Az egesz azzal kezdodott, hogy mire elhataroztam hogy hazautazom, addigra az olcso jegyeket mar elkapkodtak. Altalaban 100-150 fontbol szoktam meguszni a return jegyet, de most nem talaltam 300 alatt semmit a kedvenc fapadosaim kozott. A kibovitett kereses azonban olyan eredmenyt hozott, amit nem is vartam: A British Airways hazarepit 240ert ha elegge szethuzom az idopontokat. Kulonosebben nem terveztem 3 hetet eltolteni otthon, de vegul is ram fer a pihenes.
Szoval elkovettem az elso hibat (es mint kesobb kiderult, egyben a vegzetest is) azzal hogy rovid gondolkodas utan megvettem a jegyeket. Gyakorlatilag amint fizettem, jutott eszembe, hogy a BA-nek van szinte a legrosszab csomagkezelesi mutatoja egesz Europaban, raadasnak rendszeresen sztrajkolnak is, amivel tonkrteszik sokezer ember utazasat.
A masodik hibat akkor kovettem el amikor sporolasbol nem vonatjegyet vettem, hanem buszjegyet. Hiaba vasaroltam ajandekokat, csomagoltam ossze szepen, meg nem sejtettem hogy csak Londonban fogom a pakkot megsetaltatni. Sikerult elcsipnem az utolso metrok egyiket, ami nem volt tervbe veve, csak a ho miatt gondoltam, hogy gyaloglas helyett inkabb azzal megyek. Ennek koszonhetoen mar fel egykor kint voltam a palyaudvarnal, ahonnan a busz indul.
Eloszor csak egymagam acsorogtam, de aztan hamarosan elkezdett szallingozni a tobbi utas is. A busz indulasa 1:15-re volt kiirva, a tobbseg mar addigra megfagyott, koztuk en is, ugyanis nem erre oltoztem fel. Egy 5-10 perc keses onmagaban meg nem lett volna szokatlan, viszont mindig ki szokott jonni egy kocsi a cseresoforrel indulas elott, ami most hianyzott. Senki sem tudott semmit, egy paran probaltak telefonanli, de nem jartak sikerrel, ugyhogy nem volt mas valasztasunk, mint maradni es remenykedni, hogy a (fűtött) busz hamarosan jon.
Hiaba vartunk ugyanis a busz annak rendje es modja szerint nem jott, igy mindenki fel-ala setallgatott, hogy kicsit melegen tratsa magat a -10 fokos hidegben. Fel 3 fele befutott a kocsi, benne a csere soforrel, hogy sikerult utolerniuk a sofort, mert az Edinburgh es Newcastle kozotti autopalya le van zarva ezert kerulni kellett Carlisle fele. WTF? Carlisle az orszag masik partjan van, egy ora autoutra Newcastletol (tiszta idoben) de ki tudja hogy milyen az utak allapota. Sajnos nem tudtak pontos idopontot mondani, hogy esetleg mikorra jojjunk vissza, igy senki sem mert elmenni, nehogy lekesse a buszt. A cseresoforok kozben elmentek, hogy hatha tudnak inditani egy mentesito jaratot, de persze nem tudtak (a management nem engedelyezte), ugyhogy nem maradt mas csak az hogy varakozunk tovabbra is.
Vegul a busz negyed 5kor futott be, de addigra mar annyira atfagytam, hogy annak ellenere hogy a buszon futes volt, vegig magamon kellett tartani a kabatot hogy ne reszkessek. Az emberek egyebkent meglepoen segitokeszek voltak, akinek nem volt kesztyuje, annak felajanlottak, hogy felvaltva hasznaljanak egyet meg ilyenek.
Szoval a busz vegul is elindult, bar kozben volt olyan aki mar tudta, hogy lekeste a reggeli gepet. Ezeket az embereket egyebkent nem is igazan ertem. Szep tiszta idoben is a busz reggel fel 8-ra van lent es o jegyet vesz a 10 oras gepre, ami raadasnak Lutonbol indul, ami meg egy tovabbi ora mig kiersz. Szinte meg is erdemli, hogy lekesse. Eleinte meg egeszen jol mentunk aztan a tempo kezdett szakadozotta valni, rendszeresen ragadtunk be kisebb dugokba, aminek az lett az eredmenye, hogy London kulvarosaban kenytelenek voltunk leparkolni, mert a sofornek elfogyott a vezetheto ideje. Eltoltottunk egy orat a parkoloban, mig a londoni cserebuszt vartuk, hogy aztan megcsereleve az utasokat es a csomagokat, ugyanazzal a busszal vissza is menjunk londonba.
Meg otthon letoltottem egy kis alkalmazast a telefonomra, ami kozvetlenul a BA adatbazisaval allt osszekottetesben igy mindig valos repulesi informaciokat szolgalt. Ez arra volt jo hogy en mar delelott 11-kor tudtam, hogy toroltek a jaratot, megis kenytelen voltam kimenni a repterre, mert hivatalos ertesitest en, mint utas, nem kaptam.
Delutan egyre vegre megerkeztunk Londonba, en pedig rohantam a metrohoz, hogy minel hamarabb kierjek. A szokasos kisebb-nagyobb fennakadasok miatt csak 3szor kellett atszallnom, de vegre kiertem a repterre: 14:42 volt, ami azt jelenti hogy elertem volna a gepet kenyelmesen. Sok joval persze nem kecsegtetett hogy mar az odauton az utasok egymast traktaltak a sajat tortenetukkel. Volt egy csalad, akik Kairoba szerettek volna menni es mar harom napja arra varnak hogy vegre repuljenek es minden nap megteszik ezt az utat, csomagokkal, gyerekekkel, hogy hatha aznap repulhetnek.
Amint beleptem a repterre rogton egy nagy kijelzo fogadott, hogy minden europai jaratott toroltek, kerjuk menjen haza. Ez semmikep sem jelent jot, de azert megkerdeztem egy elnyutt utas kiszolgallot, hogy mi ujsag. Rogton megnyugtatott, hogy a helyzet nem atmeneti, meg eleg sokaig el fog huzodni, mert az idojarasi kilatasok nem tul kedvezoek. Ha nem talalok megfelelo jaratot, akkor torolhetem a foglalast es visszateritik a penzt szo nelkul. Egyetlen problema, hogy se a honlapjuk, sem a telefonvonaluk nem elerheto jelenleg. Erre az volt a valasz, hogy probalkozni kell.
Sok valasztasom nem volt, kicsit ogyelegtem a repteren aztan hazamentem. Szerencsere az ocsem szobajat tudtam hasznalni igy legalabb azt megusztam hogy hotelt keresssek magamnak. Utkozben a tescoban vettem nemi kajat, aztan felmentem a netre hogy attekintsem a lehetosegeimet. Miutan vegigzongoraztam mindent dec.25ig bezarolag anelkul hogy szabad helyet talalhattam volna, ugy dontottem, hogy a felmerult nehezsegek miatt utazasomat megszakitva visszaterek a bazisra.
Sikerult jegyet vennem masnap negy orara csak 46 fontert, aztan hivtam a biztositot, hogy ezt vajon alljak-e. Termeszetesen nem, mivel az onresz ilyen esetben minimum 50 font, ugyhogy ezt bebuktam, viszont sikerult torolnom az egesz biztositast es igy visszakptam azt a 23 fontot, vagyis a vonatjegy csak 23 volt, ami nem is olyan borzaszto. Szepen osszekeszultem es mar kettokor kimentem az allomasra, hogy majd ott eszek valamit indulas elott.
Az ocsemektol a Hammersmith vonal egyenesen a Kings Crossra visz, sok dolga nincs is az embernek Brumley-by-Bow-nal felszall, az allomasnal meg leszall a metrorol. Amint bemegyek az allomasra, na mi vart a nagy kijelzon, ami a vonatok indulasat kozi? Igy van: Canceled, vagyis torolve. A kisebb kijelzon ott volt hogy elektromos hiba miatt a Peterborogh feletti resz le van zarva teljesen. Megkerdeztem az informaciot hogy erdemes e varni, de mondta hogy nem, valoszinuleg csak holnapra sikerul elharitaniuk a hibat. A jegy ervenyes lesz masnap, barmelyik vonatra, felar nelkul. Kb. fel orat teblaboltam csak az allomason aztan elindultam hazafele, hogy a pakkot lerakjam.
Mire leertrem kiderult, hogy a Hammersmith le van zarva egy jelzolampa meghibasodasa miatt, ezert kenytelen voltam kicsit kerulni, a Circle vonalon lemenni a Tower Hill megalloig es ott at kellett szalnom a District vonalra, vissza Upminster fele. Ekkorra mar ugy voltam vele, hogy mar nem tud meglepni semmi sem, barmivel is probalkozik az elet.
Azert csak probalkozott: A csomagok lerakasa utan elindultam megkeresni az a helyet, ahol eddig mar tobbszor voltunk az ocsemmel, egy bevasarlo kozpont fele, mindenfele uzlettel. Gondoltam ott ogyelgek egy kicsit es megveszem a vacsoranak valot a kozeli KFC-ben. Erdekes modon mikor az ocsemmel vagyok es nyomja a suket szoeveget egyfolytaban, akkor nem tunik ilyen hosszunka, vagy en fordultam valahol rossz iranyban, de igy egyedul a sotetben, szakado onos esoben (ez volt amivel az elet probalkozott) egesz Aldgate East-ig gyalogoltam, mig talaltam egy KFC-t. Hazafele a tescoban meg vettem egy kis edesseget, mert ugy ereztem hogy szuksegem van egy kis boldogsagra, amit csokis palacsinta kepeben vettem magamhoz.
Reggel hatkor jott a hir, hogy a vonatok ujra szabadok es jaratritkitasok ugyan vannak, es Edinburgh es Glasgow kozott meg mindig nem kozlekedik a vonat, de engem csak az erdekelt, hogy Newcastle-ig szabad a palya. Gyorssan osszepakoltam, elkoszontem, aztan irany az allomas, ahol kiderult, hogy tenyleg nyugodtan felszallhatok barmelyik vonatra, csak azt kell kivarnom (a tobbi nehany szaz utassal egyutt) hogy vegre kiirjak a vaganyszamot. Ezt csak nagyon akadozva, egyesevel tettek meg, ilyenkor az erintettek mindig megindultak, letarolva mindenkit aki az utukba kerult. Szerencsem volt, hogy a 8:30-as vonat csak 9-kor indult igy fel tudtam ra szallni. Kerestem egy ures helyet es elkezdtem remenykedni, hogy talan megis veget er ez a remalom es vegre hazamehetek.
Mi ebbol a tanulsag? Maradj a fapadosnal, azok mind elrepultek, csak Heathrow-t erintette ez az egesz mizeria.
Az egyetlen pozitivum, hogy az okostelefon (HTC Desire) amit szulinapomra vettem kivetelesen jol vizsgazott. Eletmento volt, hogy barhol, barmikor azonnal fel tudtam menni az internetre es meg tudtam nezni a naprakesz informaciokat. Nem is tudom, hogy e nelkul regen mit csinaltam, hogyan boldogultam, mert igy annyival egyszerubb volt minden.
Fenykep nincs, egesz London szutykos-kodos volt, nem erdemelt fotot.
