Hosszu ido utan ismet messzebbre sikerult eljutnom a Fedezze fel Angliat egy nap alatt! program kereteben. Az ilyen utazas legnehezebb resze kivalasztani az uticelt, egyfelol nem lehet tul messze se, hiszen egy nap alatt kell megjarni, masreszt eleg erdekesseget kell rejtenie, hogy erdemes legyen oda elmenni (mondjuk itt ez nem tul nehez). Mindenkeppen messzebbre akartam menni, ezert egyszeruen a GoogleEarth segitsegevel huztam egy durvan 60 merfold sugaru kort Newcastle korul es azon belul probaltam talalni valamit. Termeszetesen en kb. 100 km sugaru kort rajzoltam, de jolesett leirni a birodalmi mertekegyseget.
Errol jut eszembe, hogy a heten ejszakas voltam (vegre) es volt egy regi rajz, amin inch-be voltak megadva a szamok es mindent at kellett szamolni mm-be. Altalaban mm-t hasznalunk, de neha a regebbi rajzokon elofordul inch is. A legregibb rajz, ami a kezem koze kerult, egy 1964-es Linde rajz, termeszetesen azon is minden mertekegyseg ilyesmi volt, hogy 9 egesz 11/32-ed inch, meg ilyen hulyesegek. Vert izzad az ember meg ezeket atvaltogatja. Foleg azert, mert konnyen ossze lehet zavarodni, ha az ember fejbe akar osszeadni 4 egesz 3/8-ot, 9 egesz 11/32-et es 5 egesz 9/16-ot! :) Az utakon egyebkent merfoldben van feltuntetve a tavolsag es mellette kicsiben ott a km is. Mindegy, innen volt bennem a regi mertekegyseg. Mondjuk mikor Darren odajott dumalni es megkerdezte, hogy min gorcsolok, mondtam, hogy a hulye incheiteket probalom atvaltani, akkor mondta, hogy ja, tiszta hulyeseg, hogy mas egysegeket hasznalunk, ahelyett, hogy egysegesitenenk. Az inch, yard, merfold, pint, font ezek mar mennek, de pl. multkor Tony mondja, hogy fogyokurazott es leadott fel stone-t. Namost a stone az alapbol kovet jelent, illetve tudom, hogy az is egy birodalmi mertekegyseg, de atvaltani nem tudom, ezert kozbekerdeztem, hogy az mennyi kg-ban? Mire a Tony is elgondolkozott, hogy 1 stone az 14 font (pound) ami olyan 6-7kg kozott lehet (egeszen pontosan 6.35029318kg). Szoval fogyott 3 kg-ot.
Visszaterve a 100km-es korre, sikerult talalnom nehany varost, azok kozul a valasztasom vegul Carlisle-re (ejtsd: kárlájl, veletlenul pont ugy ahogy egyebkent is ejtened...) esett, bar Gretna Green is sokaig versenybe volt (igen, AZ a Gretna Green...). A tavolsag 90 km, szinte egyetlen vonalban nyugati iranyba, majdnem Anglia masik partjaig. A vonat 1 ora 20 perc alatt tette meg a tavot es csak a MetroCenternel, Prudhoe-nal, Hexham-ben es Haltwhistle-ben allt meg. Egy sima ket kocsis BzMot szeru vonat, meglehetosen igenyes kialakitassal. Lehetett vasarolni sima jegyet (Adult Single v. Open) 11,60-ert (a Single aznapra szol, az Open szabadon felhasznalhato) vagy menettertit (Cheap Day Ticket) 12,90-ert. Nyilvan az utobbi mellett dontottunk (Balint pont szabadnapos volt es o is jott felfedezni). A jegyet az allomasnal levo kb. 10 automatabol lehet megvasarolni bankkartyaval fizetve. Gyors, egyszeru, pontos, szinte nem is ertem, hogy mas orszagokban miert nem ezt a rendszert hasznaljak. Termeszetesen van 3 ablakos penztar is, ha valaki erdeklodne is, plussz a jegyet a vonaton is meg lehet venni a kallertol, kulon rafizetes nelkul, hiszen itt nem feltetelezik fel rolad, hogy csalni akarsz. Tudom, neha ugy tunhet mintha utalnam Magyarorszagot, pedig nem is: egyszeruen csak nem ertem, hogy miert nem lehet ott is igy mukodtetni a dologokat? Miert van az, hogy itt minden egyszerubb, minden ertem van, minden szolgaltato az en kegyeimet keresi? Miert van az, hogy az eladok mindig mosolyognak, mindig kedvesek, hogy a bankba ha csak 5 percet kell varakoznom mar elnezest kernek, hogy feltartanak? Mindegy, szoval az allomas is meglehetosen kulturalt, a kiszolgallas pedig elsorendu. Valamelyik reggel lehult a levego +2 fokra es mar fel volt szorva az osszes lepcso es jarda. Mi az a plussz, ami lehetove teszi, hogy ilyeneket gordulekenyen, elore meg lehessen csinalni? Mert ezek szerint nem kell megvarni a havat es a jeget!
Az ido nagyon szep volt, sutott a nap hetagra, a levego kb. 5 fokos volt. A taj szokas szerint gyonyoru, egyszeruen nem lehet vele betelni! Minden legelo szepen elvalasztva vagy sovennyel, vagy derkmagas kokeritessel, az allatok szabadon legelesznek, tobbnyire birkak, de lattunk lovakat es tehenetekt is. Erdekes, hogy nem volt egyenletes a taj, sot kicsit kusza benyomast is kelltett, de a jo ertelemben: nem voltak mertani pontossagal felosztva a foldek, nem voltak legyalulva a kisebb dombok, talan pont emiatt tunt emberinek es osinek. Siman el tudom kepzelni, hogy 100 vagy 200 evvel ezelott ugyanigy nezett ki minden (leszamitva a villanypoznakat persze).
Elsuhano tajkep, az utolso kettot en csinaltam a vonat ablakbol
Tartva a menetidot, percre pontosan haromnegyed 11-re megerkeztunk Carlisle-ba. Legnagyobb telepules Cumbria tartomanyban, Eszak-Nyugat Angliaba, az Eden, Caldew, es Petteril folyok talalkozasanal. Fontos kereskedovaros 115km-re eszakra Lancastertol, 145km-re delre Glasgowtol es 150km-re delnyugatra Edinburgh-tol. Errol jut eszembe, hogy most vagyok a legmesszebb Budapesttol, haztol-hazig kb. 1732km. Varosrol tudni erdemes, hogy hatarmenti varoskent a tortenelemben hol ugy emlegettek, mint az utolso angol varos Skocia elott, vagy, ha tortenelem sodra ugy hozta, akkor az utolso skot varos Anglia elott. Ebbol sejtheto, hogy mar a kezdetektol katonai jelentoseggel birt, az 1092-ben II. "Voros" Vilmos kiraly, aki maig tisztazatlan halalarol kozismert leginkabb, altal epitetett var a mai napig nagyjabol teljes egeszben megvan. A varosnak persze csak a belso, osi, reszet neztuk meg, ami a varfalon belul talahato, de az mai napig megorizte akkori arculatat, mint ahogy ezt a varban levo makatt segitsegevel meg is tapasztaltunk. A foter es a kornyezo hazak a XVII-XVIII szazadbol valok, fagerendas berakassal. Van egy hatalmas fedett vasarcsarnok is, bar ez eleg modern, de jol illeszkedik a belvaroshoz.
Varoskep, kozepen a makett a XVII. szazadi allapotokat mutatja
Azert nehany szo essek arrol a halalesetrol is, nehogy barkiben kerdesek maradjanak. A tortenet szerint a kiraly vadaszni ment kiseretevel az erdobe, ahol aztan szetvaltak kisebb csoportokra, a kiralyal egyedul Walter Tirel, egy normann nemes tarott. A kiralyt akkor lattak elve utoljara. Eddig mint egy jobb krimi, nem? A holtestet masnap talalta meg egy szenegeto, bizonyos Purkis nevu, tudejeben egy nyilvesszovel (marmint a kiraly tudejeben volt a vesszo nem Purkisseben). A holttesttel senki sem foglalkozott, abban az idoben ha meghalt a kiraly, vele halt a jog is, ugyhogy mindenki sietve hazatert birtokainak vedelmeben, uj kiralyt koronazni, raadasul Vilmost szinte mindenki gyulolte, ugyhogy vegul a szenegeto vittel el a holtestet egy talicskan Winchester Katedralisba, ahol a szerzetesek gyorsan elkapartak. Kesobb a torony osszedolt a monda szerint azert mert a kiralyt ily dicstelen modon temettek el. Mindenesetre Purkis kb. fel hektar foldet kapott es leszarmazottai meg a XIX. szazadban is ott eltek, sot allitolag birtokukban volt a taliga tiszafabol keszult tengelye is. Tirel, a fo gyanusitott, soha nem kerult elo, azonnal elmenekult Angliabol es meg abban az evben meghalt a Szentfoldon. Olyan tortenetek keringenek, hogy Tirel egy szarvasra lott, de a nyilvesszo visszapattant egy farol es sebezte meg halalosan a kiralyt. Egy masik szerint a kiraly valamiert lehajolt a bozotba, Tirel pedig a voros hajat mokusnak nezte es ralott. Nyilvan. Azonban szazadokkal kesobb inkabb hajlamosak vagyunk azt feltetelezni, hogy a kiraly halalaban a legnagyobb szerepet az occse, Henry jatszotta, mivel o volt az aki a legnagyobbat profitalta a vadaszbalesetbol (ez persze nem menti fel Tirel, aki gyors menekulesevel eppen nem artattlansagat bizonyitotta).
De hagyjuk a regmultat es terjunk vissza a jelenbe, csak azert hogy ismet fejest ugorjunk a multba, hiszen az elso ittlakok kelta hadurak voltak, akiket a romaik valtottak (ertsd: uztek el, illetve romanizaltak) es emeltek itt eroditmenyt Luguvalium neven. Az elso kettot meg fabol epitettek i.sz.72/73-ban, majd 103-105-ben, vegul kobol i.sz.165-ben, ami a kesobbi telepules kozpontja lett. A legenda szerint Artur kiraly es kedvenc udvari varazsloja, Merlin is megszalltak itt.
A var kivulrol, eloszor tavolabbrol, aztan kozelebbrola fobejarat
Helyzetebol adodoan a varat rendszeresen ostromoljak, legutoljara 1745-ben. Raboskodott itt Stuart Maria skot kiralyno is, ma pedig a King's Own Royal Border Regiment szallashelye, a kulonbozo epuletek hires csatak helyszineinek neveit viselik: Ypres, Ardennes, stb. A var egyebkent csak egy 2 szintes lakotorny kiszolgallo epuletekkel korulveve. Annak idejen kb. 200 ember elszallasolasat lehett itt megoldani. Ma a kiszolgallo epuletekbe muzeumok vannak berendezve, ahol regeszeti illetve katonai kiallitast lehet megnezni. Engem persze az utobbi erdekelt, eleg jol berendezett muzeum volt, vegigvitte a tortenelmet, rengeteg fegyverrel, valosaghu abrazolassal (beoltoztetett babukkal, berendezett helyisegekkel, az angolok ezt nagyon szeretik).
El is felejtettem mondani, hogy itt vegre alkalmam volt hasznalni az English Heritage tagsagi kartyamat es ingyen mehettem be 4,20 helyett. Egyebkent csak a kedvesseg: a penztarnal az elado megmutatja a mindehol kaphato, adott helyrol szolo rendkivul igenyes, szines ujsagot, ami bemutatja kepekkel es grafikakkal gazdagon ilusztralva a hely tortenelmet a regmulttol napjainkig. Olyan 3-5 font korul lehet megvasarolni, de mivel en az internetet hasznalom info gyujtesre, ezert kulonosebben nem erdeklnek ezek, tehat mondtam, hogy koszonom, azt nem kerem. Ennek ellenere, mikor megkaptuk a jegyeket, kinyitotta a fuzetet es az abban levo terkep segitsegevel elmagyarazta, hogy merre erdemes bejarnunk a varat, mit nezzunk meg feltetlenul, stb. Termeszetesen barmit lehet fotozni ingyen.
Ket kep a muzeumbol: az elson az asztal, a masodikon a burmai kiallitas egy tarloja lathato (ezekrol mindjart bovebben)
A kiallitason volt egy resz, ami Burmarol szolt, illetve Anglia tavol-keleti szerepleserol a masodik vilaghaboruban. Nekem eddig errol a korszakrol leginkabb a MOHAA: Pacific Assault jatek jelentette az informacio-forrast, persze szamtalan konyvvel egyutt, de dobbenetes volt latni ugyanazokat a fegyvereket, kiegeszitoket, zaszlokat, egyenruhakat, amik a jatekban is szerepeltek! Ha londoni Imperial War Museum is ilyen lesz, akkor lehet, keves lesz az a ket nap amit ott tervezek eltolteni. Volt meg egy masik igen erdekes darab: egy egyszeru tolgyfa asztal, durvan acsolt. A kulonlegessege abban rejlett, hogy egyfelol Stuart Maria, aki 1568-ban ket honapot toltott el itt rabsagban, ennel az asztalnal etkezett es imadkozasaihoz hazi oltarkent hasznalt, masfelol az asztal mar akkor kozel 500 eves volt, tehat mostanra lassan beeri az ezredik evet! Erdekes volt vegigsimitani az asztallapon, ilyenkor mindig azt szeretnem, ha tapintas altal meg tudnam eleveniteni azokat a dolgokat, amit az asztal lathatott. Nemcsak nagyobb esemenyekre gondolok, hanem egyszeru emberek eletere is: mit ettek, mirol beszelgettek az asztal korul annak idejen, hogy kerult (egy egyebkent eleg nagy asztal) egyik helyreol a masikra az idok folyaman, hogyhogy soha nem apritottak fel tuzifanak! Vajon az emberek tudtak, hogy ez az asztal mennyi ido ota van a birtokukban es hogy ettol valik egyre ertekesebbe? Mondom, az asztal egy teljesen hagyomasnyos tolgyfabol acsolt asztal, semmilyen diszites nincs rajta, a szine mar majdnem fekete, egeszen sotet barna.
A masik erdekes hely a Cathedral Church of the Holy and Undivided Trinity amit a XII. szazadban kezdtek el epiteni (1122) norman stilusban. Az idok folyaman a katedralis nagyreszet lebontottak, hogy legyen kovuk a var megerositesere, teljes ujaepitese a XIX. szazadban tortent meg. Az epulet voros homokkobol epult, ami az idojaras miatt nehol egeszen fekete szinu. A nedves es a szaraz idojaras valtakozasa miatt a terep, amire a katedralis is epult, folyamatos mozgasban van, ez belul lathato is a pillerek eleg csampasan mindenfele allnak.
Katedralis kivulrol: a hires voros tegla es a keleti ablak
Az uvegezett keleti ablak a XIV. szazadbol valo es europaban a legnagyobb, van egy kulonleges, gazdagon faragot 3-as oltar, XVI. szazadi flamand mester remeke (tenyleg nagyon reszletgazdag, az ember allandoan uj reszeket fedez fel rajta) valamint szinten a XIV. szazadbol valo festmenyek, amit fa lapokra festettek.
Katedralis belulrol, az utolso kepen a keleti ablak
A hosszas maszkallas alatt megehezik az ember ezert egy mexikoi etterem fele vettuk az iranyt, ahol sikerult eleg finom eteleket kivalasztva jollaknom. Levesnek ettem egy egyszeru Paraszt levest (Peasant soup), ami hagyma, fokhagyma, zeller, zoldpaprika, chili es fott babbol allt. Vajjal es tortilla chips helyett baguette-tel szolgaltak fel. Kituno volt, kisse csipos, de nem eros, jo fuszeres. Masodiknak fajita-t ettem, termeszetesen marhahusbol, igen jo volt, sokkal jobb mint amit en szoktam csinalni, persze mert ok a zoldseget meg is piritottak, grilleztek, nemcsak salataval eszik mint en! :) Desszertnek egy karamellas tejszinhabos fagyit valsztottam, az edes jol ellenpontozta a fuszeres levest es masodikat. Vegul egy habos cappuccinoval zartam a sort.
Leves, foetel, desszert es az etterem kivulrol
Es akkor az arak: a leves £3,25 volt, a Fajita tekercs az £5,45, a desszert £3,95, az uveg Corona sor £2,50 es a cappuccino £1,60. Osszesen tehat fizettem £16,75, ami atszamitva talan egy kicsit draganak tunhet, de itt ez kb. jo arnak szamit.
Kaja utan meg nezelodtunk egy kicsit aztan a 16:29-es vonattal hazamentunk. Mielott befejeznem meg megemlitek egy erdekes tortenet, ami 500 evvel kezdodott. 1525-ben Gavin Dunbar, Glasgow erseke, megatkozta a hatarmenti portyazo rablokat es fosztogatokat. Ez az atok nem a varos, vagy a lakosai ellen iranyult kozvetlenul, bar Carlisle hatarozottan hatarmenti varos volt, s mint ilyen pompas allomashelyeul szolgalt angol portyazo csapatoknak, akik egeszen Edinburgh ala eljutottak (a skotok meg Yorkshire-ig). A milleniumi unnepsegekre a varosi tancs megrendelt egy 14 tonnas granit mualkotast rajta az atok teljes, 1069 szot tartalmazo szovegevel. 1998-ban nehany kereszteny mas csoportokkal egyetemben tiltakozni kezdett a ko ellen es mindenfele akkor problemas dolgot ennek a konek tulajdonitottak, kezdve a kitort szaj- es koromfajas jarvanytol, kulonbozo bunesetek elkovetesen at egeszen a varosi focicsapat gyenge szerepleseig. 2005 marciusaban a liberal-demokrata Jim Tootle tanacstag engedve a nyomasnak javaslatot nyujtot be, hogy a kovet helyezzek a varoshataron kivulre es/vagy semmisitsek meg. A feher boszorkanyok Britt fopapja, Kevin Carlyon, viszont pont azzal ervelt, hogy az atok akkor fejti ki hatasat, ha hisznek benne. Mint mondta, most a ko csak egy darabka tortenelem, ha azonban megsemmisitik, akkor azt igazoljak, hogy hisznek benne, es az atok mukodni fog. A marcius 8-an osszeult tanacs elutasitotta a javaslatot es a ko maradt a helyen.
Szoval az elet zajlik a kodos Albionban! :)
Copyright:
A vasutas kepeket Dean Cornthwaite keszitette. Honlapjan tovabbi kepeket lehet talalni egyeb vonalakrol (http://deancornthwaite.fotopic.net)
Mindezek egyutt igy neznek ki
Balra a karibi kiralyrak, jobbra a tengeri vegyes
Felig keszen igy nez ki
Es ime: Kiralyrak thai edes chili szoszban, tesztaval
