Avagy Boldog Karacsonyt, stilszeruen portugalul. Rengeteget jegyzeteltem az utazas alatt, probalok belole egy osszefuggo beszamolot kesziteni, remelem sikerul!
Kezdjuk azzal, hogy meg a repteren a biztonsagi ellenorzesnel elvettek a kulcstartomon levo, hatastalanitott 9x19-es parabellum toltenyemet, amit mar evek ota hordok diszkent. Hiaba mondtam az ornek, hogy mar nem lehet hasznalni, mondta, hogy tudja, de akkor se lehet felvinni a gepre, be kellett volna tenni a csomagba.
A mit hagytam otthon jatek gyoztese a mobilom toltoje volt, raadasnak a telefont mar eleve felig merult aksival vittem. Elotte feltoltottem a kartyat, de vegul szinte folyamatosan ki volt kapcsolva.
Delelott bementem a varosba es vettem egy utikonyvet a kornyekrol, a repulon azt olvastam vegig (3 ora 15 perces volt az ut) es mar ott eldontottem, hogy Sevilla-t most kihagyom, eleg lesz azt megnezni, amit be tudok jarni. Felszallas elott kb. huszadszor hallgattam vegig a biztonsagi utmutatot, de meg mindig nem tudom, hogy az oxigenmaszk az a fejem folul honnan fog leesni.
A gepen nem ettem, bar ehes voltam, de az utikonyv ajanlott egy kellemes kis teret, ami kb. 200 meterre van a hoteltol es olcso kisvendeglokkel van tele, ha az ember a helyi izeket szeretne kiprobalni. Maga a repules meglepoen unalmas volt, olvastam es aludtam egy kicsit. Este fel nyolcra ertunk Faro-ba. Mar a repulogeprol kilepve kellemes meleg fogadott, a tavolban palmafak susogtak a konnyu esti szelben! A vamellenorzes az gyakorlatilag nem volt, a ficko csak intett, hogy gyerunk, gyerunk, gyerunk! Szinte futva jottunk at, az utlevelbe eppen csak belepislantot es mar kesz is volt. A csomagokra varni kellett egy kicsit es mivel csak a turahatizsakomat hoztam, remeltem, hogy a sok lelogo csat es ov nem akad bele utkozbe semmibe es nem tepi szet az egesz hatizsakot (bar igyekeztem mindent jol lekotozni).
Karacsonyi hangulat
Miutan a csomagot epsegben visszakaptam, kimentem megkeresni a buszmegallot, ahol kiderult, hogy az utolso busz, par perce elment. Az egyik segitokesz helyi taxis felajanlotta, hogy bevisz a varosba, kerdeztem mennyi lesz a fuvar? Azt mondja nem lesz tobb, mint 8 euro (miutan megmutattam neki a hotel cimet). Annyit is kapott borravaloval egyutt. Eleg kozel van a repter a varoshoz, nem volt 10 perc az ut. A hotel egy kis szuk utcaban volt, az auto epp hogy elfert. Menet kozben vegig ilyen kis szuk utcakon kanyarogtunk, mivel a parthoz kozel, az ovarsoban foglaltam szallast. Valami kivalo erzek vezerel, hogy mindig sikerul olcso, jo fekvesu hoteleket talanom.
A szuk kis utcak
Mikor bementem, akkor derult ki, hogy en vagyok az egyetlen vendeg, a tulaj elozekenyen korbevezetett, megmutogatta a szobakat, majd mondta, hogy azt vallasztom, amelyiket akarom! :) Sokat nem gondolkodtam, hanem az emeleten levo teraszra nezot valasztottam, aranyos szoba volt, kulturaltan felszerelve, meglepoen tagas furdoszobaval. Elllenoriztem a fiokokat, de Biblia itt se volt. Nem tudom, ez csak valalmi mitosz, hogy a hotelszobakban van egy-egy peldany? En meg sose talaltam.
Gyorsan lepakoltam es elindultam felderiteni a kornyeket (konkretan ettermet). Az ovarosnak megfeleloen kis szuk, kanyargos utcak, feherre meszelt hazak, alig egy-ket szintesek, sok a csempediszites. Sokat persze nem csamborogtam, mentem egyenesen a terre, hogy egy kellemes kisvendeglot keressek. A harmadik helyen pont kint volt egy pincer aki kedelyesen beinvitalt, en pedig engedve korgo gyomrom surgetesenek, betertem. Azert egy futo pillantast vetettem a kirakott etlapra, hogy kesobb ne erjen meglepetes (ezt ugyebar egyszer mar eljatszottam Romaban!)!
Az etterem egy hosszukas helyiseg volt, olyan elrendezessel es diszitessel, hogy egy lakberendezo/belso epitesz sirogorcsot kapott volna, nekem egybol megtetszett, magaval ragadott az izlesek kaotikus osszevisszasaga. Egy masik pincer nagyon kedvesen hozta az etlapot, de mondtam, hogy valami helyit hozzon, kiprobalnek valami Portugalt. Kezdetnek hoztak valami krumplis-halas fankokat vagy mik voltak: olyasmi mintha a krumplipurebe halat is daraltak volna meg zoldfuszereket es ezeket a gombocokat kisutottek volna. Mindenesetre nagyon finomak voltak, remeltem a foetelbe sem kell csalodnom.
Mig vartam az etelre bekapcsoltam a telefonom, hogy elkuldjek egy-ket uzenet, hogy szerencsesen megerkeztem, de elfelejtettem, hogy ilyenkor a Virgin kuld egy sms-t, amiben udvozol kulfoldon es leirja a roaming tarifakat. A baj persze nem ez volt, hanem az, amikor az etterem csondjebe belehasitott egy nem tul szalonkepes mondat Stewie-tol (Family Guy), amivel a telefon az uzenet erkezeset jelezte. Egy pillanatra minden beszelgetes abbamaradt es az emberek erdeklodve fordultak felem, hogy megis mi van, de gyorsan bocsanatot kertem es lekapcsoltam a hangot.
Haletek (maradvanya)
Nem kellett (marmint csalodnom az etelben), a pincer egy fedeles rezustot tett le az asztalra, felhajtotta a fedelet es kiszedett egy adagot a tanyeromra. Az etel leves allagu volt, krumplival, paradicsommal, paprikaval es hagymaval, benne fozve rakok egeszben, kagylok hejjastul es felbevagott, de egeszben hagyott halak. Mindezt frissen vagott korianderrel gazdagon megszorva. Az ize egyszeruen fenomenalis volt, a halhus vajpuha, olvadt az ember szajaban, erzodott az izen, hogy nem bolti aru! Friss vajas kenyer volt hozza. Egy jo 40 perc alatt komotosan megvacsoraztam (a rezustbe vegig meleg maradt az etel meg a vegere is), majd mondtam a pincernek, hogy ennek valami edesseget is. Mondta, hogy rogton hozza az etlapot, de ismet rabiztam a valasztas es kertem valami helyi specialitast.
Csalodnom most se kellett: a pincer 3 fele sutemenybol hozott egy-egy darabot, hogy egyszerre tobbet is kiprobalhassak. Jellemzoen mindegyik mezedes, igazi teszta nelkul, csak nagyon suru massza, kicsit olysami mint a baklava. Az egyik csokis, a masik mandulas, a harmadik pedig gyumolcsos volt. Mindharom izlet, talan a csokisat hoznam ki gyoztesnek, de csak egy hajszallal.
A szamlahoz (25.85 euro az eloetellel meg a vizzel, az edesseget egynek szamolta) kaptam egy pohar hazi vorosbort is, meghozza az legjobbat amit eddig ittam! Egeszen fuszeres, melyvoros szinu, a pohar oldalarol olajosan folyt le es meglehetosen eros is volt, erosebb, mint egy atlagos bor. Mindent szepen megkoszontem, bucsuzaskor meg a tulaj is kulon kezet fogott velem es ugy kivant jo utat, egeszen kellemes volt ez a csaladias legkor.
Reggel megkezdtem Faro bejarasat. Azt mondjak Algreve tartomany Portugalia jatszotere: terulete nyolcada az orszagenak, megis tobb hotel, apartman es villa talalhato itt, mint az oraszag tobbi reszeben egyuttveve! Az idojaras csodalatos, meg igy a tel kozepen is ragyogo napsutes, felhotlen eg es kellemes 18 fokos meleg van. Itt igazan kikapcsolodhat az ember, nincsenek veszelyes helyek csak napfeny, tengerpart, kedves emberek es talan a legjobb halatelek egesz Europaban. Az itt elo emberek szemtanui voltak a folyamatosan erkezo es tovabbvonulo kereskedoknek es birodalmaknak. Legszembetunobben talan a morok hagytak itt nyomaikat az 500 eves uralkodasuk alatt. A tartomany neve is az arab al-Gharb (nyugati fold) szarmazik. A mor hatas legjellemzobb nyom a legtobb hazat borito kulonbozo csempediszites. A morokat vegul III. Alfonz portugal kiraly uzte el 1272-ben. Azonban gyakoriak voltak a csatarozasok a spanyolokkal. Az 1755-os hatalmas foldrenges es az utana jovo tsunami szinte teljesen elpusztitotta a tartomanyt, egyedul Faro veszelte at legjobban, koszonhetoen a tenegrtol elvallaszto hatalmas laguna rendszernek, ami ma kornyezetvedelmi terulet (Ria Formosa). Az itt elo nepek foldmuvelessel es halaszattal foglalkoztak, kezmuves ipar pedig jellemzoen fazekassag volt. Mara persze a turizmus lett a huzo agazat 27 vilagszinvonalu golfpalyaval, turalovaglasi lehetoseggel es persze mindefajta vizisporttal.
Faro
Faro, bar a tartomany fovarosa, megis kisvaros: a lakossag letszama 50000 korul mozog es a nemzetkozi repternek koszonhetoen eloszor a varossal kerulnek kapcsolatba az idelatogato turistak. Bar mar a romaiak is alapitottak itt varost Ossonoba neven, majd kesobb a morok, a varos legtobb epulete a XIX. es XX. szazadbol valo a foldrenges miatt. Volt egy-ket turista, de jellemzoen a helyiek siettek a dolguk utan: szeretek igy celtalanul csamborogni idegen varosokba, ahol mindenki szorgoskodik valalmin, kiveve engem! Ez mindig elegedettseggel tolt el! :)
A kikotonel kezdtem, latni akartam a tengert, de a partrol csak a lagunakat lehet latni, a tenger azok utan kezdodik. Az idojaras gyonyoru volt, kek eg, felho egy szal se, a nap pedig ugy sut, hogy mar az elso utcasarkon le kellett vennem az egyik pulovert. Rengeteg a palmafa, narancsfa, tele erett narancsokkal, de nem tudom mik a szokasok, igy nem szakajtok magamnak, pedig szivesen megkostolnam! Kicsit furcsa rajtuk a karacsonyi diszites, de hamar meg lehet szokni. Kis szuk utcak aknyarognak mindenfele itt az ovarosban, alacsony egy-ket emeletes hazak, mind feherre meszelve. Az ajtokon kez (vagy inkabb mancs) alaku kopogtato van, ez allitolag arab behatas.
Kezet formazo kopogtato
Delben elmentem egy 2 es fel oras hajokazasra a lagunakban ki egeszen az Atlanti oceanig. Kulon egyeztetni kellett a tulajjal, mert en voltam az egyetlen utas, de vegul elvittek, az ut 25 euroba kerult. Igy persze a legjobb helyre ulhettem, a kormanyos/kapitany nyilvanvaloan nekem mutogatott el mindent, amit erdemes megnezni. Pl. elmeselte, hogy a halaszok a rakokat kis korukban kis ketrecekbe rakjak es a ketrecek ott vannak a lagunaban es a rakok ott nonek kb. 9-10 honapot, amig mar eleg nagyok nem lesznek. Akkor kiszedik a ketrecbol es beraknak egy masik fiatalt, a nagyot meg eladjak a piacon. Mivel nem egyszerre csinaljak az egeszet, ezert egesz evben "szuretelnek" a halaszok. A lagunaban rengetegen kitesurf-oltek (nem tudom mi magyarul, a lenyeg, hogy sarkanyrepulovel huzatjak magukat egy szorfdeszkan). Kerdeztem a csonakost, hogy nem baj-e hogy itt a termeszetvedelmi korzetben csinaljak ezt es mondta, hogy de igen, de itt a szelen megengedik, mert turisztika es ez is penzt hoz, de beljebb, a vedett teruletre, ahol a madarak koltenek, oda nem mehetnek. Erre a halaszok ugyelnek, ha egy csapat beljebb megy, azonnal riasztjak a vizirendeszetet. Kikotottunk az utolso foldnyelven, ami a lagunat az oceantol elvalasztja, ahol akkora kagylot talatam mint egy fel nagytanyer!
Masnap reggel elmentem a postara feladni a kepeslapokat, gondoltam hetfon reggel negyed tizkor csak nem lesz senki. Tevedtem, majd fel orat alltam sorba mert vagy 15-envoltak elottem. Utanna lementem a buszmegalloba es vettem egy return jegyet (8.10 euro) Albufeiraba, egy szomszedos kisvarosba. Az ut tovabb tartott mint gondoltam, mert nem express jaratra szalltam, hanem egy olyanra, ami az egesz kornyeket bekanyarogta es mindenhol megallt. Mondjuk nem bantam meg, mert a dombtetorol gyonyoru volt a part es a hazak sora. Mindenhol narancs es citrom (vagy meg eretlen narancs) ultetvenyek voltak, a fold rozsdabarnas, agyagosnak tunt (es meglehetosen szaraznak). Gondolom itt nem kell fagykartol tartaniuk a gazdaknak.
Albufeira
Az utikonyv irta, hogy a buszpalyaudvar a varos hataraban lesz, ugyhogy nem is lepodtem meg nagyon a pusztasagon, de valamiert az felteteleztem, hogy a megallo a varos nyugati hataraban van, ennek megfeleloen keletre indultam el, folyamatosan lefele setallva a hegyrol a tenger fele. Az utikonyveb levo terkep eleg elnagyolt volt, ezert kulonosebben nem is bajlodtam az utcanevek keresesevel, mig le nem ertem a partra. Ott viszont hiaba forgattam a terkepet, egyszeruen nem tudtam betajolni magam. Elsore sikerult helyieket leszollitanom, akik viszont nem beszeltek angolul, masodszorra szerencsem volt, egyenesen angolokba botlottam, akik rogton felvilagositottak, hogy rajta se vagyok a terkepen! Igen, jo a tipp: a megallo a varos keleti hataraban volt, ugyhogy folyamatosan tavolodtam a varostol! Lemetem a homokos partra es ott setalltam vissza a varosba kozepe fele.
A vegtelen viz
Az ocean egyszeruen lenyugozo! Nem tudom miert van bennem ez a vagy a vegtelen viz irant, de egyszeruen keptelen vagyok elszakadni tole. A hatalmas hullamok monoton zugasa, ahogy folyton partrafutnak majd vissza szinte hipnotikus erovel bir. Lattam hirdetest tengeri halaszatra, 6,5 oras tura es capara is lehet menni! Legkozelebb elmegyek es kiprobalom.
A tengerparti seta utan megerkeztem vegre az addigra mar tokures halpiacra, majd mivel mar nagyon ehes voltam, keresni kezdtem egy ettermet, ahol megkostolhatok valami helyi specialitast. A globalizacio egyik karos mellektermeke, hogy mindenutt lehet ugyanazt is enni: mindenhol pizzasok, steak-housok, hamburgeres es kebabos kinalgatta a foztjet. Vegul a dombteton taltam egy kis ettermet, ahol a tengerre nezo teraszon elfogyasztottam egy kis ebedet. Az ebed egyetlen emlitesre melto momentuma a friss grillezett szardinia volt, amit eloetelnek ettem. Az utanna kovetkezo hal feherboros szoszban volt elkeszitve, amit nem szeretek (azt nem szeretem ha szesszel pancsoljak ossze az etelt), a desszert pedig a mar ismert banaos split volt. A szokasos vorosbor egyszeruen zsenialis volt.
Ebed utan meg szetneztem a varosban aztan utnak indultam a buszmegallo fele, mert elegge elpilledtem, hiaba sok ez a friss levego igy egyszerre! A hotelbe meg megneztem egy korai Tom Cruise zsenget (Kockazatos uzlet), szerencsere a tv feliratozva volt az eredeti hanggal.
Masnap elindultam a masik iranyba, ezuttal keletre, a spanyol hatar fele. Elso allomasom Tavira es mar a menetrendbol latszott, hogy tovabbb tudok majd utazni V.R.Sto Antonio-ba, ami mar a hatar, igy megis lesz lehetosegem spanyol foldet tapodni! Es ha szerencsem van, az utolso busszal vissza is tudok jonni.
Mig a buszra vartam elkovettem egy sulyos tervezesi hibat: fel orat ucsorogtem a molo vegen es bamultam a tengert, mikor eszembe jutott, hogy megnezhetnem a katedralist is, amit eddig kihagytam. Volt az egeszre negyed oram, szoval egytrappban felmentem a varba, csinaltam nehany kepet a toronybol, nehanyat belulrol (szokasos barokk giccs) es rohantam vissza a buszhoz.
A szokasos barokk giccs, bar a csempezett fal ujdonsag volt
Az utazas eleg erdekes volt. 11-kor indult a busz, Tavira 28km-re van Faro-tol, de a menetrend szerint 1 ora az ut. Ezt a busz annak ellenere betartotta, hogy az elso 8km-t fel ora alatt tettuk meg Olhao-ig.
Tavira regi kis halaszfalu, punok, foniciaiak kesobb a romaiak fejlesztettek fontos kikotonek, mig 1504-ben varosi cimet kapott. Maig megorizte regies hangulatat, bar a legtobb haz csak par szaz eves a foldrenges miatt. Font a dombon meg megvan a regi mor eroditmeny fala es benne egy gyonyoru botanikus kerttel, ami december vege ellenere viragzott! Miutan korbejartam a varost, atsetalltam egy hidon, aminek az alapjait meg a romaik raktak le, majd megneztem Dom Marcelino António Maria Franco szobrat, ami arrol "hires", hogy hasonlit Spielberg E.T.-jere (tenyleg hasonlit). Megneztem egy templomot ahol gyonyoru fabol faragott oltarok voltak (bent 3 oregasszony perlkedett egymassal).
Faragott oltar Taviraban
Ugy dontottem, hogy majd eszek valamit kesobb, inkabb elobb erjek a hatarra, mert nem tudtam pontosan a komp menetrendet. A majdnem egyoras esemenytelen ut utan megerkeztem a hatarra. Rovid nezelodes utan megvettem a jegyet es valami harapnivalo utan neztem. Annyi idom nem volt, hogy etterembe menjek, ugyhogy vegul egy cukraszdaban kotottem ki, ahol vettem egy szelet tortat. Elottem egy angol a kasszanal kedelyesen szoval tartott 3 eladot es egy erdekes kis maganszamot adott elo, amit ertekeltem volna, ha nem sietek, igy csak raszoltam, hogy lekesem a kompot, ha sokaig szorakozik. Eloszor talcara rakatta a sutemenyeket, majd meggondolta magat es ugy dontott, hogy megis inkabb elivszi, szoval rakjak at egy zacskoba. Aztan a falon levo kepek utan kezdett erdeklodni, elsosorban, hogy mi van a kepek ala irva. A viczes az volt, hogy az eladok nem beszeltek angolul, szoval a ficko maganak tippelgetett mikozben a 3 elado kinosan mosolyogva razta a fejet, hogy nem ertik.
A kert egyik ekkove
A torta a szokott teszta nelkuli csak krem, gejl akarmi, alig birtam megenni. Olyan edes volt, hogy az izet sem ereztem, talan gesztenye volt, de csak halvanyan es hunyoritva. Viszont az ehsegem az elmult, miutan azt a kb. fel kilo cukrot tartalmazo masszat lenyomtam a torkomon.
Az atkeles sima volt, a kikotesnel a fiatal tanonc gyerek kicsit odavagta a hajot a molohoz, de vegul is kikotottunk. Hatarellenorzes nem volt, ment mindenki amerre akart, a portugal oldalon legalabb egy rendorors volt. Gondoltam akkor vegre eszem, de egyreszt minden tenyleg dragabb volt (utikonyv irta) raadasnak itt meg lehet bent dohanyozni, amit viszont nem szeretek. Edesseget tudtam volna enni, de ahhoz mar nem volt gusztusom.
Spanyolhon
Ayamonte (a spanyol varos) megtekintese utan visszaindultam Vila Real Santo Antonio-ba, ahol meg megneztem a karacsonyi vasart, majd egy 2 oras buszut utan megerkeztem Faroba. Eloszor arra gondoltam, hogy eszek valami gyors kajat, de aztan visszamentem abba a kellemes kisvendeglobe ahol elso este mentem. Azt nem tudom, hogy azert mert egesz nap nem ettem semmit es ehes voltam, de a kaja felseges volt. Eloetelnek friss, ropogos feher kenyeret szolgalltak fel vajjal, kecskesajttal es olivabogyoval. Utana halaszlevet rendeltem, ami egy kellemesen fuszeres, de nem csipos le volt rakhussal es piritott kenyerkockakkal. A foetel kettenyernyi, centi vastag steak volt, vajpuhara sutve, a kozepe rozsaszin, ahogy szeretem. Az asvanyvizzel es a pohar vorosborral egyutt osszesen volt 21.35 euro.
Erdekes hely volt ez a vendeglo: a butorok videki kocsmat ideznek, a diszites teljesen ossze-vissza, freskok, kitomott allatfejek, szentkepek, elo es mu viragok, foldmuves szereszamok kaotikusan elrendezve. Az etlap egy vicz, kezzel irt es hevenyeszetten fenymasolt lapok osszefuzve, megis szivesen visszajar az ember, mert az etel kituno, a kiszolgallas pedig elsorangu.
A lahunak Faro korul, a levegobl
Masnap reggel szepen osszekeszultem, vasaroltam nehany aprosagot majd egy helyi busszal kimentem a repterre. Mivel ez a kis kiruccanas tobb, mint 400 fontomba kerul, jogos a kerdes: megerte? Eltekintve a nyilvanvalotol, hogy vilagot latok, megismerek uj tajakat embereket, szokasokat, kiprobalok uj eteleket, a valasz ez: December 24-e van. Karacsony. En pedig itt ulok a repteren a gepre varva, mikozben kint a ragyogo napsutesben lagy szello borzolja a palmafak leveleit. Igen, megerte!