London 4

Ismet volt szerencsem par napot Londonban tolteni, ugyhogy frissitem a kis kalauzomat. Elmeletileg van London 3 is, de ne keressetek a bejegyzesek kozott, mert az csak egy rovid latogatas volt, mikor jottem vissza december elejen.

Az ido kellemes volt, tobbnyire napos, meleg 12C, eso csak egyszer esett, de az is inkabb csak szemerkeles volt, igazabol ezt nem is esonek hivom, csak paras levegonek.

Eloszor nehany ejszakai felvetel kozvetkezik a Clock Tower-rol (Oratorony), amit tevesen Big Ben-nek hivnak es a parlament eszakkeleti oldalan talalhato. Es hogy akkor mi a Big Ben? Nos, a toronyban levo legnagyobb harang neve. A parlament epulete egyebkent viszonylag uj, a regi 1834 oktober 22-en ejszaka leegett. Az uj parlament terveit Charles Barry keszitette Augustus Welby Northmore Pugin segitsegevel. Barry klasszicista stilusban tervezte az epuletegyuttest, mig Pugin gotikus stilusban a disziteseket, belso reszeket es az oratornyot. A fennmaradt iratok tanusaga szerint Pugin erre a munkajara volt a legbuszkebb. A torony 96,3 meter magas es a az oralapok 55 meterre vannak a foldtol. A talajszerkezet miatt a torony durvan 220mm-t dol ENY iranyban az oralapok magassagaban. Maga az ora a vilag legnagyobb 4 oras tornya volt, mig fel nem epult az Allen-Bradley oratorony Milwaukee-ban, Wisconsin allamban. Az oramutato 2,7m, a percmutato 4,3m hosszu. Minden oralap aljara aranyozott betukkel a kovetkezok vannak irva: DOMINE SALVAM FAC REGINAM NOSTRAM VICTORIAM PRIMAM, ami a latinul nem tudok kedviert leforditva annyit tesz, hogy "O Istenunk, tartsd meg biztonsagban a mi elso Viktoria kiralynonket!". Erdekes, hogy a Big Ben-nek hivott harangot (bar hivatalosan soha nem kereszteltek meg) 1856 aprilis 10-en ontottek Stockton-on-Tees varoskaban. A harang azonban mukodese soran megrepedt a racsapo kalapacstol es igy ujra kellett onteni, amire a Whitechapel Bell Foundry-ban kerult sor, London East-End negyedeben. Erdemes tudni errol a cegrol, hogy szerepel a Guinness konyvben, mint a legregebben uzemelo cegek egyike. Es hogy mit jelent a legregibb? Nos azt, hogy egeszen 1420-ig vissza tudja vezetni mukodoset. Szoval egy kb. 600 eve mukodo cegrol beszelunk...Egeszen elkepeszto! Az amerikai Philadelphia-ban levo "Szabadsag harangja"-t is itt ontottek 250 evvel ezelott (bovebben itt: http://www.whitechapelbellfoundry.co.uk).
Az Oratorony ejszaka

Az ora megbizhatosagarol is hires, koszonhetoen a jol megtervezett es megepitett oraszerkezetnek (Edmund Beckett Denison munkaja). A mondas, hogy "putting a penny on" abban az ertelemben, hogy lassits le, onnan ered, hogy az inga egy kis doboz regi ermet (penny-ket) tartalmaz es a pennyk szamanak megvaltoztatasaval megvaltozik az inga lengesi ideje is a kozismert T=2*pi*SQR(l/g) keplet alapjan, ahol l az inga hossza a fuggesztesi ponttol az inga tomegkozeppontjaig, g pedig a nehezsegi gyorsulas itt a foldon (de minek is magyarazom, ha ez kozismert?). Szoaval a lenyeg az, hogy egy penny napi kb. 0,4mp-el valtoztatja meg az ora sebesseget (tehat hozzaadva egy pennyt, lassul az inga). Nehany erdekesseg: 1962 szilveszter ejszakajan a heves havazas miatt lassitott az ora, igy kozel 10 perc kesessel harangozta be az uj evet, valamint Japanban minden oktatasi intezmeny, a bolcsodetol az egyetemekig, a Big Ben orajelzo hangjat hasznalja becsongetes jelzonek.

London Eye, masneven a Millenium Kerek, London egyik legujabb es legnepszerubb fizetos latvanyassaga, evi 3,5 millio latogatot vonz, jegyet pedig elore kell foglalni, hogy felferjen az ember. 135 meterre magasodik a folyo fole, 32 legkondicionalt kapszulat tartalmaz, amiben 25 ember fer el egyszerre.
London Eye, szinten ejszaka

A ki- es beszallashoz a kerek nem all meg, mert olyan lassu a forgasi sebessege (26 cm/mp, kozel 30 perc egy teljes fordulat), hogy erre nincs szukseg.

Az ANZAC (Australian and New Zealand Army Corps) emlekmu a Wellington diadalivtol kisse jobbra talalhato es az ausztraliai es uj-zelandi katonaknak allit emleket, akik reszt vettek az elso es masodik vilaghaboruban. Onmagaban egy haborus emlekmu nem jelentene okot arra, hogy kulon emlitest tegyek rola, de a kepet elnezve biztos mindenki megerti, hogy miert tettem be megis. Amint meglattam, azonnal egy bizonyos emlekmu ugrott be rola, aminek az elokesziteseben/kivitelezeseben annak idejen aktivan reszt vettem magam is.
Az ANZAC emlekmu, ugye hogy ismeros?

Sherlock Holmes egy kitalalt regenyfigura a XIX. szazad vegerol, XX. szazad elejerol, aki 1887-ben jelent meg eloszor hivatalosan a nagykozonseg elott a Beeton's Christmas Annual ujsagban. A szerzo a skot Sir Arthur Conan Doyle iro es orvos. Hose hires volt levezeteseirol es kovetkezteteseirol, valalmint az akkor modernnek szamito rendori eszkozok alkalmazasarol. Doyle 4 onallo regenyt es 56 rovid tortenetet irt Holmes foszereplesevel egeszen az 1930-as halalaig. Az irasok az 1878-tol az 1903-ig tarto idoszakot olelik fel, az utolso iras 1914-ben jatszodik. A nagy nepszerusegre valo tekintettel nem csoda, ha egy komplett haz van berendezve a Baker Street 221b szam alatt, ahol Sherlock Holmes es Doctor Watson eltek 1881-1904 kozott, legalabbis a regenyben. A viktorianus haz egyebkent 1815-ben epult es a kormany tulajdonaban van, hogy megorizze epiteszeti es kulturalis oroksegkent. Kulon be van rendezve Dr. Watson szobaja (2. emelet, hatul, kialtas egy kis udvarra) es Mrs Hudson szobaja is, aki fozott es takaritott a ket kepzeletbeli szemelyre (ebbol kovetkezik termeszetesen, hogy Mrs Hudson is csak a kepzelet szulte szemely).
A soha nem letezett detektiv lakasa a Baker Streeten

A kiallitason kezzel irott naploreszleteket es feljegyzeseket is meg lehet tekinteni, szinten fiktiv az egesz, de ugy latszik van eleg bolod ember, hogy megfizesse a 6 fontos belepojegyet. Habar, ha lenne egy hasonlo StarWars kiallitas, lehet, hogy megneznem, bar inkabb csak a technikai kutyuk miatt, kulonosebben nem erdekelne, hogy Luke Skywalker mit reggelizett farmergyerekkent, vagy nem bongesznem Grand Moff Wilhuff Tarkin kormanyzo naplojat ("Aprilis 12: Kedves Naplom! Ma nagyon gonosz dolgot tettem: elpusztitottam az Alderaan bolygot. Viszont a Halalcsillag popecul mukodik!").

Erdekes, hogy bar Holmes mint szereplo kitalalt szemely, megis valos emberrol lett mintazva, legalabbis Doyle minden alkalommal, ha kerdeztek, azt mondta, hogy a figurat Joseph Bell-rol mintazta, aki egyetemi tanar volt az Edinburgh-i Egyetemen.

A tudomany es technika muzeuma (Science Museum) egy ingyenesen latogathato attrakcio Londonban (Andris sajnalhatod, hogy annak idejen ezt kihagytuk, hihetetlen volt!). A muzeum elodjet 1857-ben alapitotta Bennet Woodcroft, aki az 1851-es Vilagkiallitasrol mentett meg anyagokat. Kezdetben resze volt a Del-Kensigtoni Museumnak (a mai Viktoria es Albert Muzeum), majd kesobb kulonvalt es vegul 1885-tol onalloan mukodik. A kollekcio kozel 300000 darabos es olyan ritkasagok vannak benne, mint Robert Stephenson Rocket nevu gozmozdonya (amit egyebkent Newcastle-ben epitettek 1829-ben), vagy Christopher Blackett reszere gyartott Pofogo Vili (Puffing Billy, szinten Newcastle, 1813-14 es a legregibb maig mukodo gozlokomotiv), esetleg az ora, amit 10000 eves mukodesre terveztek es 1999 dec. 31-en indult el? De emlithetnem meg az elso vilaghaboruban hasznalt Avro 504K ketfedels gepet, V-2-es raketat, amivel annak idejen Londont bombaztak a nemetek, az Apollo 10 urhajo parancsnoki modulja 1969-bol. Van egy szep kiallitas, ami bemutatja azokat a talalmanyokat, amik sorra szulettek az 1750-2000-ig tarto idoszakban. Egy masik kiallitas kizarolag az urnek szenteli magat es lathatunk raketakat, muholdakat, szondakat, urruhakat (nagyja eredeti es M1:1 meretu). Kulon kiallitas foglalkozik az energiaval, ahol 300 ev termese lathato, termeszetesen mukodo formaban. De van itt IMAX mozi is es egyebb kisebb kiallitasok, makettek egesz sora. Nem tagadom annak idejen gyakori latogatoja voltam a Kozlekedesi Muzeumnak, de ez itt egy uj elmeny volt, klasszisokkal jobb targyakkal, ez persze koszonheto az elonyosebb tortenelmi fejlodesnek, mint tudjuk...
Science Museum, a kepen minden eletnagysagu!

Termeszetesen nem maradhatott ki a British Museum se, ahol a Brit Birodalom fenykoraban osszelopkodott targyak lathatok, termeszetesen ingyenesen, amire a museum kulon buszke (jo, persze, nem mindent loptak, de azert). A kiallitast 1753-ban nyitottak meg tobbsegeben Sir Hans Sloan ir-skot fizikus gyujtemenye alapjan (aki egyebkent a tejcsokit is feltalalta), hogy bemutassa az emberi tortenelmet es kulturat kezdetektol napjainkig. Teszi ezt tobb, mint 13 millio kiallitott targgyal, koztuk olyanokkal, mint az 1799-ben talalt Rosetta-ko, ami lehetove tette a hieroglifak tanulmanyozasat, leven, hogy a hieroglifak mellett gorogul is olvashato a szoveg (a ko egyebkent 1802 ota van itt kiallitva). A muzeum egyszeruen hatalmas, 94 kiallitoterem van benne es a kozepen egy csarnokkal. Tartalmaz kiallitasokat minden kontinensrol, vannak reszletgazdagabb kiallitasok, pl. az okori Egyiptomrol 7 terem van, elsosorban a mumia temara koncentralva, vagy a romai-gorog korbemutatasa 26 termen keresztul. A foldszinten kulon kiallitas van a kulonbozo meretu szobroknak (koztuk a Sfinx szakallanak egy darabja is).
Rosetta-ko, az eredeti

Termeszettudomanyi muzeum (Natural History Museum) az egyike a 3 muzeumnak, amik az Exhibition Road-on talalhatok, South Kensington-ban (a masik ketto a Science Museum es a Victoria and Albert Museum). Mondhatjuk eleg gazdag a kiallitas, ha figyelembe vesszuk, hogy a gyujtemenye 70 millio darabos es 5 nagy temakort olel fel: novenytan, rovartan, asvanytan, oslenytan es allattan. Itt volt szerencsem eloszor megcsodalni egy komplett dino csontvazat, ami eloglalja a kozponti csarnok nagyreszet. A muzeum kezdetben a British Museum reszekent uzemelt, mig 1866-ban elkezdodott egy kulonvalasi folyamat, amit tobbek kozt Charles Darwin, Alfred Russel Wallace es Thomas Henry Huxley kezdemenyeztek. Hosszas vita utan 1963-ban valt kette a ket muzeum (mondtam, hogy hosszu volt a vita!), de a neve megmaradt - British Museum (Natural History) - es csak 1992-ben nyert neveben is fuggetlenseget es lett Natural History Museum. Sokat nem tudok rola mondan, mert zaras elott erkeztunk, eppen csak bementunk szetnezni es mar ki is kellett jonni. Majd nyaron egy London7 kereteben alaposabban szetnezek (esetleg London8, ha a 7 az Imperial War Museum-beli latogatasomrol fog majd szolni).
Natural History Museum csarnoka a Diplodocus csontvazzal

Madame Tussaud viaszbabu muzeuma kihagyhatatlan londoni attrakcio, bar a 25 fontos belepo es az elojegyzes ellenere is 30 perces sorbanallas nem tul hizelgo. A muzeumban hires/hirhedt emeberek viasszobrai vannak kiallitva, elethuen megformazva es leutanozva az eredetiket, olyannyira, hogy nem szivesen lennek ejjelior! :) Azt talan mar kevesebben tudjak, hogy Madame (Marie) Tussaud elo szemly volt, aki 1761–1850 kozott elt es a halotti anyakonyvi kivonata (az eredeti, of course) megtekintheto a muzeumban. Szoval Madame Tusseaud Marie Grosholtz neven szuletett Strasbourgban, apja katona volt, aki eletet vesztette a Heteves haboruban, ket honappal a kis Marie szuletese elott. Anyja hazvezetokent dolgozott Dr. Philippe Curtius-nel, kezdetben Bernben (innen a svajci allampolgarsag), majd kesobb Parizsban. Dr. Curtius orvoskent az anatomia illusztralasara viaszmodelleket keszitett es erre megtanitotta a kis Marie-t is, aki nagy tehetseget mutatott a mestersegben. A francia forradalom idejen bortonbe vetettek es mar a hajat is leborotvaltak a guillotine-os kivegzes miatt, mikor tehetsege miatt kegyelmet kapottt es a tobbi kivegzettrol kellett halotti maszkot keszitenie, tobbek kozott Marie Antoinette-rol, Marat-rol es Robespierre-rol. 1795-ben hozzament François Tussaud-hoz, de 1802-ben Londonba megy es a napoleoni haboruk miatt nem tud visszaterni Franciaorszagba. A kovetkezo 33 evet utazassal tolti es gyujtemenyenek bemutatasaval. Vegul 1835-ben allando kiallitast nyit a Baker Streeten. 1850 aprilis 15-en hal meg 88 eves koraban.
"John Wayne jo katona volt!"

A kiallitasa 1884-ben koltozik mostani helyere. 1925-ben egy nagy tuz majdnem teljesen elpusztitja a kiallitast, nemcsak a viaszfejeket es ruhaikat, de felbecsulhetetlen erteku butorokat, festmenyeket es egyeb relikviakat is. Szerencsere azonban az ontoformak nagyresze sertetlenul megmaradt, igy 3 mulva a kiallitas ujbol megnyilhatott kibovitve egy nagy mozival es etteremmel. 1940-ben egy nemet bomba telibe talaja a mozi reszt es elpusztitja az ott kiallitott babokat, Hitler babja a keves "tulelok" egyike, ami karcolas nelkul megussza a bombat. 1958 a mozi helyen megnyilik a Nemzetkozosseg elso planetariuma. A kiallitasok rendszeresen valtoznak, mindig uj viaszbabokat adva a gyujtemenyhez. Kulon van egy Live-Show is az also szinten, ahol beoltozott elo szineszek riogatjak a latogatokat, mikozben sotet es szuk folyosokon kell botorkalni. Irto felelmetes, mikor az egyebkent is sotet es komor diszletek kozt botorkalva a sarokbol nekedront egy elmebetegnek maszkolt figura es az arcodba sikit. Illetve van egy londoni idoutazas, ami soran egy klasszikus londoni taxiban ulve vegigvisznek egy kepzeletbeli idoutazason a nagy londoni tuzvesztol napjainkig.

Ahoz kepest, hogy London az unio legnagyobb varosa es vilagviszonylatban is elokelo helyet foglal el megis eleg sok es nagy park talalhato benne. A fobb parkok, amik a Korona gondozasaban vannak es regen kizarolag az uralkodo hasznalhatta oket (kulonos esetben, uralkodoi kegy gyananant, a pornepnek is engedelyeztek a hasznalatat) ma mar nyilt parkok, amik szabadon latogathatok. Ezek a parkok a Bushy Park, The Green Park, Greenwich Park, Hyde Park, Kensington Gardens, The Regent's Park, Richmond Park, St. James's Park, Brompton Cemetery. Ezek osszessegeben mintegy 22km2(!) zold teruletet adnak hozza Londonhoz, ami azert eleg jelentos mennyiseg. Ezek kozul Brompton Cemetery, mint az a neveben is benne van egy regi temeto, amit ma leginkabb parknak hasznalnak, bar tovabbra is lehetseges a temetkezes ide kulonleges esetben.
Kensington Gardens es az Albert emlekmu

Erdekes, hogy az uralkodo osztaly mennyire ragaszkodott a parkajihoz: jol jellemzi ezt, hogy a Kensington park megnyitasa utan (marmint a koznep elott) a kiraly megkerdezte az miniszterelnokot, hogy mi lenne az ara egy esetleges ujboli bezarasnak, mire az volt a valasz, hogy a koronaja. A parkok jellemzoje a temerdek szurke mokus, akik olyan szinten nem felnek az embertol, hogy kezbol esznek, marha van az embernel mogyoro, vagy effele magvak (mondanom se kell, nalam volt, de ezt majd reszletesebben a Mit is rejt a taskam? postban kifejtem), a kulonbozo emlekmu es kisebb tavak, jelentos madarvilaggal (itt lattam eloszor fekete hattyut).

Szent Pal Katedralis, jobban mondva az V. St.Paul's Catherdal, hiszen ez mar az otodik verzio! Az elsot St. Mellitus epitette meg 604-ben es csak egy egyszeru kis kapolna volt a regi romai Diana szentely romjain. Mellitus halala utan aztan az ujraeledo pogany mozgalom annak rendje es modja szerint porig egette a templomot 675-ben. Masodjara mar kobol epult 685-ben es a viking hoditok romboltak le 961-ben, hogy aztan megkezdjek ujjaepiteset 962-ben, immar harmadszor. Egy tuzvesz soran azonban az egesz varossal egyutt megsemmisult 1067-ben. A negyedik, vagy "Regi" St. Paul epiteset rogton a tuz utan elkezdtek es kozel 200 evig tartott kisebb-nagyobb megszakitasokkal, hogy vegul 1314-re keszuljon el. Ez a katedralis az 1666-os Nagy Londoni Tuzben semmisult meg szinten a varos nagyreszevel egyetemben. A ma is lathato V. valtozat 1697. december 2-an, 32 evvel es 3 honappal Thomas Farriner sutodejenek kigyulladasa utan, minek kovetkezteben kitoro tuz 13200 hazat es 87 templomot, 44 kozintezmenyt pusztitott el, ujra megnyitotta kapuit. A kupola 108 meter magas es 3 galeriat tartalmaz: a 30 meter magasan levo Whispering (Suttogo) galeriat, a Stone galeriat es a Golden galeriat. A Suttogo galeria onnan kapta a nevet, hogy a suttogva kimondott szavakat a galeria mas pontjain is kivaloan lehet hallani, a normal beszedet viszont nem. Hires emberek nyughelye is a katedralis, itt nyugszik, tobbek kozott, Lord Nelson, Sir Winston Churchill, Lt.Col. T.E. Lawrence vagy Florence Nightingale.
Szent Pal Katedralis, az otodik

Tower Bridge a XIX. szazad masodik felere megnovekedett del-London igenyet volt hivatott kiszolgalni a Temze folyo felett. A hajoforgalom miatt azonban egy sima atkelo hid nem johetet szoba, ezert 1876-ban palyazatot irtak ki a problema mgoldasara. A mintegy 50 jelentkezo kozul vegul Joseph Bazalgette tervet fogattak el hosszas vita utan 1884-ben, aki viszont a rakovetkezo evben, erdemei elismerese mellett (lovagga utes, Institution of Civil Engineers elnoke) jobbletre szenderult, igy a munkajat John Wolfe-Barry fejezte be. A 244 meter szeles hid kozepso resze ketfele felnyithato 83 fokban, igy egy 61 meter szeles folyoso nyilik a ket 65 meter magas torony kozott. A gyalogatkelo 44 meterrel van a folyo felett. A hidat 8 ev alatt huztak fel, 70000 tonna betont es 11000 tonna acelt hasznalva fel. a kesz hidat vegul 1894. junius 30-an nyitotta meg a kesobbi VII. Edward kiraly.
Tower Bridge, mint London emblematikus latkepe

Vegezetul egy vegyes kep londoni jellegzetessegekrol, illetve furcsasagokrol. Az elso kockan egy gyalogatkelo lampaja lathato, kiegeszitve lovas atkeles kontrolljaval. Hogy ez a lovas rendoroknek lett kiteve, vagy a Hyde Parkban reggeli lovaglast vegzok kedviert, azt nem tudom. A masodik kepen a Harrods lathato esti kivilagitasban, vegul pedig a piros londoni buszok sora a megalloban.
Balrol jobbra: a lonak is piros, Harrods este (az arak is hasonloan fenyesen ragyognak...) es vegul a buszok

Es mielott a tisztelt olvaso ajultan alelna le a szekrol ekkora lexikalis tudas lattan, el kell mondjam, hogy nem keves idot forditok kutatomunkara, hogy egy-egy ilyen postot osszehozzak. Ugyhogy ismet csak megkoszonom azoknak a lelkes, de nevtelen embereknek, akik elottem mar megirtak ezeket a tenyeket es torteneteket, hogy nekem csak mazsolazgatnom kelljen kozottuk. Kulon koszonet illeti Eusebius-t a Natural History Musum kepert es Diliff-et az Albert Memorial emlekmu fotoert. A tobbi kep es szellemes szofordulat mar sajat szerzemeny...