnak szerte az orszagba) es rendezvenyekre.

Borbely

Jobban mondva fodraszat, bar itt vagy Hair Saloon van (bent a belvarosban), vagy Barber Shop (kulvaros). Termeszetesen itt Fenhamben az utobbi talalhato, a Crydon Road es Westgate Road keresztezodoseben mindjart harom is. Mivel a legutobbi hajvagosom ota 3 honap telt el (szinte napra pontosan) ideje volt ujra felkeresnem az egyiket. Nicsen kedvencem, ahol eppen ures szeket latok oda ulok be. Gyakorlatilag egy arban dolgoznak, a 3mm-es "frizuramhoz" pedig nincs szukseg semmi masra csak egy nullas-gepre meg egy 3mm-es vagofejre.

A fodraszoknak, akarcsak a taxisoknak meggyozodese, hogy az ember azert ul be hozzajuk, hogy beszelgessen veluk es ok lelkesen fejest is ugranak a tarsalgasba, mintha ezer eve ismernenk egymast. Altalaban meg szoktam mondani, hogy kosz, nem akarok beszelgetni, de most gondoltam gyakorlom a nyelvet es belemegyek a beszelgetesbe. Bar az en szerepem a kezdeti ki vagy es honnan jottel utan tobbnyire csak Oh-ra, Ah-ra, Igen-ekre es Nahat-okra korlatozodott.

Mikor kiderult, hogy magyar vagyok, rogton mondta a ficko, hogy egyszer egy konferencian talalkozott egy magyar lannyal, akit Ritanak hivtak es fodraszno volt. O tanitotta meg perzsa baratunkat a hajvagas nemes mestersegere, mivel a ficko eredeti szakmaja kozmetikus volt. Ezen egy picit meghokkentem es akkor vettem eszre, hogy a kormei olyan noiesen hosszuak, meg a haja is olyan buzisforman van vagva, hogy a ficko kicsit langyika. Nekem ezzel kulonosebben nincs gondom, itt ez elfogadott dolog, en is lattam mar kezenfogva setallni, vagy csokolozni azonos nemueket. Nem botrankoztat meg, mert egyszeruen nem nezem oket. Itt is csak arra kezdtem el ugyelni, hogy az elallo kisujjan levo hosszu korom ki ne szurja a szemem.

Szoval oldalt szepen levagta, kozben szemezgetett a perzsa tortenelembol, meg hogy szinte mindenkivel harcoltak mar, de foleg az arabokkal, azokkal regen is meg most is, mert az arab az egy szemet nepseg. Ebbeli velemenyeben nem tudtam megerositeni, mert en szeretem a kultura sokszeruseget, amit itt megtapasztalok (mint peldaul a tegnapi shish kebab-ot extra fokhagymaszosszal, pitaval, salataval, chips-el). Aztan letette az elektromos hajvagot es elkezdte hajszaritoval lesoporni a hajat a vallamrol es a nyakam korul. Kerdezem tole, hogy es a fejem teteje az igy marad? Mire mondja, hogy nem, csak azt olloval akarja csinalni. Na gondoltam magamba, azt megnezem, hogy mikor nyirod le a hajamat 3 milisre az olloval meg fesuvel, de hajra, legfeljebb, ha elcseszed es ugy fogok utanna kinezni, mint egy molyragta kucsma, meg mindig ott van a menekules vekony osvenye: a nullassal minden elrontott frizurat helyre lehet hozni!

Bevizezi a hajamat a spricnivel, es finomkodo mozdulatokkal elkezd a tetejebol valami egeszen hangyanyit visszavagni es kozben felfele tupirozgatja a hajamat! Akkor dobbentem ra, hogy ez a barom keleti frizurat akar vagni a hajamba, amit itt minden kozel-keleti hord! Mondom neki, hogy allj, ez igy nem lesz jo! En a rovid hajat szeretem! - Csak figyeljem meg milyen jo lesz! -mondja es folytatna, de leallitom, hogy en ugy ertettem, hogy a katonasan rovid hajat szeretem, egysegesen mindenutt kicsi, semmi trukk az olloval, csak a gepet hasznalja. Ezen egy picit beragott, de fogta a gepet es duhosen, osszeszoritott szajjal gyorsan lenyirt, meg a beszelgetes is abbamaradt. A vegen meg probalkozott valami oljjal, de hevesen tiltakoztam az ellen, hogy valalmi ismeretlen eredetu pacsulival osszekenjen. Mindezek a kalandok £4,95-be kerultek, borravaloval £6. Megerte. :)

Kozben bejott a boltba egy neger aki telefonokkal hazalt. Allitasa szerint a sajat keszuleket akarta eladni es erre tobbszor meg is eskudott. A masik fodrasz, aki a keszuleket vizsgalgatta, kerdezte, hogy hol van hozza a tolto, mire a neger kozolte, hogy holnap behozza. Majdnem felnevettem ekkora duma hallatan, de sikerult megallnom, mert kozben arra koncentraltam, hogy perzsa fodraszom ne varazsoljon valalmilyen keleti serot a fejemre.

A fodrasz miutan megnezte a mobilt, mondta, hogy egy tizesert megveszi, a neger azt hitte eloszor, hogy vicczel, de aztan az arcara fagyott a mosoly, mikor kiderult, hogy a fodrasz ezt komoly kiindulasi ajanlatnak tekinti egy esetleges alkuhoz. Ezek utan meglehetosen fagyos hangulatban tavozott mobiljaval egyutt.

Jo moka volt, kivancsi leszek, a kovetkezo alkalommal mi lesz!

Sunderland International Airshow

Jo regre kell visszamenni az idoben, hogy ezt a postot megirjam! 2007 julius 29-en jarunk, egy meleg, napos vasornap. Aznap volt a Sunderland-i nemzetkozi legiparade masodik napja, amire volt szerencsem elmenni. A plakatot mar regen kiszurtam a metroba, de ugy kulonosebben nem esett le, hogy Sunderland kb. 20 perc metroutra van Newcastletol (igen, itt a metro a kornyezo varosokat is osszekoti, ettol fuggetlenul termeszetesen van helyi erdeku vasut is, itt igy szolgaljak ki az utasok igenyeit, hallom a MAV is probalkozik valami hasonloval, csak nem jon ossze nekik). Meg gondoltam, hogy biztos draga lesz a belepo, de azert utanna neztem az interneten. Hamar kiderult, hogy termeszetesen ingyenes a rendezveny, a koltsegeket a varosi tanacs allja, nekem eleg a metrojegyre beruhaznom (jobbanmondva a kiegeszito jegyre, hiszen az A+B-s berletemhez csak azt kell megvenni).

Nehany szo Sunderlandrol eloljaroban: a varos neve Soender-land-bol szarmazik, ami egy regi angolszasz szo, jelentese ketteosztva, ami utal arra, hogy a Wear folyo volgyet vagott maganak es mai napig is ott folyik keresztul a varoson. Maga a varos eleg regi, harom osi telepulesre epul. A folyo eszaki partjan i.sz.674-ben alapitottak Monkwearmouth-t, vele szembe, a folyo deli oldalan i.sz.930-ban Bishopwearmouth-t es vegul a folyo torkolatanal isz.1179-tol jegyeznek egy kis halaszfalut, Sunderlandet. A szazadok soran Sunderland kikotove notte ki magat, szennel es soval kereskedve. A XIV. szazadtol hajoepitesbe fogtak es a XIX. szazadra akkora lett, hogy magaba olvasztotta Bishopwearmouth-t es Monkwearmouth-t.

Egyebkent Newcastle es Sunderland regota "ellensegei" egymasnak, a rivalizalas meg a XVI. szazadban kezdotott. 1589-ben kezdtek so kereskedelembe Sunderland-ben: a tengervizet melegitessel elparologtattak es a visszamaradt sot ertekesitettek. Mivel a gyartashoz szenre volt szukseg, a kornyezo videk feltarasaval megindult egy jelentos szenbanyaszat. Termeszetesen csak rosszabb minosegu szenet hasznaltak, a jo minosegut a kikoton keresztul ertekesitettek. A verseny azert jelent meg, mert Newcastle is jelentos szenkereskedelmet bonyolitott le. Mara a vetelkedes a sportra, jobbanmondva a focira korlatozodik, a ket csapat szurkolotabora eleg vehemens modon gyulolik egymast.
Sunderland

A fenykepen jobbrol balra a kovetkezo lathato: latkep a dombtetorol, mikozben a legishowra mentem, latszik, hogy szep ido volt! A masodik a Wearmouth hid, jobban mondva a harmadik, hiszen a folyamatos atepitesek miatt ez mar a harmadik hid (az elso hidat 1796-ban nyitottak mag, a masodikat 1859-ben es vegul a kepen lathatot 1929-ben). A harmadik kepen a Fulwell szelmalom lathato, amit 1808-ban helyeztek uzembe es az egyetlen mukodokepes szelmalom eszakon.

A kis kitero utan terjunk vissza a lenyeghez, vagyis a legishowhoz! Vasarnap olyan 11-korul indultam, a metroban nagy tomeg fogadott, jelezven, hogy a showra meg masnap is eleg sokan kivancsiak. Azt hittem kesni fogok, de kiserult, hogy csak delutan egykor kezdodnek a repulesek, igy semmirol nem maradtam le. Maga a show a parton kerult megrendezesre, a gepek a tenger felett repultek es mutattak be a gyakorlatokat. A vizen egy hadihajo, a HMS Albion horgonyzott es adott nagyszeru hatteret az esemenynek. A HMS Albion osztalyanak zaszloshajoja es a Royal Navy legujabb hadihajoja. Mint nev: Albion, viszont mar a kilencedik, amit RN hajo kap, az elsot meg 1763-ban epitettek. A mostani hajo egy LPD, ami a Landing Platform Dock roviditese es nagyjabol azt jelenti, hogy segitsegevel kepesek keteltu hadviselest vegrehajtani, mert a hajo jarmuparkja vagy 30 lanctalpas szallitojarmuvet, vagy 6 tankot tud szallitani, a dokk-reszeben pedig 4 partraszallo egyseget vagy egy nagy legparnast lehet elhelyezni.
HMS Albion

Ahogy mar a metrobol latszott, nagy tomeg gyult ossze, hiszen nem csak legishow volt, hanem a foldon is voltak erdekes bemutatok, kiallitasok. A Rolls Royce ceg rengetek repulogepmotorral kepviseltette magat, a bemutatott modellek reszben mukodokepesek voltak, reszben pedig metszetek, igy belulrol is meg lehetett oket nezni. Volt meg repulogep-fegyver kiallitas, ahol a kulonbozo raketak es bombak, geppuskak es hozza valo kulonbozo loszereket lehetett kozelrol megszemlelni. Mit mondjak, nem szeretnem, hogy a kiallitott Mauser geppuska 27x145-os toltenye eltalaljon! Volt egy egeszsegugyi sator, ahol vernyomast mertek meg ilyesmit, illetve ki volt allitva egy teljesen felszerelt Rover mentokocsi is, termeszetesen kozelrol is meg lehetet nezni, illetve be lehetett maszni mind a fulkebe, mind pedig hatra az orvosi reszbe.
Fegyverek, mento, katonazenekar

Volt katonazenekar is, kihagyhatatlan resztvevoi minden ilyen esemenynek (Royal Marines Band of Scotland zenekar), harcaszati bemutato, amit a fiuk meglehetosen viczesre vettek (Royal Marines Commando Display Team) de azert sutott a produkciobol, hogy eles helyzetben ez mind halalos. Kulon pikanteriaja volt a dolognak, hogy a bemutatot 18-19 evesek hajtottak vegre, akik nagyon fiatalnak tuntek ahhoz, hogy hivatasos katonak legyenek. Volt tabori tuzersegi bemutato is (Royal Navy Field Gun Teams), marmint kiallitottak nehany tabori uteget, sajna nem lottek veluk, pedig kivancsi lennek a hangjukra! Most igy visszaolvasva, ugy tunik, hogy leginkabb a haditengereszet egysegei kepviseltettek magukat...

Mivel a bemutatok csak egykor kezdodtek, bealltam egy hosszu sorba, hogy felmaszhassak egy Harrier GR7-es pilotafulkejebe. Kb. 30 percet kellett a sorba allni es ismet szep peldajat kaptam annak, hogy az angolok milyen turelmesek ilyen helyzetben: nem voltak kiabalasok, senki sem nehezmenyezte, ha valaki tovabb volt a fulkebe, mint mas, mindenki turelmesen varta, hogy sorra keruljon. John O'Farrell: An Utterly Impartial History of Britain (or 2000 Years of Upper Class Idiots in Charge) c. konyveben olvastam, hogy az angolszasz hoditok voltak az elsok, akik szepen sorba alltak mielott lemeszaroltak volna a helybelieket! :) Egyebkent mint a cimbol is kivilaglik, Anglia tortenelmet mutatja be egy picit (nagyon) humoros formaban.
Egy Harier GR7-es pilotafuljeben ulve, felszallasra keszen

Vegre feljutottam es beulhettem a gepbe, nagyszeru elmeny volt, bar kicsit szuknek talaltam a pilotafulket: igencsak fejbol kell tudni, hogy mi hol van, mert annyira zsufolt minden, hogy nem nagyon lehet keresgelni a sok gomb, kapcsolo es kijelzo kozott. Volt fent egy szazados a legierotol, tole lehetett kerdezni, a fenykepet is o keszitette. Mikor kerdeztem tole, hogy mi a kulonbseg az amerikai AV8 es az angol GR7-es Harrier kozott, nevetve mondta, hogy tulajdonkeppen semmi, csak az amik szeretik sajat maguk megepiteni a jatekszeruket, ezert megvettek a licenszet, csinaltak nehany aprobb valtoztatast, de lenyegeben ugyanaz a ket gep.

A gepnezegetes utan nem sokkal kezdodott a legishow egy ejtoernyos bemutatoval: 9 ejtoernyos hajtott vegre kozos gyakorlatokat ugras kozben (RAF Falcons Parachute Display Team). Nem emlekszem, hogy ezelott lattam volna ilyet eloben es nagyon tetszett, eleg lassan erezkedtek le, kozben kulonbozo szinu fustcsikot huztak maguk utan es abrakat rajzoltak az egre. Utana beultem egy Typhoon Eurofighter szimulatorba, ahol egy forgo, mozgo fulke segitsegevel lehetett atelni a repules elmenyet. Mit mondjak, dobbenetes 3 perc volt, messze megerte a 4 fontos jegyet. Ha nem lett volna olyan hosszu sor, szinte visszamentem volna meg egy korre!
Ejtoernyos bemutato

Kozben kezdtem megehezni, igy kerestem egy kellemesnek igerkezo standot, ahol elkolthettem szereny ebedemet. Mielott barki kerdezne, termeszetesen emlekszem, hogy mit ettem: BBQ malacsult, hajaban sult krumplival es parolt zoldseggel. Meglehetosen jo ize volt es nem is volt draga. Mikozben ettem, a fejem felett egy Lancester bombazo es egy Hurricane vadaszgep repult koteleket. A bombazo alacsonyan repult es lassan, dobbenetes volt a 4 Rolls Royce Merlin motor duruzsolo hangja, mikozben a vadaszgep jobbra-balra ficankolt a bombazo korul. Ez a bemutato azert volt kihagyhatatlan, mert bar a masodik vilaghaboru legeredmenyesebb bombazojarol beszelunk (156000 bevetesen 608612 tonna bombaterhet dobtak le) megis osszesen csak 2 repulo peldany van a vilagon! Az egyik itt, Angliaban (Lancaster B I PA474 "City of Lincoln", ezt lattam), a masik Kanadaban (Lancaster B X FM213).
Hompolygo tomeg, Lancaster az egen, kajas stand a foldon (a baloldaliban ettem) es vegul a szimulator


Mig vegeztem az evessel repult egy Catalina hidroplan is, majd lementem a partra, hogy jobban lassam a kesobbi gepeket. Ismertem a programot, leginkabb az F16-osra es a Typhoonra voltam kivancsi, de a tobbi gep akrobatikus bemutatoja is erdekesnek igerkezett. Elsonek egy Holland F16-os kovetkezett (Royal Netherlands Air Force), es a legnagyobb hatassal ram a gep hangja volt: mikor utanegovel elhuzott elottunk, a hangja szinte belepreselt a foldbe! Persze nagyon mozgekony gep is, a pilota mutatott egy-ket trukkot, hogy csak lestunk, majd annyira lelassitott, amennyire csak tudott es ugy lebegtette el elottunk a gepet, mikozben integetett a fulkebol. Utanna Lynx (RN Black Cats Helicopter Display Team) es Chinook (RAF) helikopterek bemutatoja kovetkezett, es mig a Lynx-tol elvartam, hogy valami akrobatikat mutassanak, addig a Chinook-tol nem: es megis, ezek a hatalmas helikopterek ugy repultek, mintha valaki kikapcsolta volna a gravitaciot! Gondoljunk bele, hogy egy 30 meter hosszu monstrumrol beszelunk, aminek ket hatalmas rotorja van a ket vegin es ezzel hurkot repultek!
Balra a Lynx, jobbra a Chinook

A helikopterek utan akrobatikus bemutatok kovetkeztek, koztuk olyan is, amiben a repulogepek szarnyan mutattak be figurakat emberek(Team Guinot Wingwalkers), mikozben a gepek is figuraztak! Volt tengeri mentes is, amit a newcastle-i partiorseg es a holland legimentok (Royal Netherlands Air Force Search and Rescue) mutattak be. A partiorseg egy tagja csonakbol a vizbe ugrott a holland helikopter pedig "kimentette". A produkcio erdekessege az volt, hogy mig a fiatal vizimento a vizben varakozott megmentoire, a speaker a hangosbeszelon kozolte, hogy a srac a vizben megkerte, hogy a kovetkezo kerdest olvassa be a baratnojenek: "Will You marry me?", ami ugye azt jelenti, hogy Hozzamjosz? Majd a riporter kerte a lanyt, hogy jojjon a radios fulkebe. Kisvartatva megerkezett es a riporter megkerdezte:
- Te vagy XY baratnoje?
- Igen.
- Hallotad a kerdest?
- Igen.
- Mit valaszolsz?
- IGEN!
Persze oriasi orjonges a parton, kozben a sracot kimentik es speaker kozli, hogy most mondtak meg neki radion a valaszt, es latszik, hogy a srac olyan vad integetsbe kezd a helikopter ajtajaban, hogy majd kiesik! :)
Szokas szerint balrol jobbra: Team Guinot Wingwalkers, Royal Netherlands Air Force Search and Rescue Team, The Blades Formation Team es vegul a RAF Typhoon Eurofighter

Neha a gepek olyan kozel repultek el egymashoz, hogy mindenki attol felt, hogy veletlenul osszeutkoznek! Vegul megerkezett a Typhoon (RAF) is, hogy hasonloan az F16-hoz latvanyos legimanoverekkel szorakoztassa a kozonseget. Nem biztos, hogy tudnek valasztani a ket gep kozott, a Typhoon egy lehelettel mozgekonyabnak tunt, az F16-os viszont valahogy szebb benyomast tett az emberre.

Vegul kovetkeztek a leginkabb vart es talan a leglatvanyosabb produkciot bemutato RAF Red Arrows Aerobatic Display Team, akik BAE Hawk gepeken repulnek es mutatjak be produkciojukat szerte a vilagon. Repultek egyesbe, parban illetve mind a heten egyszerre, kulonbozo figurakat bemutatva. Az egre mindenfele jeleket irtak fust segitsegevel, a legerdekesebb egy sziv volt, atszurva egy nyilvesszovel, illetve egy csomo, amit ket gep kotott meg! Annak aki kint volt valoban nagyszeru latvanyossagot csinaltak, ugyhogy el is hataroztam, hogy mivel ez egy minden evben megtartott esemeny, jovore is visszanezek (meg egyebkent is, ujra enni szeretnek abbol a BBQ malackabol!).
A hires Red Arrows tarsulat

Meg essek nehany szo a tengerrol is, hiszen bar csendes volt, azert produkalt egy-ket nagyobb hullamot, amik elontottek azokat, akik a legkozelebb voltak a parthoz, hiaba figyelmeztettek oket a partiorseg tagjai renszeresen. Estere, mire a prokcio veget ert, pedig eleg haragos hullamok kezdtek feltunedezni a jelen nem levo szorfosok oromere es a parton allok banatara.
A tenger kulonbozo arcai

Vegul meg egy kep arrol az idoszakrol, hiszen ekkor ujultak ki a terrorfenyegetesek es a normalis esetben altalanos informaciokat kozlo panelek allandoan a lenti uzenetet sugaroztak.
Metroallomas figyelmezteto szoveggel: Ne hagyja csomagjat orizetlenul!

Copyright:
Koszonet Andrew P. Clarke-nak a Lynx fenykepert, az amerikai kormanynak a Chenook-ert, John-Paul Stephenson-nak a Wearmouth hidert es vegul a Kiralyi Haditengereszetnek a HMS Albion kepekert.

London 4

Ismet volt szerencsem par napot Londonban tolteni, ugyhogy frissitem a kis kalauzomat. Elmeletileg van London 3 is, de ne keressetek a bejegyzesek kozott, mert az csak egy rovid latogatas volt, mikor jottem vissza december elejen.

Az ido kellemes volt, tobbnyire napos, meleg 12C, eso csak egyszer esett, de az is inkabb csak szemerkeles volt, igazabol ezt nem is esonek hivom, csak paras levegonek.

Eloszor nehany ejszakai felvetel kozvetkezik a Clock Tower-rol (Oratorony), amit tevesen Big Ben-nek hivnak es a parlament eszakkeleti oldalan talalhato. Es hogy akkor mi a Big Ben? Nos, a toronyban levo legnagyobb harang neve. A parlament epulete egyebkent viszonylag uj, a regi 1834 oktober 22-en ejszaka leegett. Az uj parlament terveit Charles Barry keszitette Augustus Welby Northmore Pugin segitsegevel. Barry klasszicista stilusban tervezte az epuletegyuttest, mig Pugin gotikus stilusban a disziteseket, belso reszeket es az oratornyot. A fennmaradt iratok tanusaga szerint Pugin erre a munkajara volt a legbuszkebb. A torony 96,3 meter magas es a az oralapok 55 meterre vannak a foldtol. A talajszerkezet miatt a torony durvan 220mm-t dol ENY iranyban az oralapok magassagaban. Maga az ora a vilag legnagyobb 4 oras tornya volt, mig fel nem epult az Allen-Bradley oratorony Milwaukee-ban, Wisconsin allamban. Az oramutato 2,7m, a percmutato 4,3m hosszu. Minden oralap aljara aranyozott betukkel a kovetkezok vannak irva: DOMINE SALVAM FAC REGINAM NOSTRAM VICTORIAM PRIMAM, ami a latinul nem tudok kedviert leforditva annyit tesz, hogy "O Istenunk, tartsd meg biztonsagban a mi elso Viktoria kiralynonket!". Erdekes, hogy a Big Ben-nek hivott harangot (bar hivatalosan soha nem kereszteltek meg) 1856 aprilis 10-en ontottek Stockton-on-Tees varoskaban. A harang azonban mukodese soran megrepedt a racsapo kalapacstol es igy ujra kellett onteni, amire a Whitechapel Bell Foundry-ban kerult sor, London East-End negyedeben. Erdemes tudni errol a cegrol, hogy szerepel a Guinness konyvben, mint a legregebben uzemelo cegek egyike. Es hogy mit jelent a legregibb? Nos azt, hogy egeszen 1420-ig vissza tudja vezetni mukodoset. Szoval egy kb. 600 eve mukodo cegrol beszelunk...Egeszen elkepeszto! Az amerikai Philadelphia-ban levo "Szabadsag harangja"-t is itt ontottek 250 evvel ezelott (bovebben itt: http://www.whitechapelbellfoundry.co.uk).
Az Oratorony ejszaka

Az ora megbizhatosagarol is hires, koszonhetoen a jol megtervezett es megepitett oraszerkezetnek (Edmund Beckett Denison munkaja). A mondas, hogy "putting a penny on" abban az ertelemben, hogy lassits le, onnan ered, hogy az inga egy kis doboz regi ermet (penny-ket) tartalmaz es a pennyk szamanak megvaltoztatasaval megvaltozik az inga lengesi ideje is a kozismert T=2*pi*SQR(l/g) keplet alapjan, ahol l az inga hossza a fuggesztesi ponttol az inga tomegkozeppontjaig, g pedig a nehezsegi gyorsulas itt a foldon (de minek is magyarazom, ha ez kozismert?). Szoaval a lenyeg az, hogy egy penny napi kb. 0,4mp-el valtoztatja meg az ora sebesseget (tehat hozzaadva egy pennyt, lassul az inga). Nehany erdekesseg: 1962 szilveszter ejszakajan a heves havazas miatt lassitott az ora, igy kozel 10 perc kesessel harangozta be az uj evet, valamint Japanban minden oktatasi intezmeny, a bolcsodetol az egyetemekig, a Big Ben orajelzo hangjat hasznalja becsongetes jelzonek.

London Eye, masneven a Millenium Kerek, London egyik legujabb es legnepszerubb fizetos latvanyassaga, evi 3,5 millio latogatot vonz, jegyet pedig elore kell foglalni, hogy felferjen az ember. 135 meterre magasodik a folyo fole, 32 legkondicionalt kapszulat tartalmaz, amiben 25 ember fer el egyszerre.
London Eye, szinten ejszaka

A ki- es beszallashoz a kerek nem all meg, mert olyan lassu a forgasi sebessege (26 cm/mp, kozel 30 perc egy teljes fordulat), hogy erre nincs szukseg.

Az ANZAC (Australian and New Zealand Army Corps) emlekmu a Wellington diadalivtol kisse jobbra talalhato es az ausztraliai es uj-zelandi katonaknak allit emleket, akik reszt vettek az elso es masodik vilaghaboruban. Onmagaban egy haborus emlekmu nem jelentene okot arra, hogy kulon emlitest tegyek rola, de a kepet elnezve biztos mindenki megerti, hogy miert tettem be megis. Amint meglattam, azonnal egy bizonyos emlekmu ugrott be rola, aminek az elokesziteseben/kivitelezeseben annak idejen aktivan reszt vettem magam is.
Az ANZAC emlekmu, ugye hogy ismeros?

Sherlock Holmes egy kitalalt regenyfigura a XIX. szazad vegerol, XX. szazad elejerol, aki 1887-ben jelent meg eloszor hivatalosan a nagykozonseg elott a Beeton's Christmas Annual ujsagban. A szerzo a skot Sir Arthur Conan Doyle iro es orvos. Hose hires volt levezeteseirol es kovetkezteteseirol, valalmint az akkor modernnek szamito rendori eszkozok alkalmazasarol. Doyle 4 onallo regenyt es 56 rovid tortenetet irt Holmes foszereplesevel egeszen az 1930-as halalaig. Az irasok az 1878-tol az 1903-ig tarto idoszakot olelik fel, az utolso iras 1914-ben jatszodik. A nagy nepszerusegre valo tekintettel nem csoda, ha egy komplett haz van berendezve a Baker Street 221b szam alatt, ahol Sherlock Holmes es Doctor Watson eltek 1881-1904 kozott, legalabbis a regenyben. A viktorianus haz egyebkent 1815-ben epult es a kormany tulajdonaban van, hogy megorizze epiteszeti es kulturalis oroksegkent. Kulon be van rendezve Dr. Watson szobaja (2. emelet, hatul, kialtas egy kis udvarra) es Mrs Hudson szobaja is, aki fozott es takaritott a ket kepzeletbeli szemelyre (ebbol kovetkezik termeszetesen, hogy Mrs Hudson is csak a kepzelet szulte szemely).
A soha nem letezett detektiv lakasa a Baker Streeten

A kiallitason kezzel irott naploreszleteket es feljegyzeseket is meg lehet tekinteni, szinten fiktiv az egesz, de ugy latszik van eleg bolod ember, hogy megfizesse a 6 fontos belepojegyet. Habar, ha lenne egy hasonlo StarWars kiallitas, lehet, hogy megneznem, bar inkabb csak a technikai kutyuk miatt, kulonosebben nem erdekelne, hogy Luke Skywalker mit reggelizett farmergyerekkent, vagy nem bongesznem Grand Moff Wilhuff Tarkin kormanyzo naplojat ("Aprilis 12: Kedves Naplom! Ma nagyon gonosz dolgot tettem: elpusztitottam az Alderaan bolygot. Viszont a Halalcsillag popecul mukodik!").

Erdekes, hogy bar Holmes mint szereplo kitalalt szemely, megis valos emberrol lett mintazva, legalabbis Doyle minden alkalommal, ha kerdeztek, azt mondta, hogy a figurat Joseph Bell-rol mintazta, aki egyetemi tanar volt az Edinburgh-i Egyetemen.

A tudomany es technika muzeuma (Science Museum) egy ingyenesen latogathato attrakcio Londonban (Andris sajnalhatod, hogy annak idejen ezt kihagytuk, hihetetlen volt!). A muzeum elodjet 1857-ben alapitotta Bennet Woodcroft, aki az 1851-es Vilagkiallitasrol mentett meg anyagokat. Kezdetben resze volt a Del-Kensigtoni Museumnak (a mai Viktoria es Albert Muzeum), majd kesobb kulonvalt es vegul 1885-tol onalloan mukodik. A kollekcio kozel 300000 darabos es olyan ritkasagok vannak benne, mint Robert Stephenson Rocket nevu gozmozdonya (amit egyebkent Newcastle-ben epitettek 1829-ben), vagy Christopher Blackett reszere gyartott Pofogo Vili (Puffing Billy, szinten Newcastle, 1813-14 es a legregibb maig mukodo gozlokomotiv), esetleg az ora, amit 10000 eves mukodesre terveztek es 1999 dec. 31-en indult el? De emlithetnem meg az elso vilaghaboruban hasznalt Avro 504K ketfedels gepet, V-2-es raketat, amivel annak idejen Londont bombaztak a nemetek, az Apollo 10 urhajo parancsnoki modulja 1969-bol. Van egy szep kiallitas, ami bemutatja azokat a talalmanyokat, amik sorra szulettek az 1750-2000-ig tarto idoszakban. Egy masik kiallitas kizarolag az urnek szenteli magat es lathatunk raketakat, muholdakat, szondakat, urruhakat (nagyja eredeti es M1:1 meretu). Kulon kiallitas foglalkozik az energiaval, ahol 300 ev termese lathato, termeszetesen mukodo formaban. De van itt IMAX mozi is es egyebb kisebb kiallitasok, makettek egesz sora. Nem tagadom annak idejen gyakori latogatoja voltam a Kozlekedesi Muzeumnak, de ez itt egy uj elmeny volt, klasszisokkal jobb targyakkal, ez persze koszonheto az elonyosebb tortenelmi fejlodesnek, mint tudjuk...
Science Museum, a kepen minden eletnagysagu!

Termeszetesen nem maradhatott ki a British Museum se, ahol a Brit Birodalom fenykoraban osszelopkodott targyak lathatok, termeszetesen ingyenesen, amire a museum kulon buszke (jo, persze, nem mindent loptak, de azert). A kiallitast 1753-ban nyitottak meg tobbsegeben Sir Hans Sloan ir-skot fizikus gyujtemenye alapjan (aki egyebkent a tejcsokit is feltalalta), hogy bemutassa az emberi tortenelmet es kulturat kezdetektol napjainkig. Teszi ezt tobb, mint 13 millio kiallitott targgyal, koztuk olyanokkal, mint az 1799-ben talalt Rosetta-ko, ami lehetove tette a hieroglifak tanulmanyozasat, leven, hogy a hieroglifak mellett gorogul is olvashato a szoveg (a ko egyebkent 1802 ota van itt kiallitva). A muzeum egyszeruen hatalmas, 94 kiallitoterem van benne es a kozepen egy csarnokkal. Tartalmaz kiallitasokat minden kontinensrol, vannak reszletgazdagabb kiallitasok, pl. az okori Egyiptomrol 7 terem van, elsosorban a mumia temara koncentralva, vagy a romai-gorog korbemutatasa 26 termen keresztul. A foldszinten kulon kiallitas van a kulonbozo meretu szobroknak (koztuk a Sfinx szakallanak egy darabja is).
Rosetta-ko, az eredeti

Termeszettudomanyi muzeum (Natural History Museum) az egyike a 3 muzeumnak, amik az Exhibition Road-on talalhatok, South Kensington-ban (a masik ketto a Science Museum es a Victoria and Albert Museum). Mondhatjuk eleg gazdag a kiallitas, ha figyelembe vesszuk, hogy a gyujtemenye 70 millio darabos es 5 nagy temakort olel fel: novenytan, rovartan, asvanytan, oslenytan es allattan. Itt volt szerencsem eloszor megcsodalni egy komplett dino csontvazat, ami eloglalja a kozponti csarnok nagyreszet. A muzeum kezdetben a British Museum reszekent uzemelt, mig 1866-ban elkezdodott egy kulonvalasi folyamat, amit tobbek kozt Charles Darwin, Alfred Russel Wallace es Thomas Henry Huxley kezdemenyeztek. Hosszas vita utan 1963-ban valt kette a ket muzeum (mondtam, hogy hosszu volt a vita!), de a neve megmaradt - British Museum (Natural History) - es csak 1992-ben nyert neveben is fuggetlenseget es lett Natural History Museum. Sokat nem tudok rola mondan, mert zaras elott erkeztunk, eppen csak bementunk szetnezni es mar ki is kellett jonni. Majd nyaron egy London7 kereteben alaposabban szetnezek (esetleg London8, ha a 7 az Imperial War Museum-beli latogatasomrol fog majd szolni).
Natural History Museum csarnoka a Diplodocus csontvazzal

Madame Tussaud viaszbabu muzeuma kihagyhatatlan londoni attrakcio, bar a 25 fontos belepo es az elojegyzes ellenere is 30 perces sorbanallas nem tul hizelgo. A muzeumban hires/hirhedt emeberek viasszobrai vannak kiallitva, elethuen megformazva es leutanozva az eredetiket, olyannyira, hogy nem szivesen lennek ejjelior! :) Azt talan mar kevesebben tudjak, hogy Madame (Marie) Tussaud elo szemly volt, aki 1761–1850 kozott elt es a halotti anyakonyvi kivonata (az eredeti, of course) megtekintheto a muzeumban. Szoval Madame Tusseaud Marie Grosholtz neven szuletett Strasbourgban, apja katona volt, aki eletet vesztette a Heteves haboruban, ket honappal a kis Marie szuletese elott. Anyja hazvezetokent dolgozott Dr. Philippe Curtius-nel, kezdetben Bernben (innen a svajci allampolgarsag), majd kesobb Parizsban. Dr. Curtius orvoskent az anatomia illusztralasara viaszmodelleket keszitett es erre megtanitotta a kis Marie-t is, aki nagy tehetseget mutatott a mestersegben. A francia forradalom idejen bortonbe vetettek es mar a hajat is leborotvaltak a guillotine-os kivegzes miatt, mikor tehetsege miatt kegyelmet kapottt es a tobbi kivegzettrol kellett halotti maszkot keszitenie, tobbek kozott Marie Antoinette-rol, Marat-rol es Robespierre-rol. 1795-ben hozzament François Tussaud-hoz, de 1802-ben Londonba megy es a napoleoni haboruk miatt nem tud visszaterni Franciaorszagba. A kovetkezo 33 evet utazassal tolti es gyujtemenyenek bemutatasaval. Vegul 1835-ben allando kiallitast nyit a Baker Streeten. 1850 aprilis 15-en hal meg 88 eves koraban.
"John Wayne jo katona volt!"

A kiallitasa 1884-ben koltozik mostani helyere. 1925-ben egy nagy tuz majdnem teljesen elpusztitja a kiallitast, nemcsak a viaszfejeket es ruhaikat, de felbecsulhetetlen erteku butorokat, festmenyeket es egyeb relikviakat is. Szerencsere azonban az ontoformak nagyresze sertetlenul megmaradt, igy 3 mulva a kiallitas ujbol megnyilhatott kibovitve egy nagy mozival es etteremmel. 1940-ben egy nemet bomba telibe talaja a mozi reszt es elpusztitja az ott kiallitott babokat, Hitler babja a keves "tulelok" egyike, ami karcolas nelkul megussza a bombat. 1958 a mozi helyen megnyilik a Nemzetkozosseg elso planetariuma. A kiallitasok rendszeresen valtoznak, mindig uj viaszbabokat adva a gyujtemenyhez. Kulon van egy Live-Show is az also szinten, ahol beoltozott elo szineszek riogatjak a latogatokat, mikozben sotet es szuk folyosokon kell botorkalni. Irto felelmetes, mikor az egyebkent is sotet es komor diszletek kozt botorkalva a sarokbol nekedront egy elmebetegnek maszkolt figura es az arcodba sikit. Illetve van egy londoni idoutazas, ami soran egy klasszikus londoni taxiban ulve vegigvisznek egy kepzeletbeli idoutazason a nagy londoni tuzvesztol napjainkig.

Ahoz kepest, hogy London az unio legnagyobb varosa es vilagviszonylatban is elokelo helyet foglal el megis eleg sok es nagy park talalhato benne. A fobb parkok, amik a Korona gondozasaban vannak es regen kizarolag az uralkodo hasznalhatta oket (kulonos esetben, uralkodoi kegy gyananant, a pornepnek is engedelyeztek a hasznalatat) ma mar nyilt parkok, amik szabadon latogathatok. Ezek a parkok a Bushy Park, The Green Park, Greenwich Park, Hyde Park, Kensington Gardens, The Regent's Park, Richmond Park, St. James's Park, Brompton Cemetery. Ezek osszessegeben mintegy 22km2(!) zold teruletet adnak hozza Londonhoz, ami azert eleg jelentos mennyiseg. Ezek kozul Brompton Cemetery, mint az a neveben is benne van egy regi temeto, amit ma leginkabb parknak hasznalnak, bar tovabbra is lehetseges a temetkezes ide kulonleges esetben.
Kensington Gardens es az Albert emlekmu

Erdekes, hogy az uralkodo osztaly mennyire ragaszkodott a parkajihoz: jol jellemzi ezt, hogy a Kensington park megnyitasa utan (marmint a koznep elott) a kiraly megkerdezte az miniszterelnokot, hogy mi lenne az ara egy esetleges ujboli bezarasnak, mire az volt a valasz, hogy a koronaja. A parkok jellemzoje a temerdek szurke mokus, akik olyan szinten nem felnek az embertol, hogy kezbol esznek, marha van az embernel mogyoro, vagy effele magvak (mondanom se kell, nalam volt, de ezt majd reszletesebben a Mit is rejt a taskam? postban kifejtem), a kulonbozo emlekmu es kisebb tavak, jelentos madarvilaggal (itt lattam eloszor fekete hattyut).

Szent Pal Katedralis, jobban mondva az V. St.Paul's Catherdal, hiszen ez mar az otodik verzio! Az elsot St. Mellitus epitette meg 604-ben es csak egy egyszeru kis kapolna volt a regi romai Diana szentely romjain. Mellitus halala utan aztan az ujraeledo pogany mozgalom annak rendje es modja szerint porig egette a templomot 675-ben. Masodjara mar kobol epult 685-ben es a viking hoditok romboltak le 961-ben, hogy aztan megkezdjek ujjaepiteset 962-ben, immar harmadszor. Egy tuzvesz soran azonban az egesz varossal egyutt megsemmisult 1067-ben. A negyedik, vagy "Regi" St. Paul epiteset rogton a tuz utan elkezdtek es kozel 200 evig tartott kisebb-nagyobb megszakitasokkal, hogy vegul 1314-re keszuljon el. Ez a katedralis az 1666-os Nagy Londoni Tuzben semmisult meg szinten a varos nagyreszevel egyetemben. A ma is lathato V. valtozat 1697. december 2-an, 32 evvel es 3 honappal Thomas Farriner sutodejenek kigyulladasa utan, minek kovetkezteben kitoro tuz 13200 hazat es 87 templomot, 44 kozintezmenyt pusztitott el, ujra megnyitotta kapuit. A kupola 108 meter magas es 3 galeriat tartalmaz: a 30 meter magasan levo Whispering (Suttogo) galeriat, a Stone galeriat es a Golden galeriat. A Suttogo galeria onnan kapta a nevet, hogy a suttogva kimondott szavakat a galeria mas pontjain is kivaloan lehet hallani, a normal beszedet viszont nem. Hires emberek nyughelye is a katedralis, itt nyugszik, tobbek kozott, Lord Nelson, Sir Winston Churchill, Lt.Col. T.E. Lawrence vagy Florence Nightingale.
Szent Pal Katedralis, az otodik

Tower Bridge a XIX. szazad masodik felere megnovekedett del-London igenyet volt hivatott kiszolgalni a Temze folyo felett. A hajoforgalom miatt azonban egy sima atkelo hid nem johetet szoba, ezert 1876-ban palyazatot irtak ki a problema mgoldasara. A mintegy 50 jelentkezo kozul vegul Joseph Bazalgette tervet fogattak el hosszas vita utan 1884-ben, aki viszont a rakovetkezo evben, erdemei elismerese mellett (lovagga utes, Institution of Civil Engineers elnoke) jobbletre szenderult, igy a munkajat John Wolfe-Barry fejezte be. A 244 meter szeles hid kozepso resze ketfele felnyithato 83 fokban, igy egy 61 meter szeles folyoso nyilik a ket 65 meter magas torony kozott. A gyalogatkelo 44 meterrel van a folyo felett. A hidat 8 ev alatt huztak fel, 70000 tonna betont es 11000 tonna acelt hasznalva fel. a kesz hidat vegul 1894. junius 30-an nyitotta meg a kesobbi VII. Edward kiraly.
Tower Bridge, mint London emblematikus latkepe

Vegezetul egy vegyes kep londoni jellegzetessegekrol, illetve furcsasagokrol. Az elso kockan egy gyalogatkelo lampaja lathato, kiegeszitve lovas atkeles kontrolljaval. Hogy ez a lovas rendoroknek lett kiteve, vagy a Hyde Parkban reggeli lovaglast vegzok kedviert, azt nem tudom. A masodik kepen a Harrods lathato esti kivilagitasban, vegul pedig a piros londoni buszok sora a megalloban.
Balrol jobbra: a lonak is piros, Harrods este (az arak is hasonloan fenyesen ragyognak...) es vegul a buszok

Es mielott a tisztelt olvaso ajultan alelna le a szekrol ekkora lexikalis tudas lattan, el kell mondjam, hogy nem keves idot forditok kutatomunkara, hogy egy-egy ilyen postot osszehozzak. Ugyhogy ismet csak megkoszonom azoknak a lelkes, de nevtelen embereknek, akik elottem mar megirtak ezeket a tenyeket es torteneteket, hogy nekem csak mazsolazgatnom kelljen kozottuk. Kulon koszonet illeti Eusebius-t a Natural History Musum kepert es Diliff-et az Albert Memorial emlekmu fotoert. A tobbi kep es szellemes szofordulat mar sajat szerzemeny...