Penteken tuzriado volt, a gyarban minden felevben van egy eles gyakorlat. Most a festekuzem "gyulladt" ki, mi meg rohanhattunk kifele. Szerencsere nekem konnyu dolgom volt, mivel a lezer a raktar melletti csarnokba van, igy csak at kellett rohanni a raktaron es mar kint is voltam. Enyhen szemerkelo esobben acsorogtunk 15 percet, mikozben a tuzolto-felelosok jartak az epuletet. Kint az esot es a hideget leszamitva jol telt az ido, sokat nevetgeltunk, viccelodtunk, ugrattuk egymast. Volt olyan is (Aaron), aki bent dolgozott meleg helyen es egy szal poloba jott ki es ugy kunyeralgatott valami meleg kabatot attol akinel volt tobb is.
Az idot mertek, nyilvan lesz belole statisztika is, a vegen nevsorolvasas volt. Volt olyan aki probalta elpoenkodni, termeszetesen voltak jopofa bekopesek is, a vegen pedig jottek a kulfoldiek: eloszor a lengyelek aztan egy Gvala nevu ficko. En is, mint a tobbiek nezunk a lengyelek fele, hogy ki lehet ez a Gvala. Amikor mar harmadszor hangzott el a nev, akkor a mellettem allo Tony oldalba bok es azt mondja: -Te, ezek nem a te neved mondjak? - Odanezek a supervisorra, aki neveket olvassa es nez ram meroen es negyedszer is elismetli, hogy Gvala. Mondom: -Yep!, De a nevem inkabb Dgyjula (itt igy ejtik). Jot rohogtunk, aztan mindenki ment volna vissza, de kiderult, hogy meg tart az "oltas". Mikor az eso elol bealltunk a nagy ereszek ala, a supervisorok siman visszazavartak mindenkit az esobe, mondvan, hogy az epuletet meg oltjak, oda most tilos menni!
Erdekes volt, mikor vegre visszamehettunk, ugy kellett szolni, hogy a riadoszirenat le kene kapcsolni, mert sajnos pont olyan hangon visit, amit a fuldugo atenged, es igy eleg nehez dolgozni. Mindegy a munkaido addig is telt (ez altalanos velemeny volt), a fonokseg kiszorakozta magat (ez is), nekem pedig tetszett az uj elmeny, amivel ismet gazdagabb lehettem (eredeti angol tuzriado, egy eredeti angol gyarban!) :)
