Januar 25-en este emlekezunk a XVIII. szazadban elt nagy skot koltore, Robert Burnsre (1759 januar 25 – 1796 julius 21), aki leginkabb skot nyelven irt verseirol ismert, amivel segitett hazajnak nemzeti tudatat erositeni. Legismertebb verse talan az Auld Lang Syne, amit angolszasz orszagokban eroszeretettel enekelnek szilveszterkor, mi ballagaskor enekeltuk.
Emlekszem mikor Tony eloszor mondta, hogy lesz ez az esemeny es szivesen latnak, eloszor azt kerdeztem, hogy ismet egy ujabb angol hagyomany (ez nemsokkal a karacsonyi ebed utan tortent), de mondta, hogy igazabol ez skot, de a lenyeg, hogy lesz kaja, ugyhogy biztos jol fogom erezni magam!
Maga a Burns Night egy kicsit hasonlit a szakestekre, abban az ertelemben, hogy kotott programja van, amit a ceremoniamester vezet le. Tulajdonkeppen egy vacsorarol van szo, amit kis kozossegek toltenek el egyutt, beszelgetve, kulturaltan szorakozva.
Program es belepojegy
A jelen esetben a kis kozosseg a St.Barnabas templom gyulekezete Burnmoor-bol es tenyleg kis gyulekezet, sajat lelkeszuk sincs, ugy szokott egy atjarni a szomszedos egyhazkozsegbol. Mindenki nagyon kedves volt, a ceremoniamester kulon be is jelentette, hogy ma este kulonleges vendegunk van Magyarorszagrol, meg is tapsoltak, en meg hajlongtam.
A rogram a kovetkezo volt:
Eloszor koszontot mondott a ceremoniamester, elmondta, hogy milyen apropobol gyultunk most ossze, majd kovetkezett az asztali aldas, ami hagyomanyosan a Selkikr Grace, a koltonek tulajdonitott aldas.
The Selkirk Grace:
Some hae meat and canna eat,
And some wad eat that want it,
But we hae meat and we can eat,
Sae the Lord be thankit.
Selkirk egy telepules a skot hatar kozeleben, a VI.szazadtol lakott, erdeti neve Seleschirche, ami azt jelenti hogy Templom-az-erdoben. Nagyon sok szalon kotodik a skot tortenelemhez, itt alapitottak az elso hatarmenti apatsagot, itt kialtottak ki Skocia Vedelmezoejul William Wallace-t. Van magyar vonatkozasa is: 1856 decembereben a varoshaza erkelyerol szonokolt Kossuth az egybegyult szimpatizansoknak.
Utan a jott a leves, tradicionalis skot etel, a Scotch broth, fo alkotoresze arpa, baranyhus es zoldesegek, sokaig fozve, mig az izek teljesen ossze nem ernek. Forro pogacsaval es vajjal talaljak (es aki most magaban azt gondolja, hogy "Mintha ilyet mar evett volna hosunk!", annak igaza van: Alnwick-ban a Sanctuary etteremben ilyen levest ettem). Aki esetleg otthon ki akarja probalni, annak itt egy eredeti viktorianus recept az 1881-es Haztartasi Enciklopediabol:
Sot on the fire 4 ounces of pearl barley, with 6 quarts of salt water. When it boils skim it, and add what quantity of salt beef or fresh brisket you choose, and a marrow-bone or a fowl, with 2 pounds of either lean beef or mutton, and a good quantity of leeks, cabbages, or savoy, or you may use turnips, onions, and grated carrots; keep it boiling for at least 4 or 5 hours, but, if a fowl be used, let it not be put in till just time enough to bring it to table when well done, for it must be served separately.
A leves utan jott a foetel, a Haggis! Szinten skot etel, sot nemzeti etel, ugyhogy volt kulon koszonto, talcan korbehordoztak, hogy mindenki megcsodalhassa, aztan talaltak krumplipurevel, fott borsoval, kolbasszal es feherrepa purevel. Termeszetesen nem hianyozhatott az elmaradhatatlan gravy szosz sem. En nagyon rakattantam, mar itthon is van granulatumban, csak forro vizet kell hozza adnom es kesz is a suru martas, minden azzal locsolok meg.
A Haggis olyasmi mint a hurka a kovetkezo osszetevokkel: baranysziv, -tudo es -maj, piritott hagyma, zab, birkafaggyu (ettol lesz olyan "ellenallhatatlan" az illata!) csontlevel es fusszerekkel osszedolgozva. Ezt az egeszet birkagyomorba toltik es 3 oraig fozik. Ez igy persze eleg gusztustalannak hat, meg az illata - bocsanat, az nem illat, hanem szag, meghozza eleg eroteljes (es amikor azt mondom eroteljes, akkor ugy ertem, hogy gyomorkavaro) - is eleg eros, de az ize az meglepoen jo! A melle fogyasztott pohar fuszeres vorosborral kimondottal izlet. Persze nagyobb, mint a hurka, ez kb. 50 cm hosszu, legalabb 15 cm atmeroju henger volt, pattanasig fozve, ugyhogy mikor a ceremoniamester a koszonto alatt megbokte a kessel, reccsent egyett a jelenlevok tetszesere. Felszolgallaskor egyebkent kiveszik a gyomorbol, csak a "tolteleket" kapjuk.
A foetel utan jott a dessert, szinten skot, Tipsy Laird, ami egy gyumolcsos, tejsodos, piskotas etel (a piskotat termeszetesen whisky-be aztatjak), szinten nagyon finom volt.
Volt kviz jatek Skociarol, meg tombola, amin nyertem egy Twilight csokit Tony nagy banatara, mert elotte megmondta, hogy eddig minden evben legalabb ketszer huztak ki a szamat, szoval ha most nem fog nyerni, akkor az miattam lesz, mert elatkoztam a szerencsejet. Mikor mar csak ket ajandek volt hatra, akkor mondtam neki, hogy az a ketto biztos az ove lesz, mire mondta, hogy o is ezt mondogatja magaban! :) Sajna neki, az en szamomat huztak, ugyhogy nagy taps kozepette en vehettem at a csokit (ami egyebkent mentas).
A vegen volt egy kis kave, tea, skot sajttal egy kis zabpogacsaval, vajjal. Zarasnal mindenki felallt es ittunk a kiralyore egy aldast. Erdekes volt, mert latszott, hogy ok komolyan gondoltak. Vegul osszekapszkodva elenekeltuk az Auld Lang Syne elso verszakat, amit indulas elott itthon gyorsan megtanultam, igy en is veluk tudtam enekelni.
Bucsuzaskor sokan odajottek beszelgetni, hogy hogy ereztem magam, meghivtak a tovabbi alkalmakra (rendszeresen kirandulnak szerte az orszagba) es rendezvenyekre.